BH 1995.3.176 A jogerős ítélet felülvizsgálatát arra hivatkozással is kérni lehet, hogy a jogerős ítélet az abban megállapított tényállás folytán jogszabálysértő; az ilyen felülvizsgálati kérelem elbírálásánál irányadó szempontok [Pp. 270. § (1) bek.].

A felperes vállalati tanácsa 1989. június hó 30. napján határozatot hozott arra vonatkozólag, hogy a felperes T. Gyára 1990. január hó 1. napjától önálló vállalatként fog működni, és rendelkezett a vagyon megosztásának egyes kérdéseiről is. A vagyon megosztásával kapcsolatban a felperes vállalat vezérigazgatója és T. Gyár gyárigazgatója 1989. október 5-én, 1989. december 21-én, valamint 1990. január 4-én megállapodásokat írtak alá.

Az Ipari Minisztérium 1990. január 1. napjával - az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással - kiadta az alperes vállalat létesítő határozatát, amely szerint a vállalat induló vagyona 155 693 000 Ft. A határozat kimondta, hogy az alperes vállalat a felperes vállalat T. Gyárának önállóvá válásával jön létre, s a vállalat gyakorolja a T. Gyár tevékenységével összefüggésben 1989. december 31. előtt keletkezett jogokat és viseli a kötelezettségeket. A létesítő határozatot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1991. november 25-én azzal egészítette ki, hogy a jogutódlás részleteire az alperes vállalat és a felperes vállalat között 1990. január 4-én létrejött megállapodás az irányadó.

A felperes két keresetében - az ezek alapján előtte folyamatban levő pereket az elsőfokú bíróság egyesítette -, összesen 116 240 000 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a vagyonmegosztással kapcsolatban az alperesnek ilyen összegű tartozása áll fenn. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta azt is, hogy a Fővárosi Bírósághoz keresetet nyújtott be. Ebben annak megállapítását kérte, hogy nem az alperes vállalatot terhelik a T. Gyár működésével kapcsolatban 1989. december 31. előtt keletkezett tartozások.

Az elsőfokú bíróság a Fővárosi Bíróságon indult pert egyesítette az előtte folyamatban levő perhez.

A per során az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben - a Fővárosi Bíróságon indult perben előterjesztett keresetét megváltoztatva - 146 200 671 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni a felperest. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperes - a viszontkeresetben megjelölt - két ingatlan kezelője és 19 db gépjármű tulajdonosa. A felperes kötelezését kérte annak tűrésére is, hogy az ingatlanokra az alperes kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásba jegyezzék be, a felperessel 1989. december 21-én kötött megállapodás 5. - lízingszerződésekre vonatkozó - pontjával kapcsolatban pedig kérelmet terjesztett elő a felperes jognyilatkozatának a bíróság ítéletével való pótlására. Az alperes fenntartotta a felperes keresetének elutasítására irányuló ellenkérelmét is.

A felperesnek 146 200 671 Ft és kamatai megfizetésére kötelezésével kapcsolatban az alperes a viszontkeresetét azzal indokolta, hogy az egyik hitelező keresete alapján indult perben a Legfelsőbb Bíróság - az Ipari Minisztérium létesítő határozatának rendelkezésére hivatkozva - olyan álláspontot foglalt el, amely szerint a T. Gyár tevékenységével összefüggésben 1989. december 31. előtt keletkezett kötelezettségek az alperes vállalatot terhelik. Ebben az esetben viszont az alperes vállalatot illetik meg a gyár tevékenységével összefüggő követelések is, amelyek összege a viszontkeresetben foglalt 146 200 671 Ft.

A felperes fenntartotta keresetét, és a 146 200 671 Ft, valamint kamatai megfizetésére irányuló viszontkereset elutasítását kérte. Ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az alperes nem fizette meg a T. Gyár tevékenységével összefüggésben 1989. december 31. előtt keletkezett tartozásokat; a tartozásokén a felperesnek kellett helytállnia. Ilyen körülmények között az alperes nem igényelheti, hogy a gyár tevékenységével összefüggő követelések összegét a felperes fizesse meg. A felperes utalt arra is, hogy a követelések "több tízmillió forintos nagyságrendben" behajthatatlanok.

Az elsőfokú bíróság - szakértői vélemény beszerzését követően - részítéletet hozott. Részítéletében az alperest 19 282 699 Ft és kamatai megfizetésére kötelezte, a felperes ezt meghaladó keresetét, továbbá az alperes 146 200 671 Ft és kamatai megfizetésére irányuló viszontkeresetét pedig elutasította.

A részítélet indokolása szerint az alperes vállalat a létesítő határozatban meghatározott 155 639 000 Ft induló vagyon helyett ténylegesen 185 170 000 Ft összegű induló vagyont kapott; a többletként jelentkező 33 916 000 Ft tehát az alperest terheli. Ugyancsak az alperest terheli a felperes által részére folyósított 3 500 000 Ft és az alperes által ebből átutalt 2 817 915 Ft különbözeteként 683 080 Ft. A részítélet indokolása alapján az elsőfokú bíróság az alperest terhelő összegeket csökkentette a felperesnek már megfizetett 9 348 000 Ft-tal és 5 967 386 Ft-tal, amit az alperes - a T. Gyár tevékenységével összefüggésben 1989. december 31. előtt keletkezett kötelezettségek folytán indult perekben hozott bírósági ítéletek alapján - harmadik személyeknek fizetett ki. Ezen a módon határozta meg az elsőfokú bíróság a marasztalás összegét 19 282 699 Ft-ban.

Az alperes 146 200 671 Ft és kamatai megfizetésére irányuló követelését az elsőfokú bíróság - a részítélet indokolása értelmében - azért utasította el, mert az 1990. január 4-én kelt megállapodásból megállapíthatóan "az alperes sem a szállító-, sem a vevőállományt nem vette át". A T. Gyár tevékenységével összefüggésben 1989. december 31. előtt keletkezett követeléseket ezért a felperes jogosult érvényesíteni, de a felperest terheli ennek megfelelően a tartozások megfizetése is.

Az elsőfokú bíróság részítélete ellen a felperes és az alperes is fellebbezést terjesztett elő; a felperes fellebbezésében a részítélet indokolásában foglalt számítási hibákra is felhívta a figyelmet. A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az ügyben további bizonyítást vett fel, így meghallgatta az elsőfokú bíróság által kirendelt szakértőt, és egyes kérdésekben állásfoglalást kért az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól, valamint tanúkat hallgatott meg. Emellett a felperest és az alperest ismételten egyeztetésre hívta fel, amelyeket a felek 1993. március 31-én és szeptember 13-án tartottak meg.

Az 1993. szeptember 13-án tartott egyeztetés során a felperes és az alperes egyező, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatot tettek a T. Gyár tevékenységével összefüggésben 1989. december 31. előtt keletkezett kötelezettségekre vonatkozólag. A jegyzőkönyv értelmében a kötelezettségek összege (a gyár "szállítóállománya") 144 401 706 Ft, ebből a jegyzőkönyv készítéséig a felperes megfizetett 81 609 049 Ft-ot és az alperes 7 098 782 Ft-ot (összesen: 88 707 831 Ft); a kielégítetlen és esedékes "szállítóállomány" értéke 55 693 875 Ft, amiből a szállítók lemondtak 6 982 706 Ft követelésről; a fennálló "érvényes szállítói követelés" ezén 48 711 169 Ft. Ez az összeg - a jegyzőkönyv 3. pontjában foglaltakból következően - az alperes terhére a bíróság által harmadik személyek javára megítélt összegekből (33 171 353 Ft) és a jegyzőkönyv készítésének időpontjában folyamatban levő perekben érvényesített összegekből (15 539 816 Ft) tevődik össze; ezekben a perekben ítélet még nem született.