A Győri Törvényszék P.20363/2009/26. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 24. §, 25. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Lotz Marianne

Kapcsolódó határozatok:

*Győri Törvényszék P.20363/2009/26.*, Győri Ítélőtábla Pf.20074/2011/5. (ÍH 2012.66)

***********

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

P.20.363/2009/26. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a dr. Szabó Dénes László ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek alperes neve (....) alperes ellen 19.646,28 euro tartozás megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 19.610,52 euro (azaz tizenkilencezer-hatszáztíz euro ötvenkettő cent) ügyvédi díjat, és ezen összeg 2008. november 5. napjától járó évi 4 % kamatát,

továbbá 545.800,- (azaz ötszáznegyvenötezer-nyolcszáz) Ft perköltséget.

Az állam által előlegezett 157.175,- (azaz egyszázötvenhétezer-egyszázhetvenöt) Ft fordítói díjat az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győri Ítélőtáblához, melyet a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságnál 3 példányban kell benyújtani. A jogorvoslati eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Tájékoztatja a bíróság a fellebbező felet, hogy amennyiben jogi képviselő nélkül jár el, perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve - ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, vagy ha a bíróság a kérelmet egyéb okból is köteles elutasítani.

A pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelmet nem a bírósághoz, hanem az illetékes igazságügyi hivatalhoz kell benyújtani, amely az engedélyezésről a 2003. évi LXXX. törvény szabályai szerint dönt.

Ha a fél a perorvoslati eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére sem gondoskodik, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- az elsőfokú bíróság ítéletét a 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni;

- - a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- - a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

- a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték.

- a megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság az ügyben a következő tényállást állapította meg:

A peres felek 2008. július 2.-án ügyvédi megbízási szerződést kötöttek. Az alperesnek szándékában volt a AAA helység XXXX helyrajzi számú YYYY ingatlanszámú ingatlan megvásárlása. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások alatt az alperest a felperes képviselte. Ennek során számos megbeszélés zajlott részben a peres felek, részben a felperes és az eladók jogi képviselője közt, 2008. július 9. és július 22. között.

Az alperes és az ingatlan tulajdonosai (BBB és CCC) 2008. április 18.-án az ingatlanra 500.000,- euro vételár megjelölésével adásvételi szerződést írtak alá. A szerződés közjegyzői hitelesítés nélkül nem volt érvényes, de nem is ment teljesedésbe. Az alperes szállodakomplexumot akart a területre építeni, a szükséges összeget azonban nem tudta banki hitellel megszerezni. Az újabb szerződési változat szerint a vételár 219.000,- euro lenne. Az ingatlanon egy visszavásárlási jog és zálogjog volt feljegyezve, melyet a felek ismertek. A szerződéseket az eladók ügyvédje (DDD) készítette.

A felperes irodájában a németül nem beszélő alperes az ingatlanügynökkel, EEE úrral jelent meg 2008. július 2.-án. Rögzítették az ügyvédi tényvázlatot. Az alperes (vevő) vállalta volna az eladók helyett az ingatlan rendbetételét (tisztítását), így a bejegyzett jelzálog törölhető lenne. A vevő és eladók közt így vitás volt az ingatlan megtisztításának költsége és ennek folytán a vételár kialakítása.

A felperes már ugyanezen a napon beszélt az eladók ügyvédjével, DDD-vel. A további ezt követő napokon is tárgyalt az eladók képviselőjével és az alperessel is (2008. július 4.). Felmerült egy per megindításának lehetősége is, azonban az alperes a gyorsabb szerződéses megoldással kívánta megbízni a felperest, amely többféle egyeztetéssel járt.

2008. július 10.-én a felek személyes találkozóján az alperes ígéretet tett 3.000,- euro ügyvédi díjelőleg másnapi befizetésére. 2008. július 21.-én a felperes és az eladók ügyvédjének találkozóján a szerződéses variációk véglegesen tisztázódnak, a továbbiakban az alperes teljesítőképességétől függően választhatott.