62005CJ0254[1]

A Bíróság (negyedik tanács) 2007. június 7-i ítélete. Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Királyság. Tagállami kötelezettségszegés - EK 28. cikk és EK 30. cikk - Behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozások - Azonos hatású intézkedések - Pontszerű érzékelővel ellátott automata tűzjelző rendszerek - Nemzeti szabványnak való megfelelés követelménye - Nemzeti engedélyezési eljárás. C-254/05. sz. ügy

C-254/05. sz. ügy

Az Európai Közösségek Bizottsága

kontra

Belga Királyság

"Tagállami kötelezettségszegés - EK 28. cikk és EK 30. cikk - Behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozások - Azonos hatású intézkedések - Pontszerű érzékelővel ellátott automata tűzjelző rendszerek - Nemzeti szabványnak való megfelelés követelménye - Nemzeti engedélyezési eljárás"

J. Mazák főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2007. február 8.

A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2007. június 7.

Az ítélet összefoglalása

Áruk szabad mozgása - Mennyiségi korlátozások - Azonos hatású intézkedések

(EK 28. cikk és EK 30. cikk)

Nem teljesíti az EK 28. cikkből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely a más tagállamban jogszerűen előállított és forgalomba hozott, CE-jelöléssel nem rendelkező, pontszerű érzékelőkkel ellátott automata tűzérzékelő rendszerek esetében:

- megköveteli, hogy megfeleljenek egy olyan nemzeti szabványnak, amely e rendszerek egyes alkotórészeire vonatkozó műszaki követelményeket is előír;

- - típusengedélyt követel meg hitelesítő szervezet részéről, amely korlátozást az ezen engedéllyel járó aránytalan költségek tovább növelik; és

- - megköveteli, hogy e típusengedélyezés keretében e rendszereket teszteknek és ellenőrzéseknek vessék alá, amelyek lényegében a más tagállamban más eljárások keretében már elvégzett ellenőrzések megismétlésének tekinthetők.

Annak ellenére, hogy valamennyi termékre alkalmazandó, a nemzeti szabványnak való megfelelés követelménye korlátozza a Közösségen belüli kereskedelmet, és a behozatal mennyiségi korlátozásával azonos hatású, az EK 28. cikk által tiltott intézkedésnek minősül, mert azzal a hatással járhat, hogy a más tagállamból származó piaci szereplők kénytelenek készülékeiket és berendezéseiket a behozatal szerinti tagállam szabványügyi előírásaihoz vagy szabályaihoz igazítani, és viselni az ezzel járó többletköltségeket, vagy akár arra is késztetheti őket, hogy letegyenek az említett termékek e tagállamban történő forgalmazásáról.

Egyebekben egy termék - adott célú felhasználásra való alkalmasságának tanúsításához szükséges - előzetes típusjóváhagyásra történő kötelezése korlátozza az importőr tagállam piacára való bejutást, ezért azt az EK 28. cikk értelmében vett, mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek kell tekinteni. E követelmény aránytalan, mivel a termék eredete szerinti tagállam hitelesítő szervével kötött kétoldalú egyezmény hiányában a hitelesítő szervezet nem vette figyelembe e másik tagállamban elvégzett ellenőrzéseket. A típusengedélyezési eljárásnak a tesztekkel és ellenőrzésekkel összefüggő költségeit aránytalannak kell tekinteni, mivel ez az eljárás nem zárja ki, hogy a termék származása szerinti tagállamban már elvégzett teszteket és ellenőrzéseket írjanak elő.

Bár a tagállamokra tartozik annak a szintnek a meghatározása, amelyen az emberek egészségének és életének védelmét biztosítani kívánják, azonban az sem kétséges, hogy az áruk szabad mozgásának elve alóli kivétel az EK 30. cikk alapján csak akkor igazolható, ha a nemzeti hatóságok bizonyítják, hogy az említett kivétel szükséges az e cikkben felsorolt valamely cél vagy célok eléréséhez, és hogy az megfelel az arányosság elvének. E tekintetben a tagállamnak azokhoz az érvekhez, amelyekre a korlátozás igazolása érdekében hivatkozhat, megfelelő bizonyítékokat vagy az általa hozott korlátozó intézkedés megfelelőségére és arányosságára vonatkozó elemzést, valamint az érvelését alátámasztó konkrét adatokat is csatolnia kell.

(vö. 29-30., 32., 35-36., 41-42., 45. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2007. június 7.(*)

"Tagállami kötelezettségszegés - EK 28. cikk és EK 30. cikk - Behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozások - Azonos hatású intézkedések - Pontszerű érzékelővel ellátott automata tűzjelző rendszerek - Nemzeti szabványnak való megfelelés követelménye - Nemzeti engedélyezési eljárás"

A C-254/05. sz. ügyben,

az EK 226. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt a Bírósághoz 2005. június 16-án

az Európai Közösségek Bizottsága (képviseli: B. Stromsky, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

felperesnek

a Belga Királyság (képviseli: M. Wimmer, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

benyújtott keresete tárgyában,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: K. Lenaerts tanácselnök, Juhász E., R. Silva de Lapuerta (előadó), G. Arestis és J. Malenovský bírák,

főtanácsnok: J. Mazák,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

a főtanácsnok indítványának a 2007. február 8-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az Európai Közösségek Bizottsága keresetében azt kéri, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy a Belga Királyság - mivel a más tagállamban jogszerűen előállított és forgalomba hozott, CE-jelöléssel nem rendelkező pontszerű érzékelőkkel ellátott automata tűzérzékelő rendszerek esetében:

- megkövetelte, hogy megfeleljenek az általános pontszerű érzékelőkkel ellátott automata tűzjelzőberendezések kialakításáról szóló, 2. kiegészítésével módosított 1996. augusztus 2-i NBN S 21-100 belga szabványnak (a továbbiakban: NBN S 21-100 szabvány);

- típusengedélyt követelt meg a BOSEC (Belgian Organisation for Security Certification) részéről, amely korlátozást az ezen engedéllyel járó aránytalan költségek tovább növelik;

- megkövetelte, hogy e típusengedélyezés keretében rendszereket teszteknek és ellenőrzéseknek vessék alá, amelyek lényegében a más tagállamban más eljárások keretében már elvégzett ellenőrzések megismétlésének tekinthetőek; -

nem teljesítette az EK 28. cikkből eredő kötelezettségeit.

Jogi háttér

2 A Francia Közösség kormányának a 1991. január 1-jéig kialakított szálláshelyek biztonsági tanúsítványának megszerzésére irányuló eljárás szabályait előíró és a kifejezetten ezen szálláshelyek tűzvédelmének biztonsági szabványait meghatározásáról szóló, 1990. december 24-i rendelete (Moniteur Belge, 1991. június 21., 13999. o., a továbbiakban: 1990. december 24-i rendelet) 2. cikke az alábbiakat mondja ki:

"Egy szálláshely csak a biztonsági tanúsítvány kiállítását követően vehető használatba."

3 Az említett rendelet 3. cikke értelmében az említett tanúsítványt akkor állítják ki, ha eleget tesz az ugyanezen rendelet 1. mellékletében előírt, kifejezetten a szálláshelyekre vonatkozó tűzvédelmi biztonsági szabványoknak.

4 Az említett melléklet 7.4.4. pontja értelmében a pontszerű érzékelővel ellátott általános automata tűzjelző berendezéseket az NBN S 21-100 szabvány alapján készítik és veszik át, a termék pedig e szabványnak való megfelelését tanúsító típusengedéllyel köteles rendelkezni.

5 A Vallon Régió turistaszállásokról szóló 2003. december 18-i rendeletének (Moniteur belge, 2004. március 11., 13669. o.) 158. cikke a vallon régióra vonatkozóan hatályon kívül helyezte az 1990. december 24-i rendeletet. Az e rendeletben foglaltak a brüsszeli régióra vonatkozóan továbbra is hatályban maradtak.

6 A turistaházakról, üdülőkről és nappali idősotthonokról, valamint a vallon idősügyi tanács létrehozásáról szóló 1997. június 5-i rendelet végrehajtásáról szóló 1998. december 3-i vallon kormányrendelet (Moniteur belge, 1999. január 27., a továbbiakban: 1998. december 3-i rendelet) 27. cikke értelmében:

"Az I. mellékletben meghatározott tűz- és katasztrófavédelmi szabványokat a turistaházakra, üdülőkre és nappali idősotthonokra kell alkalmazni.

[...]"

7 Az 1998. december 3-i rendelet I. mellékletének 0.5. pontja értelmében:

"Ha megfelelő igazoló okmányokkal bizonyítást nyer, hogy egy termék az Európai Gazdasági Közösség egy másik tagállamában hatályos, egyenértékű ellenőrzési módszerek és besorolás alapján eleget tesz a jelen rendeletben foglalt előírásoknak, e terméket a jelen mellékletben meghatározott kívánalmakat teljesítőnek kell tekinteni."

8 Az említett melléklet 7.7.1. pontja kimondja:

"Az általános automatikus jelzőberendezések a »pontszerű érzékelővel ellátott automata tűzjelző berendezések kialakítására« vonatkozó NBN S 21-100 belga szabványban foglaltak alapján kerülnek átvételre. Az ellenőrzésnek azonban valamennyi berendezésre ki kell terjednie (jelzőberendezések, központi berendezések, jelismétlő panelek, szelepek stb.)."

9 Az NBN S 21-100 szabvány meghatározza a pontszerű érzékelővel ellátott általános automata tűzjelző berendezések kialakítására vonatkozó szabályokat.

10 E szabványnak a "Jellemzők" című 4.2. pontja az alábbiakat mondja ki:

"Egy automata tűzjelző berendezés alapvetően a következő részekből áll:

- a füst valamely egyedi jellemzőjére érzékeny, jelzőknek hívott jelfogókból,

- elektromos vezeték- és kábelhálózatból,

- egy központi jelzőberendezésből, amelynek rendeltetése a vészjelzés leadása, a felismert és megzavart terület kijelölése,

- energiaellátás biztosítása.

Ezek az anyagok megfelelnek a CEN által kidolgozott vagy a Belgimban hatályos szabványelőírásoknak, illetve az üzembe helyezőnek és a rendszernek a BOSEC által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Ugyanazon rendszer valamennyi alkotórészének kompatibilisnek kell lennie.

A jelismétlők, a kézi szelepek és valamennyi egyéb szelep hozzáadható a berendezéshez, amennyiben megfelelnek a jelen szabványban előírt feltételeknek.

A jelzőberendezés talapzata vagy támasztéka optikai vészjelzővel van felszerelve."

11 Az említett szabvány "Jelzőfajták" című 4.3.1. pontja kimondja:

"Valamennyi jelzőfajta megfelel a belga szabványokban foglalt előírásoknak."

12 Az NBN S 21-100 szabvány "Az energiaellátás forrásai" című 4.4.6. és "Kábelezés" című 4.4.8.2. pontja meghatározza a pontszerű érzékelővel ellátott tűzjelző berendezések másodlagos energiaellátási forrásainak és kábeleinek jellemzőit.

A jogvita alapját képező tényállás és a pert megelőző eljárás

13 Miután a Bizottság egy brit piaci szereplőtől tudomást szerzett a tűzjelző berendezések belgiumi forgalmazása során tapasztalt nehézségekről, 2003. január 21-én felszólította a Belga Királyságot, hogy adja elő a pontszerű érzékelővel ellátott automata tűzjelző berendezéseknek e tagállamba történő behozatalára és forgalmazására vonatkozó szabályozással kapcsolatos észrevételeit.

14 A belga hatóságok 2003. szeptember 9-én kelt levelükben előadták észrevételeiket.

15 Mivel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Belga Királyság nem tett eleget az EK 28. cikk alapján fennálló kötelezettségének, 2004. június 9-én indokolással ellátott véleményt küldött, amelyben felszólította a Belga Királyságot, hogy annak megküldésétől számított két hónapon belül hozza meg az abban foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

16 A belga hatóságok az említett véleményre egy 2004. szeptember 9-én kelt levélben válaszoltak.

17 Mivel a belga hatóságok által adott választ a Bizottság nem találta kielégítőnek, a jelen kereset benyújtásáról határozott.

A keresetről

A felek érvei

18 A Bizottság előadja, hogy az 1990. december 24-i és 1998. december 3-i rendeletek korlátozzzák a valamely tagállamban jogszerűen előállított és forgalomba hozott, CE-jelzéssel nem rendelkező, pontszerű érzékelővel ellátott automata tűzjelző berendezések szabad mozgását.

19 Tulajdonképpen az NBN S 21-100 szabvány belga szabályozásnak való megfelelése előírásával a belga szabályozás az e szabványnak nem megfelelő, szóban forgó rendszereket a turistaházak és idősotthonok esetén kizárja a belga piac egy részéből. Az e termékeket gyártó vagy forgalmazó piaci szereplők tehát esetleg nem vezetik be terméküket a belga piacra, illetve a piacra jutás érdekében kénytelenek lehetnek termékeiket e feltételekhez igazítani.

20 Ugyanez vonatkozik a helyi tűzvédelmi rendeletekre is, amelyek a belga hatóságok álláspontját követve előírják, hogy a tűzjelző berendezéseknek meg kell felelniük az NBN S 21-100 szabványnak, valamint a tűzvédelmi szolgálatok közigazgatási gyakorlatára, amely a tűzmegelőzési intézkedések meghatározása során ugyanezen szabványra hivatkozik.

21 A Bizottság azt is előadja, hogy az NBN S 21-100 szabványnak való megfelelés kötelezettségére vonatkozó belga szabályozás azzal a hatással jár, hogy az említett rendszereket a BOSEC által kiállított típusengedélytől teszi függővé.

22 Ez az engedélyezési eljárás önmagában tehát nemcsak az EK 28. cikkben tiltott mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedéshez vezet, hanem e korlátozást az említett eljárás során felmerült költségek aránytalan jellege, valamint az is súlyosbítja, hogy a BOSEC nem veszi figyelembe a más tagállamban lefolytatott eljárások keretében elvégzett teszteket és ellenőrzéseket.

23 A Belga Királyság - nem vitatva, hogy az NBN S 21-100 szabványt mind a Bizottság által említett szabályozás, mind a tűzvédelmi szolgálatok gyakorlata egyaránt előírja - úgy véli, hogy a 2005. március 30-a és szeptember 30-a között nyilvános vitára előterjesztett módosítási javaslatokra, illetve arra a javaslatra tekintettel, amely megszüntetné a BOSEC-re mint hitelesítő szervezetre történő hivatkozást, az NBN S 21-100 szabvány összhangban van az EK 28. cikkel, és nem vezet a más tagállamban jogszerűen előállított vagy forgalomba hozott, CE-jelzéssel nem rendelkező, pontszerű érzékelővel ellátott automata tűzjelző rendszerek szabad mozgásának korlátozásához.

24 Egyebekben a belga hatóságok előadják, hogy e szabvány megfelel az európai szabványoknak, és az nem ír elő az automata tűzjelző berendezésekben található alkotórészek átalakítását vagy módosítását igénylő követelményeket. Az említett szabványban előírt ellenőrzés nem e berendezések alkotórészeire, hanem kizárólag azok összességének működésére vonatkozik.

25 Ezt az ellenőrzést ugyanakkor a közbiztonság, illetve az emberek és állatok egészségének és életének védelme indokolja.

26 Ezzel kapcsolatban a belga hatóságok előadják, hogy az NBN S 21-100 szabvány rendelkezései megkülönböztetés nélkül alkalmazandóak, és hogy az e szabvány által a tűzjelző berendezésekre és rendszerekre előírt ellenőrzés szükséges az elérni kívánt célhoz, illetve arányos azzal.

A Bíróság álláspontja

27 Elsőként az NBN S 21-100 szabványnak való megfelelés követelményével kapcsolatban - amelyet a belga szabályozás és egyes belga állami szolgálatok közigazgatási gyakorlata ír elő - emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a tagállamok minden olyan kereskedelmi szabályozását, amely közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozhatja a Közösségen belüli kereskedelmet, mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek kell tekinteni, amelyet az EK 28. cikk tilt (a 8/74. sz. Dassonville-ügyben 1974. július 11-én hozott ítélet [EBHT 1974., 837. o.] 5. pontja és a C-270/02. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 2004. február 5-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-1559. o.] 18. pontja).

28 Következésképpen azonos hatású intézkedésnek számítanak az áruk szabad mozgásának olyan akadályai, amelyek a jogszabályok harmonizálásának hiányában a más tagállamokból származó, ott jogszerűen előállított és forgalmazott árukra történő alkalmazásából erednek, még akkor is, ha e szabályok megkülönböztetés nélkül minden termékre vonatkoznak (a C-267/91. és C-268/91. sz., Keck és Mithouard egyesített ügyekben 1993. november 24-én hozott ítélet [EBHT 1993., I-6097. o.] 15. pontja és a C-217/99. sz., Bizottság kontra Belgium ügyben 2000. november 16-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-10251. o.] 16. pontja).

29 Jelen esetben az NBN S 21-100 szabvány 4.2., 4.3.1., 4.4.6. és 4.4.8.2. pontjának szövegéből következik, hogy e szabvány nemcsak a pontszerű érzékelővel ellátott automata tűzjelző rendszerek berendezései összességének működésére vonatkozó ellenőrzési szabályokat, hanem e rendszerek egyes alkotórészeire vonatkozó műszaki követelményeket is előír.

30 Mindebből következően a valamely tagállamban jogszerűen előállított és forgalomba hozott termékek vagy alkotórészek más tagállamban történő forgalmazásával kapcsolatban - közösségi harmonizáció hiányában - a belga szabályozásban előírt, az NBN S 21-100 szabványnak való megfelelés követelménye azzal a hatással járhat, hogy a más tagállamból származó piaci szereplők kénytelenek készülékeiket és berendezéseiket a behozatal szerinti tagállam szabványügyi előírásaihoz vagy szabályaihoz igazítani, és viselni az ezzel járó többletköltségeket (a fent hivatkozott Bizottság kontra Belgium ügyben hozott ítélet 17. pontja, a C-14/02. sz. ATRAL-ügyben 2003. május 8-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-4431. o.] 63. pontja és a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 19. pontja), vagy akár arra is késztetheti őket, hogy letegyenek az említett termékek Belgiumban történő forgalmazásáról (a 45/87. sz., Bizottság kontra Írország ügyben 1988. szeptember 22-én hozott ítélet [EBHT 1988., 4929. o.] 19. pontja és a fent hivatkozott Bizottság kontra Belgium ügyben hozott ítélet 18. pontja).

31 Ezzel kapcsolatban nem fogadható el a Belga Királyság azon érve, amely szerint egyáltalán nem szükséges a más tagállamokban jogszerűen előállított és forgalomba hozott termékeket a belga piachoz igazítani, mivel álláspontja szerint az NBN S 21-100 szabvány csak megismétli az EN-54 sorozatú európai szabványokban szereplő műszaki előírásokat, ugyanis - mint az az indokolással ellátott véleményből és a Bizottság keresetéből egyaránt kiderül - jelen kereset kizárólag a CE-jelzéssel nem rendelkező, pontszerű érzékelővel ellátott automata tűzjelző rendszerekre irányul.

32 Következésképpen annak ellenére, hogy valamennyi termékre alkalmazandó, az NBN S 21-100 szabványhoz hasonló nemzeti szabványnak való megfelelés követelménye korlátozza a Közösségen belüli kereskedelmet, és a behozatal mennyiségi korlátozásával azonos hatású, az EK 28. cikk által tiltott intézkedésnek minősül.

33 Ilyen intézkedést csak az EK 30. cikkben felsorolt közérdekű okok egyike vagy a Bíróság ítélkezési gyakorlata által meghatározott kényszerítő követelmény indokolhat, feltéve különösen, hogy ez az intézkedés az elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas, és nem lépi túl az ahhoz szükséges mértéket (a fent hivatkozott ATRAL-ügyben hozott ítélet 64. pontja és a C-432/03. sz., Bizottság kontra Portugália ügyben 2005. november 10-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-9665. o.] 42. pontja).

34 A Belga Királyság előadja, hogy az NBN S 21-100 szabványnak való megfelelés előírását a közbiztonság, valamint az emberek és állatok egészségének és életének védelme indokolja.

35 Nem vitatható, hogy ezek az okok szerepelnek azok között, amelyekre az EK 30. cikk értelmében az említett előírás indoklásaként egy tagállam hivatkozhat, illetve hogy harmonizációs szabályok hiányában a tagállamokra tartozik annak a szintnek a meghatározása, amelyen az emberek egészségének és életének védelmét biztosítani kívánják (a C-293/94. sz. Brandsma-ügyben 1996. június 27-én hozott ítélet [EBHT 1996., I-3159. o.] 11. pontja és a fent hivatkozott Bizottság kontra Portugália ügyben hozott ítélet 44. pontja), azonban az sem kétséges, hogy az áruk szabad mozgásának elve alóli kivétel e cikk alapján csak akkor igazolható, ha a nemzeti hatóságok bizonyítják, hogy az említett kivétel szükséges az e cikkben felsorolt valamely cél vagy célok eléréséhez, és hogy az megfelel az arányosság elvének (a 227/82. sz., Van Bennekom-ügyben 1983. november 30-án hozott ítélet [EBHT 1983., 3883. o.] 40. pontja, a C-358/95. sz. Morellato-ügyben 1997. március 13-án hozott ítélet [EBHT 1997., I-1431. o.] 14. pontja, valamint a fent hivatkozott ATRAL-ügyben hozott ítélet 67. pontja és a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 22. pontja).

36 E tekintetben a tagállamnak azokhoz az érvekhez, amelyekre a korlátozás igazolása érdekében hivatkozhat, megfelelő bizonyítékokat vagy az általa hozott korlátozó intézkedés megfelelőségére és arányosságára vonatkozó elemzést, valamint az érvelését alátámasztó konkrét adatokat is csatolnia kell (a C-42/02. sz. Lindman-ügyben 2003. november 13-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-13519. o.] 25. pontja, a C-8/02. sz. Leichtle-ügyben 2004. március 18-án hozott ítélet [EBHT 2004., I-2641. o.] 45. pontja, a C-147/03. sz., Bizottság kontra Ausztria ügyben 2005. július 7-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-5969. o.] 63. pontja, a C-137/04. sz. Rockler-ügyben 2006. február 16-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-1441. o.] 25. pontja és a C-185/04. sz. Öberg-ügyben ugyanezen a napon hozott ítélet [EBHT 2006., I-1453. o.] 22. pontja).

37 Jelen esetben meg kell állapítani, hogy ezen érvek előadására nem került sor. A belga hatóságok mindössze annak megerősítésére szorítkoznak, hogy a szóban forgó előírás a hazai és a behozott termékekre megkülönböztetés nélkül alkalmazandó, illetve hogy az megfelel a szükségesség és arányosság fent említett követelményének, valamint előadják, hogy az NBN S 21-100 szabvány célja a berendezés megfelelő kialakításának, illetve a rendszer megfelelő működésének ellenőrzése.

38 Másodsorban a pontszerű érzékelőkkel ellátott automata tűzjelző rendszereknek a BOSEC által kiállított engedélyhez kötésével kapcsolatban a Belga Királyság az NBN S 21-100 szabvány módosítására tett javaslatra is hivatkozik, amelynek célja az e szervezetre történő hivatkozás kiiktatása.

39 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a kötelezettségszegés megtörténtét a tagállamnak az indokolással ellátott véleményben foglalt határidő végén észlelt helyzete alapján kell megítélni, és hogy a későbbi változásokat a Bíróság nem veheti figyelembe (lásd különösen a Bíróság C-423/00. sz., Bizottság kontra Belgium ügyben 2002. január 17-én hozott ítéletének [EBHT 2002., I-593. o.] 14. pontját és a C-433/03. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2005. július 14-én hozott ítéletének [EBHT 2005., I-6985. o.] 32. pontját).

40 Jelen esetben nem vitatott, hogy az indokolással ellátott véleményben előírt határidő leteltekor a Belga Királyság nem fogadta el az NBN S 21-100 szabvány módosításáról szóló javaslatot, amely kiiktatta volna a BOSEC-re mint a pontszerű érzékelővel ellátott automata tűzjelző rendszereket hitelesítő szervezetre történő hivatkozást.

41 Egyebekben a Bíróság már kimondta, hogy egy termék - adott célú felhasználásra való alkalmasságának tanúsításához szükséges - előzetes típusjóváhagyásra történő kötelezése korlátozza az importőr tagállam piacára való bejutást, ezért azt az EK 28. cikk értelmében vett, mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek kell tekinteni (a fent hivatkozott Bizottság kontra Portugália ügyben hozott ítélet 41. pontja).

42 E követelmény aránytalan jellegével kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a pert megelőző eljárás során a Belga Királyság elismerte, hogy - legalábbis a jelen kereset tényállásának idején - az NBN S 21-100 szabvány alapján kiállított típusengedély keretében a termék származása szerinti tagállam hitelesítő szervezetével kötött kétoldalú egyezmény hiányában a BOSEC nem vette figyelembe e másik tagállamban elvégzett ellenőrzéseket. Márpedig, mint azt a Bizottság is kifejti, a Belga Királyság nem adott elő bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy e gyakorlatot megszüntették volna.

43 A típusengedélyezési eljárás költségeivel kapcsolatban elegendő megemlíteni, hogy - mivel ez az eljárás nem zárja ki a termék származása szerinti tagállamban már elvégzett teszteket és ellenőrzéseket írjanak elő - az e tesztekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatos költségeket aránytalannak kell tekinteni.

44 Mindezek értelmében a Bizottság által benyújtott keresetet alaposnak kell tekinteni.

45 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a Belga Királyság - mivel a más tagállamban jogszerűen előállított és forgalomba hozott, CE-jelöléssel nem rendelkező, pontszerű érzékelőkkel ellátott automata tűzérzékelő rendszerek esetében:

- megköveteli, hogy megfeleljenek a NBN S 21-100 szabványnak;

- típusengedélyt követel meg a BOSEC részéről, amely korlátozást az ezen engedéllyel járó aránytalan költségek tovább növelik; és

- megköveteli, hogy e típusengedélyezés keretében e rendszereket teszteknek és ellenőrzéseknek vessék alá, amelyek lényegében a más tagállamban más eljárások keretében már elvégzett ellenőrzések megismétlésének tekinthetők; -

nem teljesítette az EK 28. cikkből eredő kötelezettségeit

A költségekről

46 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §-a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Belga Királyságot, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Bíróság megállapítja, hogy a Belga Királyság - mivel a más tagállamban jogszerűen előállított és forgalomba hozott, CE-jelöléssel nem rendelkező pontszerű érzékelőkkel ellátott automata tűzérzékelő rendszerek esetében:

- megköveteli, hogy megfeleljenek az általános pontszerű érzékelőkkel ellátott automata tűzjelzőberendezések kialakításáról szóló, 2. kiegészítésével 1996. augusztusában módosított 1986. szeptemberi NBN S 21-100 belga szabványnak;

- típusengedélyt követel meg a BOSEC (Belgian Organisation for Security Certification) részéről, amely korlátozást az ezen engedéllyel járó aránytalan költségek tovább növelik; és

- megköveteli, hogy e típusengedélyezés keretében e rendszereket teszteknek és ellenőrzéseknek vessék alá, amelyek lényegében a más tagállamban más eljárások keretében már elvégzett ellenőrzések megismétlésének tekinthetők; -

nem teljesítette az EK 28. cikkből eredő kötelezettségeit.

2) A Bíróság a Belga Királyságot kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: francia.