31979L0830[1]

A Tanács irányelve (1979. szeptember 11.) a melegvízmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

A Tanács irányelve

(1979. szeptember 11.)

a melegvízmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(79/830/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

mivel a tagállamokban kötelező rendelkezések határozzák meg a melegvízmérők felépítését és ellenőrzési módszereit, melyek tagállamonként különböznek, és következésképpen akadályozzák e műszerek kereskedelmét; mivel ezért szükséges e rendelkezéseknek a közelítése;

mivel a csatlakozási okmánnyal [3] módosított, a mérőműszerekkel és a metrológiai ellenőrzés módszereivel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i 71/316/EGK tanácsi irányelv [4] meghatározta az EGK-típusjóváhagyási és az EGK-elsőhitelesítési eljárásokat; mivel az említett irányelvvel összhangban meg kell határozni a melegvízmérők felépítésére és működésére vonatkozó műszaki követelményeket; mivel e követelményeket ki kell elégíteni, az ellenőrzéseket el kell végezni, és a megfelelő jeleket és jelzéseket a melegvízmérőkre kell rögzíteni, mielőtt azok szabadon importálhatóvá, forgalmazhatóvá és használhatóvá válnak,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ez az irányelv olyan melegvízmérőkre vonatkozik, amelyek a rajtuk keresztüláramló melegvíz térfogatának folyamatos meghatározására szolgálnak. E mérőórák egy kijelző egységhez kapcsolt mérőegységből állnak. Ezen irányelv alkalmazásában "meleg víz" olyan víz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 30°C-ot, de nem magasabb 90°C-nál.

A hőenergia továbbítására alkalmazott keringető rendszerekbe kapcsolt melegvízmérők nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

2. cikk

Ezen irányelv melléklete határozza meg azokat a melegvízmérőket, amelyeken az EGK-jelek és -jelölések feltüntethetők. E mérőeszközök EGK-típusjóváhagyási eljárás és EGK-elsőhitelesítési eljárás tárgyai.

3. cikk

Mérési tulajdonságai alapján egyetlen tagállam sem tagadhatja meg, tilthatja vagy korlátozhatja olyan melegvízmérő forgalomba hozatalát vagy üzembeállítását, amelyen feltüntették az EGK-típusjóváhagyási jelet és az EGK-elsőhitelesítési jelet.

4. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1982. január 1-ig megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1979. szeptember 11-jén.

a Tanács részéről

az elnök

Ray Mac Sharry

[1] HL C 131., 1978.6.5., 85. o.

[2] HL C 269., 1978.11.13., 44. o.

[3] HL L 73., 1972.3.27., 14. o.

[4] HL L 202., 1971.9.6., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

I. KIFEJEZÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.0. Ez a melléklet csak olyan melegvízmérőkre vonatkozik - a továbbiakban: "mérők" - amelyek működése mechanikai elveken alapul. E mérőórák mozgó térfogatkamrás rendszerűek, vagy a víz sebességének forgólapátra kifejtett hatását használják ki (radiális vagy axiális turbina). Ez a melléklet nem vonatkozik az elektronikus egységgel ellátott melegvízmérőkre.

1.1. Térfogatáram

A mérőn egységnyi idő alatt átáramló víz térfogata.

1.2. Mért vízmennyiség

Azt a víztérfogatot jelöli, amely adott idő alatt a mérőn átáramlik.

1.3. Maximális térfogatáram (Qmax)

A Qmax maximális térfogatáram az a legnagyobb térfogatáram, amelynél a mérő meghatározott időtartamon belül károsodás nélkül működik anélkül, hogy túllépné a nyomásveszteségre vonatkozó megengedett legnagyobb hiba értékét.

1.4. Névleges térfogatáram (Qn)

A Qn névleges térfogatáram a Qmax maximális térfogatáram értékének a fele. Köbméter per órában van megadva, és a mérő jellemzésére szolgál.

A Qn névleges térfogatáramon a mérőnek képesnek kell lennie a rendeltetésszerű használatra, vagyis a folyamatos és szakaszos, a legnagyobb megengedett hiba túllépése nélküli működésre.

1.5. Minimális térfogatáram (Qmin)

A Qmin minimális térfogatáram az a térfogatáram, amely fölött a mérő nem lépheti túl a legnagyobb megengedett hibát, és ez Qn függvényeként van rögzítve.

1.6. Térfogatáram-tartomány

A vízmérő térfogatáram-tartományát a Qmax maximális és Qmin minimális térfogatáram értékek határozzák meg. A térfogatáram-tartomány két részre osztható, alsó és felső zónára, melyek legnagyobb megengedett hibái különbözőek.

1.7. Határ-térfogatáram (Qt)

A Qt határ-térfogatáram a térfogatáram-tartományt alsó és felső részre osztó azon térfogatáram, melynél a legnagyobb megengedett hiba értéke szakadásszerűen megváltozik.

1.8. Legnagyobb megengedhető hiba

A legnagyobb megengedhető hiba az a hibahatár, amit ez az irányelv egy mérőre megenged az EGK-típusjóváhagyási és EGK-elsőhitelesítési eljárásnál.

1.9. Nyomásveszteség

A nyomásveszteség az a nyomásesés, amit a vízmérő jelenléte okoz a vízvezetékben.

II. MÉRÉSI JELLEMZŐK

2.1. Legnagyobb megengedhető hiba

A mérési tartomány alsó részében a legnagyobb megengedhető hiba Qmin-től (a Qmin-t beleértve) Qt-ig (Qt-t nem beleértve) ± 5 %.

A mérési tartomány felső részében a legnagyobb megengedhető hiba Qt-től (Qt-t beleértve) Qmax-ig (Qmax-t beleértve) ± 3 %.

2.2. Pontossági osztályok

A fent meghatározott Qmin és Qt értékeknek megfelelően a vízmérők négy pontossági osztályba sorolhatók a következő táblázat szerint:

Osztályok | Qn |

< 15 m3/h | > 15 m3/h |

A. osztály

Qmin értéke | 0,04 Qn | 0,08 Qn |

Qt értéke | 0,10 Qn | 0,20 Qn |

B. osztály

Qmin értéke | 0,02 Qn | 0,04 Qn |

Qt értéke | 0,08 Qn | 0,15 Qn |

C. osztály

Qmin értéke | 0,01 Qn | 0,02 Qn |

Qt értéke | 0,06 Qn | 0,10 Qn |

D. osztály

Qmin értéke | 0,01 Qn | |

Qt értéke | 0,015 Qn | |

III. TECHNOLÓGIAI JELLEMZŐK

3.1. Szerkezet - Általános előírások

A mérőórákat úgy kell megtervezni, hogy:

- hosszú üzemidőt és a csalás ellen védelmet biztosítsanak,

- rendeltetésszerű használat közben megfeleljenek ezen irányelv rendelkezéseinek.

Ha a mérőórák ki lehetnek téve annak, hogy az áramlás iránya véletlenszerűen megfordul, akkor képesnek kell lenniük arra, hogy ennek mérési tulajdonságaik rosszabbodása vagy megváltozása nélkül ellenálljanak, és ezzel egy időben az ilyen irányváltoztatást jelezniük kell.

3.2. Anyagok

A vízmérőt a használati célnak megfelelő erős és szilárd anyagból kell készíteni. Olyan anyagokat kell használni, amelyek egyaránt ellenállnak a szokványos belső és a külső korróziónak, és ha szükséges, a felhasznált anyagokat megfelelő felületi kezeléssel kell védeni. A vízmérő anyagainak károsodás nélkül el kell viselniük a 0-110°C hőmérséklettartományon belüli vízhőmérséklet-változásokat.

3.3. Tartósság - nyomásállóság és hőmérséklettel szembeni ellenálló képesség

A melegvízmérőnek meghibásodás, folyás, házon keresztüli szivárgás vagy maradandó alakváltozás nélkül tartósan ellenállónak kell lennie 90 °C hőmérsékletű vízzel szemben, továbbá a legnagyobb üzemi nyomással szemben. Ez minimálisan 10 bar.

3.4. Nyomásveszteség

A melegvízmérő nyomásveszteségét az EGK-típusvizsgálat során ellenőrzik, és az nem haladhatja meg a 0,25 bart a névleges térfogatáramon, valamint az 1 bart maximális térfogatáramon.

A vizsgálati eredmények alapján a mérők négy csoportba sorolhatók, melyekben a nyomásveszteség legnagyobb értékei: 1; 0,6; 0,3 és 0,1 bar. A vonatkozó értéket fel kell tüntetni az EGK-típusjóváhagyási igazolásban.

3.5. Kijelzők

A kijelzőnek a különféle alkotóelemei egyszerű egymás mellé állításával biztosítania kell a mért víz térfogatának köbméterben kifejezett és egyértelmű leolvasását. A térfogatot a következők egyike adja meg:

a) egy vagy több mutató körskálán mutatja az értéket;

b) egy sor egymás után következő számdob leolvasása egy vagy több nyíláson át;

c) a fenti két rendszer kombinációja.

A köbmétert és többszöröseit feketével, tört értékeit pirossal jelzi a kijelző.

A számértékek tényleges vagy látható magassága nem lehet nagyobb, mint 4 mm.

A digitális kijelzők (b) és c) típus) minden számjegyének látható elmozdulása csak növekvő értéknél következhet be. Bármely adott dekád számjegyének pontosan akkor kell előbbre lépnie, ha a hozzá legközelebb eső kisebb dekád számjegye 9-ről 0-ra változik. A legalacsonyabb érték számjegyeit mutató tárcsa a c) típus esetében folyamatosan foroghat. Az egész köbmétereket mutató számoknak világosan kell látszódniuk.

A mutatós kijelzők (a) és c) típusúak) az óramutató járásával megegyező irányban kell, hogy forogjanak. Minden skálaosztásnál a köbméterekben kifejezett értékeket 10n alakban kell megjeleníteni, ahol az n pozitív vagy negatív egész szám, vagy nulla, ilyen módon a kijelző egymás után következő dekádokból álló rendszert alkot. Az egyes skálaosztások mellett a következőket kell feltüntetni: × 1000; × 100; × 10; × 1; × 0,1; × 0,01; × 0,001.

Mindkét esetben (számskálás vagy digitális kijelzők):

- az egységet jelző m3-t fel kell tüntetni a számtárcsán (lapon), vagy közvetlenül a digitális kijelző mellett,

- a leggyorsabban forgó, látható, skálaosztással ellátott elem - amelyet ellenőrző elemnek, a legkisebb skálaosztását pedig "hitelesítési osztásérték"-nek neveznek - mozgásának folyamatosnak kell lennie. Az ellenőrző elem lehet állandó, vagy a készülékhez megfelelő alkatrészekkel ideiglenesen hozzáilleszthető. Az ellenőrző elem alkalmazása nem befolyásolhatja a mérő mérési pontosságát.

A hitelesítési osztásértéket jellemző osztásvonalak távolsága nem lehet 1 mm-nél kisebb, és 5 mm-nél nagyobb. A skála jelzése a következő lehet:

- egyenlő vastagságú vonalak, melyek vonalvastagsága nem nagyobb, mint az osztás negyede, és csak hosszukban eltérőek,

- vagy a skálaosztással megegyező szélességű, felváltva ismétlődő sávok.

3.6. A hitelesítési skála-osztásértékek jellemzői

A kijelzőnek alkalmasnak kell lennie, nullára való visszaállás nélkül, legalább 1999 órányi névleges térfogatáramnak/teljesítménynek megfelelő, köbméterben kifejezett vízmennyiség mérésére.

A hitelesítő skálaosztás-érték nagyságát az 1 × 10n vagy 2 × 10n vagy 5 × 10n képlet alapján kell megválasztani. A hitelesítési osztásértéknek elég kicsinek kell lennie ahhoz, hogy a mérési pontatlanság ne haladja meg a 0,5 %-ot (biztosítsa, hogy a lehetséges leolvasási hiba ne legyen nagyobb, mint a legkisebb skálaosztás fele), és elég kicsinek kell lennie ahhoz is, hogy a legkisebb térfogatáramnál végzett vizsgálat ne vegyen igénybe másfél óránál többet.

Alkalmazható olyan kiegészítő jelző (csillag, referenciajellel ellátott korong stb.), ami a mérőelem mozgását érzékelteti, mielőtt az világosan láthatóvá válna a kijelzőn.

3.7. Szabályozó egység

A melegvízmérő szabályozó szerkezettel is felszerelhető, melynek segítségével megváltoztatható a kijelzett térfogatérték és a ténylegesen átáramlott térfogat közötti viszony. Ez a szerkezet azoknál a mérőknél kötelező, melyek a vízáramlás forgó alkatrészt mozgató hatásának elvén alapulnak.

3.8. Gyorsító egység

Tilos a mérőbe olyan szerkezetet beépíteni, ami a Qmin minimális térfogatáram alatti átfolyás esetén az áramlást gyorsítja.

3.9. Kiegészítő egységek

A melegvízmérő tartalmazhat impulzusadó egységet azzal a feltétellel, hogy az ilyen egység nem befolyásolhatja számottevően a mérő mérési tulajdonságait.

Az EGK-típusjóváhagyási igazolás megengedheti rögzített vagy leszerelhető speciális eszköz alkalmazását, lehetővé téve a melegvízmérő automatikus hitelesítését.

IV. JELÖLÉSEK ÉS FELIRATOK

4.1. Azonosítási feliratok

Minden mérőn, külön vagy csoportosítva, a mérő házán, a kijelző adattábla-tárcsán, vagy a kijelző lapon kötelező olvashatóan és kitörölhetetlenül feltüntetni a következő információkat:

a) a gyártó neve vagy kereskedelmi neve, vagy márkajele;

b) a pontossági osztály és a Qn névleges térfogatáram/teljesítmény m3/h-ban;

c) a gyártás éve és a mérő sorozatszáma;

d) az áramlás irányát jelző egy vagy két nyíl;

e) az EGK-típusjóváhagyási jel;

f) a legnagyobb üzemi nyomás barban kifejezve, ha az a 10 bart meghaladja;

g) a legnagyobb üzemi hőmérséklet "90 °C" formában;

h) "V" vagy "H" betű, ha a mérő vagy csak függőleges (V), vagy csak vízszintes (H) helyzetben működik helyesen.

4.2. A hitelesítési jelek elhelyezése

A EGK-hitelesítési jeleket olyan, a mérő lényeges részét képező helyen kell elhelyezni (általában a mérőházon), ahol a készülék szétszerelése nélkül is látszanak.

4.3. Lezárás

A vízmérőket olyan védőberendezéssel kell ellátni, ami úgy zárható le, hogy annak lezárása után sem az előírásszerű beépítés előtt, sem után ne lehessen a védőeszköz megrongálása nélkül a mérőt vagy szabályozó szerkezetét szétszerelni, átalakítani.

V. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

5.1. Eljárás

Az EGK-típusjóváhagyási eljárást a 71/316/EGK irányelvvel összhangban kell elvégezni.

5.2. Típusvizsgálatok

Amikor a kérelem irataiból megállapították, hogy a típus megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek, az illetékes hatóságnak laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni a következő feltételek mellett:

5.2.1. A vizsgálandó mérőórák száma

A gyártó által benyújtandó mérőórák számát következő táblázat mutatja:

n3Névleges térfogatáram, Q m/h | Mérőórák száma |

| | | | |

| | Qn | < | 1,5 | 10 |

1,5 | < | Qn | < | 15 | 3 |

| | Qn | > | 15 | 2 |

A vizsgálatok előrehaladásától függően az illetékes szolgálatok:

- határozhatnak úgy, hogy nem végeznek vizsgálatot minden benyújtott mérőórán, vagy

- további mérőórákat kérhetnek be a gyártótól a vizsgálatok folytatásához.

5.2.2. Nyomás

A 5.2.4. pontban meghatározott mérési pontosság meghatározásakor a nyomásnak a vízmérő kimeneténél a kavitáció elkerüléséhez szükséges mértékűnek kell lennie.

5.2.3. Vizsgálóberendezés

A mérőket általában egyenként és minden esetben olyan módon kell vizsgálni, hogy minden mérő egyedi jellemzői meghatározhatók legyenek.

A tagállamok mérésügyi szolgálatának meg kell tennie minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az átáramló víz térfogatmérésének legnagyobb relatív hibája a beépítési hibák által okozott különböző pontatlanságok hatásainak figyelembevételével se legyen nagyobb 0,3 %-nál.

A nyomásmérések legnagyobb megengedett hibái a nyomás mérésekor 5 %, a legnagyobb nyomásveszteség mérésekor 2,5 %.

Az egyes vizsgálatok során a térfogatáramok relatív változása nem haladhatja meg a 2,5 %-ot Qmin és Qt között, illetve az 5 %-ot Qt és Qmax között.

A hőmérsékletmérés során a legnagyobb megengedett hiba 1 °C.

A készüléket az érintett tagállam mérésügyi szolgálatának kell jóváhagynia függetlenül attól, hol végezték a vizsgálatokat.

5.2.4. Vizsgálatok

5.2.4.1. Vizsgálati eljárás

A vizsgálat az alábbi sorrend szerinti műveletekből áll:

1. nyomásállóság vizsgálat;

2. a hibagörbék meghatározása a térfogatáram függvényében, a nyomás és a hőmérséklet hatásának meghatározásával és a típusra jellemzően, a gyártó által előírt szokásos beépítési mód figyelembevételével (egyenes csőszakaszok fel- és lefelé irányuló áramlással, szűkítések, akadályok);

3. nyomásveszteségek meghatározása;

4. gyorsított élettartam-vizsgálat;

5. hőmérséklet-változás hatásának vizsgálata olyan melegvízmérők esetében, amelyek névleges térfogatárama nem nagyobb, mint 10 m3/h Qn.

5.2.4.2. A vizsgálatok leírása

A vizsgálatokat a következőképpen kell végezni.

- A nyomásállóság-vizsgálat két részből áll, és 85 (± 5) °C hőmérsékleten kell végezni:

a) minden vizsgált melegvízmérőnek ki kell bírnia a legnagyobb üzemi nyomásérték 1,6-szeresét 15 percen át anélkül, hogy a házon folyás vagy szivárgás jelentkezne (lásd a 4.1.f) pontot);

b) minden vizsgált mérőnek ki kell bírnia károsodás vagy elzáródás, elakadás nélkül a legnagyobb üzemi nyomás kétszeresét 1 percen át (lásd a 4.1. f) pontot).

- A hibagörbék és a nyomásveszteség vizsgálata során annyi értéket kell felvenni, hogy a hibagörbe megrajzolásához a teljes mérési tartományban elegendő pont álljon rendelkezésre.

- A gyorsított élettartam-vizsgálatot a következőképpen kell végezni:

Mérőóra névleges térfogatárama | Vizsgálati térfogatáram és hőmérséklet | Vizsgálat típusa | Megszakítások száma | Szünetek időtartama | Vizsgálati térfogatáramon való üzemelés időtartama | Felfutás és leállás időtartama (sec) |

Qn< 10 m3/h | Qn és (50 ± 5) °C | nem folyamatos | 100000 | 15 sec | 15 sec | 0,15 (Qn) [1] minimum 1 sec |

Qmax és (85 ± 5) °C | folyamatos | | | 100 óra | |

Qn > 10 m3/h | Qn és (50 ± 5) °C | folyamatos | | | 500 óra | |

Qmax és (85 ± 5) °C | folyamatos | | | 200 óra | |

Az első vizsgálat előtt és minden vizsgálati sorozat után minimális követelmény, hogy meg kell határozni a mérési hibát a következő térfogatáramoknál:

Q

- Q

- 0•5 Q

- Q

max

Minden vizsgálatnál a mérőn átáramoltatott víz térfogatának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a hitelesítő skálán lévő mutatót vagy tárcsát egy vagy több teljes fordulattal megforgassa, továbbá a ciklikus torzítás hatásait kiküszöbölje.

- A hőmérséklet-változás hatásvizsgálata 25 ciklusból áll a következők szerint:

Vízhőmérséklet | Térfogatáram | Időtartam |

85 ± 5°C | Qmax | 8 perc |

- | 0 | 1-2 perc |

hideg víz | Qmax | 8 perc |

- | 0 | 1-2 perc |

5.2.5. Az EGK-típusjóváhagyás feltételei

Egy mérőtípus akkor kerül jóváhagyásra, ha megfelel a következő feltételeknek:

a) megfelel az ezen irányelvben és mellékletében foglalt adminisztratív, műszaki és pontossági rendelkezéseknek;

b) az 5.2.4. pontban meghatározott 1., 2. és 3. vizsgálatok azt mutatják, hogy pontossági és technológiai jellemzői megfelelnek e melléklet II. és III. részének;

c) minden gyorsított élettartam-vizsgálat és hőmérséklet-változás hatásvizsgálat után az első hibagörbéhez képest nem tapasztalható 1,5 %-nál nagyobb eltérés a Qt és a Qmax között, és 3 %-nál nagyobb eltérés a Qmin és a Qt között.

5.3. EGK-típusjóváhagyási igazolás

Az EGK-típusjóváhagyási igazolás biztosíthatja annak lehetőségét, hogy a pontosságvizsgálatot hideg vízzel végezzék az első hitelesítés során.

Ez akkor engedélyezhető, ha az EGK-típusvizsgálati eljárás során a hideg vízzel és meleg vízzel történő vizsgálat egyenértékűségéről meggyőződtek, és az eredmény alátámasztja a hideg vízzel történő pontossági vizsgálatot, továbbá ha megállapítást nyert, hogy az e vizsgálat alá vetett melegvízmérők ugyancsak kielégítik a legnagyobb megengedett hibára vonatkozó, a 2.1. pontban meghatározott követelményeket is.

Ebben az esetben az EGK-típusjóváhagyási igazolásnak tartalmaznia kell a hideg vízzel történő pontossági vizsgálat és az arra vonatkozó követelmények leírását, különös tekintettel a legnagyobb megengedett hibákra és a méréshez alkalmazott térfogatáramra.

VI. EGK-ELSŐHITELESÍTÉS

Az EGK-elsőhitelesítési eljárást a 71/316/EGK tanácsi irányelv rögzíti.

6.1. Hitelesítési módszerek

Az EGK-elsőhitelesítési eljárást a tagállamok mérésügyi szolgálata által jóváhagyott helyen kell elvégezni.

A feltételek és a vizsgálati berendezések elrendezése olyan kell, hogy legyen, hogy a hitelesítést biztonságos feltételek között, megbízhatóan és az ellenőrzésért felelős személy idővesztesége nélkül lehessen elvégezni. Meg kell felelni az 5.2.3. pont rendelkezéseinek, kivéve a hőmérséklet vonatkozásában akkor, ha a vizsgálatokat hideg vízzel végzik az EGK-típusjóváhagyási igazolásban megállapított feltételekkel összhangban. A vizsgálati központban hozhatók olyan intézkedések, melyek lehetővé teszik, hogy a mérőórákat sorozatban vizsgálják. A kilépő víznyomásnak valamennyi mérőnél mindig megfelelő mértékűnek kell lennie a kavitáció elkerüléséhez, és különleges intézkedésekre lehet szükség a mérők közötti kölcsönhatás megakadályozása érdekében.

A teljes vizsgálóberendezésben lehetnek automata készülékek, kerülő szelepek, áramláskorlátozók stb., feltéve hogy a vizsgálandó mérőóra és az ellenőrző tartályok között minden vizsgálókör világosan meghatározható, és bármikor mérhető a belső nyomásesés.

Bármilyen típusú vízellátó rendszer használható, de ha több párhuzamosan kötött vizsgálati kör van, ügyelni kell arra, hogy ne jöhessen létre az 5.2.3. ponttal összeegyeztethetetlen kölcsönhatás.

Ha egy ellenőrző tartály több kamrára van osztva, az elválasztó falaknak megfelelően merevnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák azt, hogy egyik kamra térfogata se változzon 0,2 %-nál nagyobb mértékben attól függően, hogy a vele szomszédos kamrák tele vannak-e vagy üresek.

6.2. Vizsgálati eljárás

A mérőóráknak meg kell felelniük a jóváhagyott típusnak.

Az EGK-elsőhitelesítés nyomásállóság-vizsgálatból és pontosságmérésből áll.

6.2.1. Nyomásállóság-vizsgálat

A nyomásállóság-vizsgálatot hideg vízzel lehet végezni. A nyomásállóság-vizsgálat elvégzése a legnagyobb üzemi nyomás 1,6-szoros értékén, egy percig történik. A vizsgálat folyamán a mérőn nem léphet fel elfolyás, vagy falakon keresztül történő szivárgás.

6.2.2. Pontosságvizsgálat

6.2.2.1. Pontosságvizsgálat meleg vízzel

A pontosságmérés szokásos esetben 50 (± 5) °C hőmérsékletű vízzel történik a következő három térfogatáramon az alábbiak szerint:

a) 0,9 Qmax és Qmax között;

b) Qt és 1,1 Qt között;

c) Qmin és 1,1 Qmin között.

A pontosságmérés közben a legnagyobb megengedett hibákra vonatkozóan a melegvízmérőnek meg kell felelnie a 2.1. pontban meghatározott követelményeknek.

Amennyiben a pontosságellenőrzéskor mért hibák előjele azonos, akkor csak abban az esetben tekinthető megfelelőnek a melegvízmérő, ha a mért hibák közül legalább az egyik kisebb, mint a legnagyobb megengedett hiba fele.

6.2.2.2. Pontosságvizsgálat hideg vízzel

Ha az EGK-típusjóváhagyási igazolás ezt biztosítja, akkor a pontosságvizsgálat hideg vízzel is végezhető. Ebben az esetben a vizsgálatot az igazolással meghatározott eljárásokkal összhangban végzik.

[1] egy olyan szám, ami a m3/órában kifejezett Qn értékével egyenlő

--------------------------------------------------