A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21163/2016/6. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1949. évi 20. törvényerejű rendelet 6. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §] Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.163/2016/6.

A Fővárosi Ítélőtábla felperes neve jogutódjaként dr. Nagy Zoltán ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Babus László ügyvéd (fél címe) által képviselt IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) útján eljáró I.rendű alperes neve I. rendű, a ... jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, a ... jogtanácsos által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű, és a dr. Babus László ügyvéd (fél címe) által képviselt IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) IV. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. január 8. napján kelt 71.P.22.925/2013/31. számú ítélete ellen az I. és a IV. rendű alperesek részéről 33. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg együttesen az I. és a IV. rendű alpereseknek 700.000 (Hétszázezer) forint plusz áfa összegű együttes első- és másodfokú perköltséget, továbbá 4.000.000 (Négymillió) forint kereseti és fellebbezési eljárási illetéket - felhívásra - az állam javára.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A ... utca 38. szám alatt lévő 857 m² alapterületű ... helyrajzi számú gazdasági épület és udvar megnevezésű (perbeli) ingatlan 1950. április 7. napja óta az I. rendű alperes tulajdonaként van nyilvántartva. A tulajdonjog bejegyzés jogcímeként az 1949. évi 20. törvényerejű rendeletet és a 244/1950. (X. 1.) MT rendeletet tüntették fel. Az államosítás időpontjában az ingatlannak ... és felesége született ... voltak a tulajdonosai, akik azt 1947-ben vásárolták meg. Az ingatlanon álló felépítmény három lakást, egy kelmefestő műhelyt, egy üzlethelyiséget, egy széntárolót, valamint egy kazánházat foglalt magában. Az államosítást követően ... és családja továbbra is az ingatlanban lakott. ... 1958. július 4. napján halt meg, hagyatékát a felesége örökölte meg, aki 1991. március 2. napján halt meg. Néhai ... ... örököseivel kötött egyezség alapján a hagyatékba tartozó ... ingatlan tulajdonjogát a felperes szerezte meg. Néhai ... ... örökösei 1992. szeptember 25. napján kelt nyilatkozatukban kijelentették, hogy a felperes jogelődje javára lemondanak az őket illető örökrészről.

A felperes keresetében annak tűrésére kérte kötelezni az I-IV. rendű alpereseket, hogy az I. rendű alperes tulajdonjogának, továbbá a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonkezelői jogának a törlése mellett öröklés jogcímén bejegyezzék tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba. Álláspontja szerint az ingatlan állami tulajdonba vétele nem felelt meg a jogszabályoknak, hiszen az ingatlan nagyobbrészt lakásként funkcionált.

Az I. és a IV. rendű alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontjuk szerint a kereset valójában a I.rendű alperes neve tulajdonjogának a bejegyzése alapjául szolgáló államigazgatási határozat felülvizsgálatára irányul, erre azonban a polgári perben eljáró bíróság nem rendelkezik hatáskörrel.

A II. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte.

A III. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes öröklés jogcímén megszerezte a perbeli ingatlan egészének a tulajdonjogát. Megkereste a földhivatalt a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése iránt, és ennek tűrésére kötelezte az I-IV. rendű alpereseket. Kötelezte továbbá az I. és a IV. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 762.000 forint perköltséget, megállapítva, hogy a le nem rótt 1.500.000 forint kereseti illetéket az állam viseli.

Döntésének jogi indokolása szerint ... kelmefestő és vegytisztító üzeme nem vitásan államosításra került, ezért azt vizsgálta, hogy az államosítás megfelelt-e az 1949. évi 20. törvényerejű rendelet 6. § (2) bekezdésében foglalt szabálynak, amely szerint a törvényerejű rendelet alapján az az ingatlan került állami tulajdonba, amely kizárólagosan vagy túlnyomórészben a törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonba vett vállalat célját szolgálta. Megállapította, hogy az ingatlanon lévő lakások helyiségeinek az együttes alapterülete 192,9 m² szemben az ingatlanon lévő üzem és az üzem működését szolgáló további helyiségek 178,7 m² nagyságú összterületével. A funkció szerint elkülönített helyiségek alapterületének az összevetéséből arra a következtetésre jutott, hogy az államosítás időpontjában az ingatlan túlnyomórészben nem üzemi célt szolgált. Erre figyelemmel az államosításra nem kerülhetett volna sor, a I.rendű alperes neve tulajdonjogának a bejegyzése jogszabálysértően történt, mivel kizárólag az üzemet lehetett volna államosítani. Rámutatott: a felperes tulajdonjoga bejegyzésének nincsen ingatlan-nyilvántartási akadálya, mivel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. § (2) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartás adatai csak az ellenkező bizonyításáig tekinthetőek közhitelesnek. A felperes öröklési bizonyítvánnyal és más okiratokkal bizonyította, hogy néhai ... ...nak ő a jogutódja; a becsatolt öröklésről lemondó nyilatkozatot nem lehet szűkítően értelmezni, abból pedig az következik, hogy néhai ...né hagyatékát a felperes örökölte meg. A Pp. 78. §-a alapján a pervesztes I. és IV. rendű alpereseket kötelezte a perköltségek viselésére, köztük a felperes ügyvédi költségeinek a megtérítésére.