BH 2001.11.525 A bérbeadót megillető birtokvédelem a nem lakás céljára szolgáló helyiség jogcím nélkülivé vált volt bérlőjével szemben [Ptk. 188. § (1) bek., 193. § (1) bek., 434. § (3) bek., Ptké. 64. §].

Az alperes 1997. június 15-i módosító szerződéssel 1997. december 31. napjáig terjedő időre bérbe adta a felperesnek - a szerződésben "diákszálló" megjelölésű ingatlant, berendezéssel és felszereléssel együtt.

A felperes a szerződésben megjelölt határidő lejártát követően megtagadta az ingatlan birtokbaadását.

Az alperes a felperes magatartása miatt birtokvédelemért fordult a polgármesteri hivatal jegyzőjéhez. A felperes ugyancsak birtokvédelmet kért a közigazgatási hatóságtól, azt sérelmezve, hogy az alperes birtoklásában tilos önhatalommal zavarja.

A közigazgatási hatóság határozatával az alperes kérelmének helyt adott, és kötelezte a felperest, "hogy legkésőbb 3 napon belül állítsa helyre az eredeti birtokállapotot, szüntesse meg a birtoklás zavarását". A hatóság felhívta a kötelezett figyelmét, hogy amennyiben kötelezettségét nem teljesíti, "a végrehajtást kényszerítő intézkedéssel" biztosítja.

A felperes keresetet terjesztett elő a határozat megváltoztatása, így az alperes birtokvédelmi kérelmének elutasítása és a felperesi birtokvédelmi kérelemnek való helyt adás iránt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte alperest, hogy a perbeli ingatlant "- a leltárban feltüntetett berendezési és felszerelési tárgyakkal együtt -" bocsássa a felperes kizárólagos birtokába és használatába. Az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánította.

Az elsőfokú ítélet indokolása szerint "az alperes kérelmének tartalmát összevetve... a Ptk. 188. §-ának (1) bekezdésével, nyilvánvaló, hogy az alperes kérelme nem birtokvitával kapcsolatos..., így e vonatkozásban a jegyző, illetve a nevében eljáró osztály hatáskörének hiányában járt el". Döntésével az alperes birtokháborítás megszüntetése iránti kérelmét el kellett volna utasítania, mivel nem birtoksértő magatartás a felperes részéről az, hogy a bérleményt nem adta vissza.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az, hogy az alperes a jogszabálysértő hatósági határozat alapján került birtokba, birtoksértésnek minősül, amellyel szemben a felperes birtokvédelemre jogosult [Ptk. 188. § (1) bekezdés]. A bíróság további érvelése szerint "a jogszabálysértő hatósági határozat alapján szerzett birtok lényegében így tilos önhatalomnak minősül", ezért nem illeti meg a felperessel szemben birtokvédelem; nem jöhet számításba jogcím alapján való birtoklás kérdése sem, vagyis az, hogy a felperes bérleti jogviszonya megszűnt. A bíróság megítélése szerint: "A jogcím alapján való birtokvita elbírálása csak... akkor jöhetett volna számításba, ha a hatósági jogszabálysértő határozatának ilyen módon nem szerez érvényt."

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással és az abból levont jogi következtetésekkel. Az alperes fellebbezése kapcsán kiemelte, hogy "a jelen esetben a birtoklás jogcíme a Ptké. 64. §-a alapján a bérleti szerződés ténye". A bíróság álláspontja szerint: "Önmagában az, hogy a bérleti szerződés megszűnésére az alperes hivatkozik, a birtokláshoz való jogosultságot nem érinti, a jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint a bérbeadónak végrehajtási eljárást kell kezdeményeznie a bérlővel szemben, melynek megtörténtéig a bérlőt illeti a birtokvédelem".

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítéletek hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, másodlagos kérelmében az ítéletek hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását kérte.