A Pécsi Törvényszék P.21164/2016/25. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 217. §, 233. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 74. §, 80. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 8. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Hortobágyi Éva

A Pécsi Törvényszék (név) Ügyvédi Iroda (ügyintéző: (név) ügyvéd; cím) által képviselt felperes neve (felperes címe lakos) felperesnek - dr. (név) Ügyvédi Iroda (ügyintéző: (név) ügyvéd; cím) által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti lakos) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránt folyamatba tett perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy a 2015.január 13-án született (1. név) nevű felperestől származó gyermek családi jogállásának rendezése során tanúsított mulasztással az alperes megsértette a felperesnek a személyiségi jogát. Ezért a bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint sérelemdíjat. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 200.000 (kettőszázezer) forint sérelemdíjat. Ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 156.820,-(egyszázötvenhatezer-nyolcszázhúsz) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 92.320,-(tizenkettőezer-háromszázhúsz) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg külön felhívásra az abban foglalt módon és időben az állam javára 3.000 (háromezer) forint eljárási illetéket.

A bíróság megállapítja, hogy az alperes 12.000,-(tizenkettőezer) forint eljárási illeték visszatérítésére jogosult.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Pécsi Törvényszéknél három egyező példányban benyújtható fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához címzetten. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett fél a fellebbezését elektronikus úton köteles a bíróságra benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket arról, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. A pártfogó ügyvédi képviseletet a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye

szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal igazságügyi szolgálatának jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egységénél (területi hivatal) lehet személyesen benyújtani, vagy postán megküldeni.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes és a perben nem szereplő (2. név) házassági életközösségben élt, házasságuk 2013. év második feléből megromlott, a házassági életközösséget 2014. március 6-án megszakították azzal, hogy jelen per alperese a közös lakóhelyet elhagyta. A házasságukból két közös ikergyermek származott, akik a perbeli események időpontjában kiskorúak voltak. 2014. március hónapban mindketten külön-külön keresettel kezdeményezték a házasságuk felbontását. A Pécsi Járásbíróság az ügyeket egyesítette 8.P.20.627/2014. szám alatt.

(2. név) és jelen per felperese között - közelebbről meg nem határozható időpontban - intim kapcsolat alakult ki. Miután az alperes a (2.név)val közös lakóhelyül szolgáló ingatlant elhagyta, a felperes 2014. május környékén a lakásba költözött, azóta (2.név)val együtt él. 2016. július 2-án házasságot kötöttek.

A felperes és (2. név) kapcsolatából 2015. január 13-án (1. név) utónevű gyermek született. A vélelmezett fogantatás ideje 2014.március 20. és 2014.július 16.közé tehető.

(2. név) a terhességének tényét 2014. május hónapban közölte a felperessel és 2014. június hónapban az alperessel. Az alperessel közölte egyúttal, hogy (1. név) nevű gyermekének nem ő a vér szerinti apja. Figyelemmel arra, hogy az anya és az alperes házasságát a gyermek megszületésekor még nem bontották fel a gyermeket az alperes nevére anyakönyvezték. A gyermek születése előtt az anya és a felperes nem keresték meg az alperest az apaság vélelmének a megdöntésére irányuló nemperes eljárás megindítása érdekében.

A Pécsi Járásbíróság az alperes és (2. név) házasságát felbontotta, a szülők egyezsége alapján (2.név)t jogosította fel a közös gyermekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására. A házassági bontóper során - 2015. április 16. napján - a felek kötelező mediáción vettek részt, amelynek során is már felmerült (1. név) gyermek családi jogállásának rendezése, azonban az peren kívül nem sikerült.

A gyermek születését követően - 2015.január 18-án - (2. név) közös kérelmet fogalmazott meg az apaság vélelmének a megdöntésére irányuló nemperes eljárás lefolytása érdekében, melyet az alperesnek eljuttatott. Az alperes 2015. január 19-én e-mailben javaslatot tett (2. név) felé, hogy mind (2.név)val közös gyermekei, mind pedig (1. név) utónevű gyermek vonatkozásában próbáljanak megegyezni, az iratokat, az apasággal kapcsolatos dokumentumokat is írják alá.

(2. név) a fentiekben írt megkeresésre nem válaszolt. Ugyanakkor 2015. január 30. napján kelt kérelmében a (3.név)nál (1. név) családi jogállásának rendezése érdekében a gyámhivatal hozzájárulását kérte a bíróság előtt megindítandó apaság vélelmének megdöntése iránti peres eljárásban. A gyámhatóság 2015. március 6. napjára az alperest meghallgatás végett idézte, az alperes az idézést 2015. március 9-én vette át.

A gyámhivatal a 2015. március 12. napján kelt és 2015. április 13. napján jogerőre emelkedett (ügyszám). számú határozatával hozzájárult, hogy kk. Soós (1. név) gyermeknek (2. név) a pertársa legyen a Pécsi Járásbíróság előtt apaság vélelmének megdöntésére irányuló peres eljárásban.

Az alperes 2015. március 12-én kelt gyámhatósághoz intézett levelében - arra figyelemmel, hogy a meghallgatásra szóló idéző végzést a meghallgatás időpontját követően vette át - kérelmezte új időpont kitűzését, melyről egyébként 2015. április 17. napján kelt e-mailben (2.név)t is értesítette. Ezen e-mailben egyúttal közölte, hogy Soós Vivien Hannával kapcsolatban is hajlandó nyilatkozatot tenni a gyámhatóság előtt.