ÍH 2020.2 IDŐBELI HATÁLY - KÁBÍTÓSZER HATÓANYAG TARTALMA

Egyes kábítószerek esetén az elkövetéskori mennyiségi határok számításánál orvos szakértő bevonásával nem történhet mérlegelés, ha az elbíráláskor hatályos Btk. a bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalmat rögzíti és annak értékelése a szakvéleménynél kedvezőbb [Btk. 461. § (3) bek. a) és b) pont, Btk. 461. § (4) bekezdés].

Az első fokon eljárt törvényszék a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 178. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő különösen jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettében. Ezért őt 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, büntetése súlyosítása végett, a kiszabott szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés hosszabb tartamban történő megállapítása érdekében jelentett be fellebbezést.

A vádlott és védője felmentés érdekében éltek jogorvoslattal.

A fellebbviteli főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést visszavonta. Indítványozta, hogy az ítélőtábla a vádlott terhére megállapított cselekményt a Btk. 178. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklása bűntettének minősítse, és az ítélet jogi indokolását a cselekmény minősítése vonatkozásában módosítsa. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A másodfokú nyilvános ülésen az ügyész és a védő is fenntartotta az írásbeli beadványában foglaltakat.

A vádlott ártatlanságát hangoztatta, állítása szerint neki a kábítószerhez nem volt köze.

A bejelentett perorvoslatok folytán az ítélőtábla a Be. 590. § (1) és (2) bekezdése alapján - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljeskörűen felülbírálta.

A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le. Nem vétett sem abszolút eljárási szabálysértést [Be. 608. § (1) bekezdés a)-f) pont], sem olyan relatív perjogi hibát [Be. 609. § (1), (2) bekezdés], amely az érdemi felülbírálatot kizárná.

Az elsőfokú bíróság az ügy helyes megítélése szempontjából lényeges bizonyítékokat megvizsgálta, és azokat okszerűen, a logika törvényei szerint, kifogástalanul értékelte. Következtetései perrendszerűek és a hibátlanul értékelt bizonyítás anyagán nyugszanak.

Az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság - megalapozatlansági hibát nem észlelve - megalapozottnak tartotta, melyre érdemi döntés volt alapítható.