A Székesfehérvári Törvényszék Mf.20815/2016/4. számú határozata írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 254. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Ébner Vilmos, Kaló Zsuzsanna, Kollár Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.89/2016/4., *Székesfehérvári Törvényszék Mf.20815/2016/4.*, Kúria Mfv.10443/2017/5.

***********

Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság

2.Mf.20.815/2016/4. szám

Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (fél címe, ügyintéző: jogtanácsos neve) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,- a dr. Hovánszki Arnold Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe ügyintéző: dr. Hovánszki Arnold ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.89/2016/4. számú ítélete ellen a felperes által 5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700,- (tizenkétezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 24.000,- (huszonnégyezer) Ft fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A keresetet elutasító elsőfokú ítéletet a felperes támadta fellebbezéssel, annak megváltoztatását, keresete teljesítését kérte. Az elsőfokú ítéletet azért tartotta jogszabálysértőnek, mert az elsőfokú bíróság az anyagi jogszabály téves alkalmazásával vonta le azt a következtetést, hogy az írásbeli figyelmeztetés nem hátrányos jogkövetkezmény. Nézete szerint ezt egyértelműen cáfolja, L. S. S. HR vezető más perben tett nyilatkozata, amelyben elismerte, hogy az írásbeli figyelmeztetés befolyásolja a teljesítményértékelést, a plusz anyagi ösztönzőket, a bónusz kifizetését és a bérelemelést. Az írásbeli figyelmeztetés a perbeli esetben is hátrányos következménnyel járt, mert amiatt 2013-ban nem részesült bónuszkifizetésben, 2014-ben pedig elesett a béremeléstől, s az azonnali hatályú felmondásnál is súlyosbító körülményként értékelték a figyelmeztetést. Hangsúlyozta, az írásbeli figyelmeztetés azért is hátrányos jogkövetkezmény, mert nem a dolgozó orientálása, a megfelelő munkavégzésre való ösztönzése a célja, hanem egy olyan önállósult és intézményesült szankció, amely fegyelmszegések esetén kerül alkalmazásra, és automatikusan kedvezőtlen jogkövetkezményt von maga után.