58/B/2011. AB határozat
az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (5) bekezdése alkotmányossági vizsgálata tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítésére kérte. A támadott jogszabály arra az esetre tartalmaz rendelkezést, amennyiben az ügyvéd kamarai tagsága - más okok mellett - a kamarai tagdíj megfizetésének hiánya miatt szűnik meg; ilyen esetben újbóli kamarai felvételre irányuló kérelmet kizárólag a tagság megszűnéséről szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl enged benyújtani. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a tagdíj és a felelősségbiztosítás díjának késedelmes megfizetéséhez fűzött szankció szerzett jogokat sért, az esélyegyenlőség sérelmére vezet, továbbá sérti a munkához való jogot, mivel legalább egy évre lehetetlenné teszi, hogy az ügyvédi hivatást válassza a fizetést elmulasztó személy. Ezek miatt kérte a támadott rendelkezés megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság beszerezte a közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara álláspontját.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
"70/A. § (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."
"70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához."
2. Az Ütv. vizsgálatba bevont rendelkezései:
"13. § (1) Ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.
(...)
(3) A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:
(...)
e) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van,
g) nem esik a (4) bekezdésben felsorolt kizáró okok alá.
(4) Nem vehető fel a kamarába az,
(...)
g) akinek a kamarával vagy a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületével szemben lejárt tagdíjtartozása van.
(5) A (3) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel az irodai tagként felvételét kérő esetén a 68. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti felelősségbiztosítással teljesül.
(6) A kamarába fel kell venni azt az európai közösségi jogászt is, aki megfelel a 89/F. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(7) A (3) bekezdés d) pontjában foglalt joggyakorlatok időtartamát együttesen kell figyelembe venni."
"20. § (2) Az ügyvéd kamarai tagságát a kamara megszünteti, ha az ügyvéd
a) a 13. § (3) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem fe lel meg,
b) a kamarai tagdíjfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette,
c) a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenséget felszólítás ellenére nem szüntette meg,
(...)
(3) A kamara a (2) bekezdés b) és c) pontja esetén írásban felszólítja az ügyvédet, hogy fizesse be a tagdíjat, illetve a 6. §-ban szabályozott összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg. A (2) bekezdés c) pontja esetén a kamara összeférhetetlenségi bizottságának állásfoglalását be kell szerezni.
(4) A kamarai tagság megszüntetése iránti eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni. A megszüntetésről szóló határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - előzetesen végrehajtható.
(5) Ha az ügyvéd kamarai tagsága a (2) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott okból szűnt meg, az újbóli kamarai felvételre irányuló kérelem a kamarai tagság megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év elteltével nyújtható be."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság áttekintette azokat a rendelkezéseket, amelyek azt az esetet szabályozzák, amikor a kamarai tagdíj és az ügyvédi felelősségbiztosítás díjának megfizetésére nem kerül sor. Ennek kapcsán megállapította, hogy az ügyvéd kamarai tagságának létesítéséhez és fenntartásához kamarai tagdíj fizetésére kötelezett, amelynek összegét a területi kamara elnöksége határozza meg [Ütv. 106. § (2) bek. j) pont]. Nem vehető fel a kamarába az, akinek a kamarával szemben lejárt tagdíjtartozása van [Ütv. 13. § (4) bek. g) pont]. Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, ha a kamarai tagdíjfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette [Ütv. 20. § (2) bek. b) pont]; ilyen esetben a kamara a megszűnésről szóló döntés meghozatala előtt írásban felszólítja az ügyvédet a tagdíj megfizetésére [Ütv. 20. § (3) bek.].
Az ügyvéd kamarai tagfelvétel iránti kérelmében azt is igazolni köteles, hogy a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van [Ütv. 13. § (3) bek. e) pont; 13/A. § (1) bek. a) pont]. Az sem vehető fel a kamarába, akinek a kamarával vagy a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületével szemben lejárt tagdíjtartozása van [Ütv. 13. § (4) bek. g) pont]. Továbbá: az ügyvéd kamarai tagságát a kamara megszünteti, ha az ügyvéd a 13. § (3) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem felel meg [Ütv. 20. § (2) bek. a) pont], ezek között: a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének nem tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása nincs [v.ö.: Ütv. 13. § (3) bek. e) pont].
2. Az indítványozó - leghatározottabban - a munkához való jog sérelmét hozta fel, érvelése szerint a "munkához való jog nem csupán alapvető anyagi jog, hanem e jog objektív, intézményes oldalának elismerése egyben a foglalkozás gyakorlásának garantálását is jelenti." Az indítványozó aránytalanul súlyos szankciónak tekinti, hogy a tagdíj vagy biztosítási díj fizetésének elmaradása legkevesebb egy éves hivatalvesztést eredményez.
"A munkához (foglalkozáshoz, vállalkozáshoz) való alapjog a szabadságjogokhoz hasonló védelemben részesül az állami beavatkozások és korlátozások ellen. E korlátozások alkotmányossága azonban más-más mérce alapján minősítendő aszerint, hogy a foglalkozás gyakorlását vagy annak szabad megválasztását korlátozza-e az állam, s az utóbbin belül is különbözik a megítélés az adott foglalkozásba kerülés szubjektív illetve az objektív korlátokhoz kötésének megfelelően." [21/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 117, 121.]
Az ügyvédi hivatás gyakorlását kamarai tagsághoz kötő előírás kapcsán fejtette ki az Alkotmánybíróság, hogy "az ügyvédi foglalkozás gyakorlásának szabályai, a foglalkozás gyakorlásának körében az ügyvédre háruló kötelességek és feladatok törvényben szabályozott normatív előírások. Ezek olyan szabályok tehát, amelyek az ügyvédi foglalkozás kereteit határozzák meg és tartalmát érintik. Az ügyvédi foglalkozás megválasztása ezeknek a szabályoknak az elfogadását jelenti. Ha tehát valaki az ügyvédi pályát választja, aláveti magát ezeknek az előírásoknak." [22/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 127, 131-132.]
Nem elég kamarai taggá válni, vállalni kell minden ebből folyó kötelezettséget, amelyek az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükségesek. Az ügyvéd köteles a reá irányadó hivatási szabályok megtartására, amelynek ellenőrzését a szakmai kamara végzi. A kamarai tagdíj fizetése azt szolgálja, hogy az Alkotmánybíróság által intézményi garanciaként elismert ügyvédi kamara működőképességét, ezáltal az ügyvédség (ön)ellenőrzésének a képességét fenntartsa. A felelősségbiztosítási díj megfizetése, a felelősségbiztosítási jogviszony fenntartása pedig az ügyfelek és az ügyvéd anyagi biztonságát hivatottak garantálni; a minden kamarai tagra kötelezően kiterjedő felelősségbiztosítási jogviszony híján az ügyvédi kamarába vetett közbizalom megrendüléséhez is vezethetne az esetleges fedezethiány adott esetben egy-egy ügyvéddel szemben támasztott kártérítési követelés esetén.
Az indítványozó által támadott azon jogkövetkezmény, mely szerint a tagság megszűnését kimondó határozat meghozatalától számított egy éven túl nyújtható be újabb felvételi kérelem a kamarához, indokoltságát az adja, hogy ezen terhek kellő rendben történő fizetésének elmulasztása az ügyvédi kamara, mint intézményes garancia - az ügyvédi kar törvényességi önellenőrzési képességének- fenntartását veszélyeztetné. Az ügyvédi felelősségbiztosítás folyamatossága pedig az ügyvéd-ügyfél bizalom anyagi hátterét biztosítja állandó jelleggel, az ügyvéd azon képességét garantálja, hogy saját károkozó magatartása esetén az általa okozott jogsérelem orvoslására képes legyen. Amennyiben a tagdíj meg nem fizetése miatti kizárást nem követné a felvételi időkorlát, úgy kiüresedne a kamarai tagdíjtartozást szankcionáló kizárás intézménye. Ezért az Alkotmánybíróság megítélése szerint alkotmányjogi értelemben szükségesnek tekinthető az a hátrányos jogkövetkezmény, amely szerint a kizárást kimondó határozat meghozatalától számított egy éven túl nyújtható csak be újabb felvételi kérelem az ügyvédi kamarához.
A törvényi rendelkezés nem valósít meg aránytalan jogkorlátozást sem, mivel a jogászi hivatástól nem, csak az ügyvédi kamarai tagságtól, azt is csak átmeneti időre zárja el a tagdíj-, biztosítási díjfizetési fegyelmet elmulasztó ügyvédet. A tagdíjfizetési késedelembe esett ügyvédnek a felszólítást követően - az abban foglalt határidő lejártát követően is - módja van tagdíját megfizetni a soron következő ügyvédi kamarai elnökségi ülésig, ezzel kamarai tagságát fenntartva. Ehhez hasonlóan, az ügyvédi felelősségbiztosítási díj megfizetésének késedelme is elsődlegesen a díj megfizetésére való felszólítással jár, ezt követően tájékoztatják az ügyvédet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 543. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményekről [ld. a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete biztosítási feltételeinek 5.12. pontját; www.mubse.hu]. Csak ha e második felszólítás ellenére sem fizeti meg az esedékes díjat az ügyvéd, szűnik meg a szerződése a Ptk. 543. § (1) bekezdése alapján, s szűnik meg a kamarai tagság fenntartásának egyik feltétele [Ütv. 13. § (3) bek. e) pont ]. A kamara - mint az ügyvédi kar törvényességi önellenőrző szervének - működőképessége a tagdíjak megfizetésének folyamatosságától függ. Ez, valamint az ügyvédi felelősségbiztosítás teljes körűségének a fenntartása - ezáltal az ügyfelek, valamint az ügyvédi karba vetett bizalom védelme -olyan érdek, amely az ügyvédi kamarai felvétel iránti kérelem - de nem a más jogászi hivatás választását - időleges, átmeneti jellegű korlátozását indokolja, és ez az alapjogi korlátozás az elérni kívánt cél fontosságával arányosnak tekinthető.
Mivel az Alkotmánybíróság nem állapította meg az Alkotmány 70/B. §-ának sérelmét, ezért az indítványt e részében elutasította.
3. Az indítványozó az esélyegyenlőség sérelmét is állította: a hivatásukat nehezebb anyagi körülmények között folytató ügyvédek esnek áldozatául az általa támadott jogszabálynak, míg az anyagilag biztos hátterű ügyvédek nem. Az indítványozó azonban nem állított olyan különbségtételt, amely valamely jogszabályi előírásban nyilvánulna meg, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e részében, valamint a szerzett jogokra vonatkozó részében - érdemi alkotmányos összefüggés hiányában - elutasította.
Budapest, 2011. november 8.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró