A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21349/2007/6. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 77. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Lévainé dr. Szakács Mária, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.349/2007/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság előtt dr. Litke Ágota ügyvéd, majd a fellebbezési eljárásban a Dr. Visontai Csongor Ügyvédi Iroda tagjaként eljáró dr. Visontai Csongor ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes c íme) felperesnek - a dr. Felker Katalin ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jogsértés iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 2007. május 15. napján kelt 11.P.21.442/2006/19. számú ítélete ellen az alperes részéről 21. sorszám alatt előterjesztett és 22. sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő

részítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a jogsértés megállapítására, a használattal felhagyásra és a jogsértéstől eltiltásra kötelező rendelkezéseit helybenhagyja.

Az elsőfokú bíróság ítéletét a nem vagyoni kártérítésre vonatkozó részében - a perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

A hatályon kívül helyező rendelkezés folytán a peres felek fellebbezési eljárási költségét személyenként 10.000-10.000 (Tízezer-Tízezer) forintban állapítja meg azzal, hogy annak viseléséről az elsőfokú bíróság határoz.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg - 15 nap alatt - a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint fellebbezési eljárási költséget.

Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A ... székhelyű felperest - amelynek rövidített neve ... - 1992. január 2-án növénytermelési szolgáltatás főtevékenységgel jegyezte be a cégjegyzékbe a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság. A gazdasági társaság ténylegesen park- és kertépítéssel foglalkozik, amelybe beletartozik különböző játszóterek, lugasok, faházak és tárolók készítése. A cégjegyzékbe 1998. február 16-án a Pest Megyei Bíróság mint cégbíróság által ... hrsz.-ú székhellyel bejegyzett alperesi gazdasági társaság főtevékenysége zöldség- és dísznövénytermelés, növénytermelési szolgáltatás, beleértve a fa- építésanyag ügynöki nagykereskedelmet is. Az alperes is foglalkozik játszóterek berendezésével, kerti bútorok kereskedelmével. Az ...-nél megrendelt "..." domain-nevet az elsőbbségi jogosultak rendelkezésére álló kéthetes várakozási idő letelte után, 2005. március 9-én delegálták a részére. Az alperes ezt követően az ... fióktelepén elhelyezett reklámtáblákon, illetve szállítóeszközein használta "...", illetőleg ..., "..." és "..." logókat.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a ... internetes oldal működtetésével, illetőleg ... telephelyén és szállítójárművein lévő "..." felirat használatával megsértette a névviseléshez fűződő személyiségi jogát. A honlap és a megjelölés használatától eltiltását, valamint a felperes nevében folytatott üzleti tevékenység megszüntetését, továbbá 500.000 forint nem vagyoni kárának megfizetésére kötelezését is kérte. Álláspontja szerint a honlap látogatóit az alperes megtéveszti, mert az érdeklődök egy része üzeneteit a "...nak", illetve "...soknak" címezi, és ezt az alperes szándékosan megerősíti azáltal, hogy a nevéről nem ad tájékoztatást. A ... nemcsak cégnév, hanem egyben kereskedelmi név is lett. Az alperes a regisztráció és a névhasználat során nem járt el megfelelő gondossággal: nem ellenőrizte, hogy eljárása a névkizárólagosság elvébe ütközik-e. Nem vagyoni kárigényét azzal támasztotta alá, hogy a bírói gyakorlat szerint a névviselés jogának megsértése önmagában megalapozza a kártérítést konkrét, kimutatható károkozás nélkül is. Az alperes elzárja attól, hogy saját neve alatt honlapot üzemeltessen, így lehetetlenné teszi, hogy az interneten üzleti tevékenységet folytasson.

Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Hivatkozása szerint a "..." kifejezés német összetett szó, amely a felperesnek nem cégneve, csupán a cégnévnek a társaság azonosítására alkalmatlan része. Hivatkozása szerint a kertépítéshez szükséges ingóságok forgalmazása körében kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, míg a felperes az általa forgalmazott berendezésekre vonatkozó kiskereskedelmet nem folytat. A domain- regisztrációs szabályzatban foglaltakat betartotta, a felperes - a számára nyitva álló várakozási idő alatt - nem emelt kifogást a névhasználat ellen. Utalt továbbá arra, hogy a peres felek tevékenységi köre sem teljesen azonos.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a "..." domain-név használatával, valamint az ... szám alatti fióktelepén és gépjárművein alkalmazott "..." kifejezés feltüntetésével megsértette a felperes névviseléshez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest a megjelölések használatával felhagyásra és eltiltotta őt a további jogsértéstől. Az alperest 200.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az alperest kötelezte 90.000 forint perköltség megfizetésére. Indokolásában a Ptk. 77. § (1) és (4) bekezdésének felhívásával kifejtette, hogy a névviselési jog sérelme nemcsak a cégnév, vagy az ahhoz hasonló név használatával, hanem egyéb módon is megvalósulhat, azaz jogosulatlan minden olyan névként funkcionáló megjelölés engedély nélküli használata, amelyről valamely más személyre lehet következtetni. A szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt a világhálón a domain-név azonosítja, vagyis az ilyen megjelölés névként funkcionál: az oldalon megjelenő szolgáltató elérhetőségét, beazonosítását, és más személy hasonló jellegű szolgáltatásától való megkülönböztetését szolgálja. A csatolt cégkivonatból kitűnően a felperesi jogi személy nevének - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (új Ctv.) 3. § (2) bekezdése és a domain-név delegálásakor hatályos 1997. évi CXLV. törvény (régi Ctv.) 15. § (2) bekezdése szerinti - vezérszava a "..." kifejezés, amely elem az eltérő írásmód ellenére a felperes nevében kiemelt jelentőséggel bír. Rámutatott továbbá arra, hogy a peres felek mindegyike - a cégnyilvántartásba bejegyzett tevékenységektől részben eltérően - a valóságban hasonló tevékenységgel foglalkozik. A megtévesztő hatást elősegíti, hogy a vitatott weboldalon az alperes neve csak további keresést követően lelhető fel. Nem fogadta el az alperesnek a regisztrációs szabályzatnak megfelelő eljárásra, illetőleg az igénylés jóhiszeműségére irányuló védekezését sem, ezért a Ptk. 84. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a jogsértést megállapította, és alkalmazta a 84. § (1) bekezdés b) pontja szerinti objektív jogkövetkezményt is. A Ptk. 77. § (3) bekezdése szerinti jogsérelem megvalósulása megállapítására nem talált alapot, mert a peres felek neve nem egyezik meg és azok nem is hasonlítanak egymásra. Az Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontjában írt utaló szabály folytán irányadó Ptk. 339. § (1) bekezdésére figyelemmel kifejtette: a károsult a nem vagyoni kárpótlásra csak akkor tarthat igényt, ha bizonyítja, hogy a jogellenes magatartással okozati összefüggésben olyan hátrány érte, amelynek csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez a nem vagyoni kártérítés megítélése indokolt és szükséges. Álláspontja szerint a felperes kára - a Pp. 163. § (3) bekezdése szerint külön bizonyítás nélkül elfogadható. Köztudomású tény, hogy a kertépítés iránt érdeklődők a felperest azonosítják a honlapon lévő jogosulttal, ezáltal a felperest gazdasági hátrány érte. Nem megalapozott viszont az a felperesi állítás, hogy az alperes a felperest elzárta az interneten folytatható üzleti tevékenységtől. A nem vagyoni kártérítés összegét a Pp. 206. § (3) bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörében állapította meg. A felperes által indítványozott tanúk kihallgatását azért mellőzte, mert nevezettek a felperes vagyoni kárát igazolhatták volna. A perköltségre vonatkozó rendelkezést a Pp. 81. § (2) bekezdésére alapította.