BH 2019.1.20 Az olyan kereseti kérelem, amely a szerződés létre nem jöttének és érvénytelenségének a jogkövetkezménye levonására, az ellenérdekű fél pénzfizetésre kötelezésére irányul, nem megállapítási kereset. [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 273. § (2) bek., 271. § (2) bek.].

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[1] A felperes a keresetében kérte az alperes kötelezését - a 2008. augusztus 12-én kötött devizaalapú kölcsönszerződésben az ügyleti kamat kikötésének hiányában - a szerződéses létre nem jöttére hivatkozással 1 558 163 forint jogalap nélküli gazdagodás megtérítésére, az érvénytelenségének a megállapítása esetén a szerződés hatályossá nyilvánításával 1 107 970 forint megfizetésére. Érvénytelenségi okként az árfolyamváltozás kockázatát rá telepítő szerződéses feltételek tisztességtelenségére hivatkozott.

[2] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet

[3] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a kölcsönszerződést az éves ügyleti kamat megállapításával érvényessé nyilvánította, egyebekben a keresetet elutasította.

[4] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott jogerős ítéletével az elsőfokú ítélet kölcsönszerződést érvényessé nyilvánító rendelkezését hatályon kívül helyezte, egyebekben az elsőfokú ítéletét helybenhagyta. Indokai szerint alapos a fellebbezés abban a részében, hogy az ügyleti kamat hiányára a felperes érvénytelenségi okként nem hivatkozott, az érvényessé nyilvánítással az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen. Ezt meghaladóan a fellebbezés nem alapos: egyrészt az ügyleti kamat hiánya a szerződésben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdés c) pontja szerinti semmisségi ok, másrészt az árfolyamváltozás kockázatáról a felperes tájékoztatást kapott.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[5] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, "a jogszabályoknak megfelelő", a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát. Indokai szerint a kölcsönszerződés nem tartalmazza a szerződéskötés időpontjában az ügyleti kamat mértékét, ezért az ügyleti kamatra vonatkozó rendelkezései tisztességtelenek, semmisek. Az árfolyamkockázat feltárása sem történt meg, a kölcsönszerződés CHF alapú feltétele, a kockázat fogyasztóra telepítése tisztességtelen, érvénytelen. A felperes indítványozta az eljárás felfüggesztését is az Európai Unió Bírósága előtt C-51/17. szám alatt folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig.

A Kúria döntése és jogi indokai

[6] A Kúria hivatalból vizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát, a felülvizsgálatot kizáró ok fennállását. A Pp. 273. § (1) bekezdése alapján a Kúria a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az nem felel meg a 272. § (2) bekezdésében előírtaknak. A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről nyilvánított 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 5. pontja értelmében nem tekinthető a Kúria által hozandó határozat tartalmára vonatkozó határozott kérelemnek, ha az a jogerős határozat hatályon kívül helyezésére és "a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalára" irányul, feltéve, hogy a kérelemből a tartalma szerinti elbírálás elve [Pp. 3. § (2) bekezdés] alapján sem állapítható meg, hogy a fél a jogerős határozat helyett milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja. A Kúria kizárólag a tartalom szerinti elbírálás elve alapján tudta megállapítani azt, hogy a felperes a jogerős határozat helyett - a kereseti kérelme szerint - az alperest a szerződéses létre nem jöttének megállapítása esetén 1 558 163 forint jogalap nélküli gazdagodás megtérítésére, az érvénytelenség megállapítása esetén a szerződés hatályossá nyilvánításával 1 107 970 forint megfizetésére kötelező döntés meghozatalát kívánta.

[7] A Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálati kérelmet a Kúria az eljárás bármely szakában hivatalból elutasítja, ha felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. A Pp. 271. § (2) bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyekben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a hárommillió forintot nem haladja meg. A perbeli esetben a szerződés létre nem jöttére hivatkozással előterjesztett kereseti kérelem marasztalási kereset, míg az érvénytelenség esetére érvényesített kereset jogalakítási (a szerződés hatályossá nyilvánítása) és a felek közötti elszámolásra is kiterjedő marasztalási kereset. A pertárgy értéke ennek megfelelően 1 558 163 forint, illetve 1 107 970 forint.

[8] A Kúria utal arra is, hogy az olyan kereseti kérelem, amely a szerződés létre nem jöttének és érvénytelenségének a jogkövetkezménye levonására, az ellenérdekű fél pénzfizetésre kötelezésére irányul, nem megállapítási kereset. A 2014. évi XL. törvény hatálya alá tartozó kölcsönszerződés kapcsán az érvénytelenségi kereset megállapításra nem is irányulhat.

[9] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja és a 271. § (2) bekezdése alapján hivatalból elutasította. A felülvizsgálati eljárás hiányában a felperes tárgyalás felfüggesztése iránti kérelme elbírálást nem nyerhetett, arról a Kúriának határoznia nem kellett.

(Kúria Pfv. VI. 22.627/2017.)

***

TELJES HATÁROZAT

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Pfv.VI.22.627/2017/2.

A tanács tagjai: dr. Kollár Márta a tanács elnöke

dr. Kocsis Ottilia előadó bíró

dr. Puskás Péter bíró

A felperes: M.-né K. M.

A felperes képviselője: dr. Kisházi János ügyvéd

(3300 Eger, Fadrusz u. 20/B.)

Az alperes: L. L. Zrt.