A Legfelsőbb Bíróság Kfv.38018/2010/2. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 39. §, 40. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék K.20652/2008/3., *Kúria Kfv.38018/2010/2.* (BH 2011.4.119)

***********

Kfv.IV.38.018/2010/2.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a vezető főtanácsos által képviselt Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal /7623 Pécs, József A. u. 10./ - mint a Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal jogutódja - felperesnek a dr. Solymos Sára ügyvéd /7621 Pécs, Király u. 75./ által képviselt Bükkösd Község Önkormányzata /7682 Bükkösd, Kossuth L. u. 48./ alperes ellen képviselő-testületi határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság által 7.K.20.652/2008/3. számon, 2008. június 25-én hozott jogerős ítéletével szemben a felperes jogelődje által 4. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása során, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 7.K.20.652/2008/3. számú ítéletét, és az alperes 15/2008. /II. 14./ BKT számú, valamint a 19/2008. /II. 14./ BKT számú határozatait hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 40.000 /negyvenezer/ forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetékét az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes és Cserdi Község Önkormányzata által közösen fenntartott körjegyzőséggel összefüggésben Cserdi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény /a továbbiakban: Ötv./ 39. § /3/ bekezdése alapján, az előírt határidőn belül, 2007. június 28-án meghozott döntésével úgy határozott, hogy 2008. január 1-jei hatállyal kiválik a körjegyzőségből, és csatlakozik a Helesfa-Dinnyeberki Körjegyzőséghez.

Az alperesi község képviselő-testülete 2007. december 31. napjáig nem hozott a körjegyzőség megszűnésével kapcsolatos vagyoni, költségvetési és munkáltatói döntéseket, ezért a felperes 2008. január 14. napján kelt törvényességi észrevételében figyelmeztette a mulasztásra; egyben felhívta, hogy a felhívásban foglaltakat tárgyalja meg, a törvényességi észrevételben felsoroltak szerint tegyen intézkedéseket a törvénysértő állapot megszüntetésére, a szervezet átalakításához szükséges döntéseket hozza meg, a jogsértő mulasztásokat az alábbiak szerint pótolja:

· hozzon döntést a körjegyzőség megszüntetéséről, a költségvetési szerv megszüntető okiratát készítse el, és - nyilvántartásba vétel céljából - küldje meg az államháztartási hivatalnak;

· intézkedjen a körjegyző felmentéséről;

· a kiírt jegyzői pályázatot bírálja el, hozzon határozatot jegyző kinevezéséről;

· készítse el a polgármesteri hivatal alapító okiratát;

· a köztisztviselők továbbfoglalkoztatásával, illetve felmentésével kapcsolatos dokumentumokat készítse el;

· intézkedjen Cserdi község iratainak átadás-átvétele tekintetében;

· módosítsa Szervezeti és Működési Szabályzatát.

· intézkedjen a körjegyzőségi vagyon megosztásáról;

· és a jegyző kinevezéséét követően intézkedjen a belső szabályzatok szükségszerű módosításáról.

A felhívásban a felperes 2008. február 15-ét jelölte meg, melynek alapján az alperesi képviselő-testület 2008. február 14-én tartott képviselő-testületi ülésén a 19/2008. /II. 14./ BKT számú határozatával a polgármesteri hivatalt létrehozta, a 20/2008. számú határozatával elfogadta annak alapító okiratát; egyben rendelkezett a jegyzői pályázat kiírásáról is, de 15/2008. /II. 14./ BKT számú határozatával a körjegyzőséget 2008. március 31. napjával szüntette meg, a hivatalt pedig 2008. április 1-jével létesítette.

A felperes a fenti határozatokra 2008. március 14. napján ismételt törvényességi észrevételt tett, kiemelve, hogy a körjegyzőség 2008. január 1. után történő működtetése és a polgármesteri hivatal 2008. április 1-jével történő megalapítása törvénysértő, mivel a körjegyzőséghez való csatlakozás, az abból történő kiválás hatálya az Ötv. 39. § /3/ bekezdése alapján csak a naptári év első napja lehet; így 2008. január 1-jével a körjegyzőség a törvény erejénél fogva megszűntnek tekintendő, ezért a polgármesteri hivatalt 2008. január 1-jével kellett volna létrehozni.

A felperes törvényességi felhívásáról az alperes 39/2008. /IV. 24./ képviselő-testületi határozatával döntött, az 1. pontjában foglaltakkal egyetértett, a körjegyzőség 2008. március 31-i megszüntetésével és a hivatal április 1-jével történő megalapításával kapcsolatos észrevételt elutasította.

A fentiek alapján a felperes keresetet terjesztett elő a Baranya Megyei Bírósághoz, kérve az alperes 15/2008. /II. 14/ BKT, illetve 19/2008. /II. 14/ BKT számú határozatainak hatályon kívül helyezését, mert - álláspontja szerint - azok az Ötv. 39. § /1/ bekezdésében, illetve /3/ bekezdésében foglaltakba ütköznek.

A körjegyzőség 2007. december 31-i hatállyal - a felperesi álláspont szerint - a törvény erejénél fogva megszűntnek volt tekintendő, így a törvényi feltétel meglétének hiánya miatt az alperes egyedül a körjegyzőségi hivatalát nem tarthatta volna fenn.

A felperes szerint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény /a továbbiakban: Áht./ 88. § /3/ bekezdése is megerősíti álláspontját, mert az alperes e jogszabály alapján a körjegyzőséget - mint költségvetési szervet - köteles lett volna megszüntetni, és intézkedni a polgármesteri hivatal megalakításáról.

A felperes keresetét a bíróság jogerős ítéletével elutasította.

Az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések értelmezésével jogerős ítéletének indokolásában arra a következtetésre jutott az eljárt megyei bíróság, hogy a költségvetési szerv megszüntetése önmagában a körjegyzőségből való kiválás bejelentésével nem történt meg, ahhoz külön aktus volt szükséges, mégpedig az alapító jogosult - illetőleg annak hiányában jogutódja lett volna jogosult - azt megszüntetni.

A bíróság szerint az alperes helytállóan hivatkozott ellenkérelmében arra, hogy önmagában a kiválás bejelentésével a körjegyzőség nem szűnt meg, ahhoz az alapítók alapító okiratról szóló határozata, okirata lett volna szükséges.