A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.90924/2008/39. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 79. §, 114. §, 133. §, 163. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 193. §, 195. §, 301. §, 361. §, 479. §, 608. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 36. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Kerepesy Krisztián

Pesti Központi Kerületi Bíróság

27.P.90.924/2008/39.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

dr. Tollmann Judit (...) által képviselt

... (...) felperesnek

dr. Szemes Marianna (...) által képviselt

... (...) alperes ellen

jogalap nélküli gazdagodás iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 81.214,- (nyolcvanegyezer-kétszáztizennégy) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál kell írásban benyújtani 3 példányban a Fővárosi Bírósághoz címezve.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésre vagy összegére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek által a kereset jogalapja körében felajánlott összes bizonyítási indítványt teljesítve, a becsatolt okiratok, a felperes és az alperes személyes meghallgatása, valamint 1. tanú, 2. tanú és 3. tanúk kihallgatása alapján a következő tényállást állapította meg - elöljáróban utalva arra, hogy bizonyítási eredménytelenség miatt a felek által tett számos tényállítást nem lehetett a tényállás részévé tenni, emellett az indokolás a relevánsnak bizonyult körülményekre terjed csak ki.

2003. április 28. napján a svájci Basel városában elhunyt néhai ..örökhagyó.

Az örökhagyónak a halála időpontjában négy testvére volt életben: a felperes, az alperes, 3. testvér és 2. tanú.

Ezen időpontban az örökhagyó édesanyja ... is életben volt.

3. tetsvér és 2. tanú 2003. június 6. napján meghatalmazást adtak az alperesnek, hogy a elhunyt testvérük, az örökhagyó hagyatéki ügyében teljes jogkörrel képviselje őket.

A meghatalmazást a felperes nem írta alá, az ő névaláírása más személytől származik, a meghatalmazás elkészítéséről az alperes aznap előre tájékoztatta a felperest.

A meghatalmazás alapján az alperes kiutazott Baselbe, és részben személyesen, részben 3. tanú megbízottja útján az örökhagyó tartozásait a hagyatékból kifizette, majd szintén 3. tanú közreműködésével Magyarországra érkezett az örökhagyó hagyatékából megmaradt pénzösszeg illetve ingóságok.

Az alperes a 3. tanú közvetítésével, svájci frank valutában megérkezett pénzösszeget illetve ingóságokat a négy testvér valamint édesanyjuk között ismeretlen arányban szétosztotta.

Az örökhagyó anyja 2004. november 17. napján hunyt el, törvényes örökösei mint gyermekei a fentebb felsorolt négy személy, azaz a felperes, az alperes, 3. testvér és 2. tanú volt.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1.624.271,- Ft és ezen összeg után 2005. január 29.napjától a Ptk. 301.§ (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatok megfizetésre.

Keresetét elsődlegesen a Ptk. 479. és 608. §, másodlagosan a Ptk. 361.§-ára, harmadlagosan a Ptk. 193., és 195.§-ára alapította.

Előadása szerint a felperes valamint 3. testvér, 2. tanú és az alperes mint megbízott között megbízási szerződés jött létre, melynek alapján az alperes köteles volt kiutazni Svájcba, ott a hagyatéki ügyeket elintézni, valamint az örökhagyó hagyatékából fennmaradó aktívumokat hazahozni és elszámolni.

Álláspontja szerint ennek a kötelezettségnek az alperes nem tett eleget, mert a felperesnek csak 5.000,- CHF-t juttatott, amelyből utána 2.000,- CHF-t vissza is kért.

Előadása szerint az örökhagyó után maradt hagyatékot 74.833,- CHF bankszámla-követelés valamint 1.300,- CHF készpénz képezte, amelyből igazolhatóan csupán 15.427,1 CHF költség merült fel, a felperes örökrésze 1/4 arányban tehát 15.176,5 CHF, amelyből 5.000,- CHF levonása után keletkezik a felperesi tőkekövetelésként 10.176,6 CHF, illetve 2005. január 18. napján érvényes árfolyam alapján a forintban megjelölt tőkekövetelés.

A felperes álláspontja szerint néhai örökhagyó törvényes örököse 1/4-es részben a felperes.

Az alperes nem csak a hagyatéki hatósági ügyben való eljárásra, hanem ennek az örökrésznek a hazahozatalára és elszámolására is kötelezettséget vállalt a felperes felé megbízási jogviszonyuk alapján, de e kötelezettségének nem tett eleget.