BH 2001.1.16 I. Az önkormányzatnak kell szabályoznia a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezési kötelezettségének feltételeit [1993. évi LXXVIII. tv (Ltv.) 36. § (2) bek., 1992. évi LXVI. tv 26. § (4) bek., 1989. évi XXXII. tv 1. § b) pont, 1987. évi XI. tv 1. § (1) bek. f) pont].

II. A bérbeadó elhelyezési kötelezettségének megállapítása iránti igény a kiürítés iránti kérelemmel szemben ellenkérelemként is érvényesíthető [Pp. 123. §].

A felperes 1986-tól élettársi kapcsolatban élt F. Gy.-vel, a perbeli önkormányzati lakás bérlőjével, aki 1994. augusztus 3-án halt meg. A felperes 1986 őszétől életvitelszerűen lakott a perbeli lakásban, és 1988. szeptember 23-án ideiglenesen be is jelentkezett. 1994 júniusában tanácsért fordult az alperesi önkormányzat ügyfélszolgálati irodájához, és ennek eredményeként ideiglenes lakcímbejelentését megújította. A felperes élettársának halála után az alperes az 1994. szeptember 22-én kelt VI-5551/3/94. számú határozatában megtagadta a perbeli lakás bérbeadását a felperes részére, és megállapította, hogy a lakásban lakó olyan jogcím nélküli lakáshasználó, aki elhelyezési igény nélkül köteles a lakás elhagyására. A határozat utalt a 44/1993. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra és megállapította, hogy a rendeletben előírt egyik feltétel nem valósult meg, mert a felperes a lakásba állandó jelleggel nem jelentkezett be.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a perbeli lakás bérleti jogára jogosult, és a lakás havi használati díja: 4650 forint. Jogi álláspontja az volt, hogy az alperes ügyfélszolgálati irodájában téves tájékoztatást kapott, és ezért nem jelentkezett be állandó jelleggel a perbeli lakásba, az önkormányzati rendelet egyéb feltételeinek azonban megfelelt. Hivatkozott arra is, hogy az önkormányzati rendeletnek az állandó bejelentkezésre vonatkozó előírása ellentétes az 1992. évi LXVI. törvény rendelkezéseivel, amely szerint a bejelentkezés tényére állampolgári jogok és kötelezettségek nem alapíthatóak.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, és a lakás kiürítése iránti viszontkeresetet terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes elhelyezéséről az alperes köteles gondoskodni, egyebekben a keresetet, valamint a viszontkeresetet elutasítottai és kötelezte az alperest a perköltség viselésére.

Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal indokolta, hagy az önkormányzati rendeletnek az a feltétele, amely a lakásban jogcím nélkül lakó személy elhelyezése tekintetében az állandó bejelentkezés tényét is megköveteli, ellentétes a magasabb rendű jogszabállyal, ezért figyelembe nem vehető. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a bérleti jog megállapítására irányuló kérelem mint többre irányuló kereseti kérelem a kevesebbet is magában foglalja, ezért az elhelyezési igény megállapítható.

A bérleti, illetve használati díj megállapítására irányuló keresetet a jogviszony hiányára, a lakás kiürítésére irányuló viszontkeresetet az elhelyezési kötelezettség fennállására tekintettel utasította el.

Az ítéletnek a keresetnek részben helyt adó és a viszontkeresetet elutasító rendelkezése ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte a felperes kötelezését - elhelyezési igény nélkül - a lakás kiürítésére.