BH 2002.11.426 Nem valósul meg a bitorlás bűntette, ha a terhelt olyan terméket állít elő, és hoz forgalomba, amely a szerzői jogról szóló törvény értelmében nem tekinthető szellemi alkotásnak [Btk. 329. § (1) és (2) bek., 1999. évi LXXVI. tv].

A városi bíróság a 2000. június 4. napján kelt ítéletével a vádlottat a bitorlás bűntette miatt ellene emelt vád alól felmentette.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlott férjezett, férje vállalkozó. a vádlott szakképzettsége tanítónő, a D. Bt. beltagja és üzletvezetője, főiskolai végzettségű, büntetlen előéletű.

A vádlott 1996. augusztus 16. napjától mint a társaság beltagja irányítja a D. Bt. tevékenységét. A társaság tevékenységi körébe tartozik a játék- és sportszergyártás, valamint a vegyescikk-nagykereskedelem. A D. Bt. 1998. év elején határozta el, hogy zsinóros elven működő készségfejlesztő játékot fog gyártani és forgalmazni. A játékot a vádlott férje korábban egy külföldi játékkiállításon ismerte meg. A D. Bt. 1998. évben "Zseniképző I. és II." néven összesen 2000 darab játékot gyártott le, és a játékok forgalmazása 1998. év végén megkezdődött. A D. Bt. által forgalmazott termékek mind külső, mind pedig belső formájukban, nagyságukban, az ábrák elhelyezkedésében, mind pedig a használat módjában azonos jegyeket mutatnak a P. Könyvkiadó Kft. által gyártott és BANDOLÓ, SUPER BANDOLÓ, valamint BANDOLINÓ néven forgalomba hozott készségfejlesztő játékokkal.

A fentiek miatt a P. Kft. beperelte a D. Bt.-t. Kereseti kérelmében azt állította, hogy a D. Bt. tevékenysége sérti a társaságuknak mint versenytársnak az érdekeit, kérte a bíróságot, hogy tiltsa el az alperest a jogsértő magatartástól, valamint a további jogsértéstől, kérte továbbá azt is, hogy a bíróság kötelezze az alperest az általa forgalmazott termék jogsértő jellegétől történő megfosztására, a termékek megsemmisítésére, továbbá kártérítési igényt is bejelentett. Végezetül kérte, hogy a bíróság ideiglenes intézkedésként rendelje el az alperesnél készleten levő termékek bírósági lefoglalását.

A gazdasági peres eljárás során a gazdasági bíróság 1999. június 22. napján meghozott ítéletében az ideiglenes intézkedést hatályon kívül helyezte, a felperest 50 000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. A fenti ítélet nem jogerős, tekintettel arra, hogy az ellen a felperes, a P. Könyvkiadó Kft. fellebbezést jelentett be.

A városi ügyészség vádindítványában a vádlottat a Btk. 329. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző bitorlás bűntettével vádolta a gazdasági bíróság ítéletében megállapított tények alapján.

A városi bíróság bizonyítottság hiányában hozott felmentő ítélete szerint a Btk. 329. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a bitorlás bűntettét az valósítja meg, aki más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, a (2) bekezdés szerinti értelmező rendelkezés szerint pedig szellemi alkotás az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a használati minta, az ipari minta, a mikroelektronikai felvezető termék tipográfiája és az újítás. A Btk. törvényi tényállásából is kiderül, hogy ez a bűncselekmény kizárólagosan szándékosan valósítható meg, a szándékosság fajtái közül is kizárólag egyenes szándékkal lehet elkövetni. Ezen túlmenően a törvény alanyi oldalához tartozik, hogy a motívumot, az anyagi hátrány okozását feltételül szabja e bűncselekmény megállapíthatóságánál.

Az adott ügyben a bíróság álláspontja szerint nincsen minden kétséget kizáróan bizonyítva az, hogy a fenti termék gyártásának megkezdésekor, illetve a forgalomba hozatal megkezdésekor a vádlott kívánta a magatartásának következményeit azáltal, hogy a terméket a sajátjaként tüntette fel, azzal a céllal, hogy ezzel másnak, a jogosultnak vagyoni hátrányt okozzon. Az adott esetben ugyanis nem olyan termékről van szó, mint pl. a Coca-cola vagy egyéb, mindenki számára egyértelműen felismerhető termék vagy szellemi alkotás, találmány (pl. a Rubik kocka), amelyekre vonatkozóan közismert az, hogy ezek a termékek védelem alatt állnak.

A bíróság megjegyzi, hogy a bűncselekmény megvalósulásának a védelem alatt állás ugyan nem feltétele, de e termékek, találmányok közismertsége azt is feltételezi, hogy ezek más jogtulajdonában vannak. A jelen esetben játékról, egy zsinóros elven működő készségfejlesztő játékról van szó, amely külföldön forgalomba került korábban is, és a D. Bt. ennek kezdte meg a magyarországi forgalmazását, gyártását. Ekkor, tehát a termék gyártásának megkezdésekor, illetve a forgalomba hozatal megkezdésekor a vádlott magatartásához leginkább a gondatlanságnak is az enyhébb változata, a hanyagság áll a legközelebb, mivel a magatartásának lehetséges következményeit azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet, körültekintést - a Szabadalmi Hivatal megkeresését - elmulasztotta, bár ha ezt időben megteszi, valószínűleg a cselekményét akkor is elköveti, tekintettel arra, hogy ez a termék semmiféle védelem alatt nem állott, illetve nem áll.

A vádlott magatartására a későbbiek során pedig végképp nem jellemző az egyenes szándékú elkövetés, mert tudomást szerzett a másik érdekelt piaci létezéséről, ezzel tárgyalást folytatott, illetve szabadalmi ügyvivőt bízott meg a kutatás elkészítésével. Ez nem olyan magatartás, amely arra utal, hogy előre látja a cselekménye következményeit, sőt azokat kívánja is.

Magatartására az is jellemző, hogy amikor a másik fél beperelte a gazdasági bíróság előtt, akkor tudomásul vette a bíróság ideiglenes intézkedését, és elállt a termék további forgalmazásától. Szintén az egyenes szándék fennállásának hiánya állapítható meg abból is, hogy a termék gyártásához az engedélyt beszerezte.

Mindezek alapján tehát, mivel a bíróság a vádlott vonatkozásában a szándékosságot minden kétséget kizáróan nem találta bizonyítottnak, őt a vád és annak törvényes következményei alól felmentette.