1977. évi VI. törvény

az állami vállalatokról

[1]

Ezért az állami vállalatokról olyan törvényt kell alkotni, amely

kifejezi, hogy az állami vállalatok feladata a társadalom anyagi alapjainak gyarapítása, a termelőerők és a szocialista termelési viszonyok fejlesztése, a társadalmi szükségletek kielégítése a nemzetgazdasági tervekkel összhangban;[2]

kifejezi, hogy a gazdaság irányítása a központi irányítás hatékonyságának növelésével egyidejűleg nagymértékben épít a vállalati önállóságra, a nemzetgazdaság érdekeivel összhangban álló kezdeményezésekre;[3]

a jogok és kötelezettségek összefüggő meghatározásával elősegíti a felelős vállalati vezetés elvének és gyakorlatának további erősítését;

az üzemi demokrácia intézmény-rendszerének jogi szabályozásával biztosítja a vállalatok dolgozóinak és képviseleti szerveinek részvételét a vállalat irányításában.

Az Országgyűlés az állami vállalatok feladatairól, szervezetéről, működéséről és irányításukról a következő törvényt alkotja:[4]

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §[5] Az állam gazdálkodási feladatainak ellátása végett állami vállalatokat és más állami gazdálkodó szervezeteket működtet.

2. §[6] (1) Az állami vállalat (a továbbiakban: vállalat) az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal e törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodik.

(2) A vállalat jogi személy.

A vállalat jogi személy.

3. § (1) Az állam e törvényben ós más jogszabályokban meghatározott módon irányítja és ellenőrzi a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét.

(2)[7] Az állam a vállalatok működésében a társadalmi érdek, valamint a nemzetgazdasági tervekben meghatározott célok érvényesülését elsősorban a gazdasági szabályozó rendszer és hatósági előírások útján biztosítja.

(3)[8]

(4)[9]

4. § (1) A vállalat a társadalom szükségleteinek kielégítése érdekében összehangolja tevékenységét más állami vállalatokkal és szövetkezetekkel.

(2) A miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője által alapított vállalatok, illetőleg e vállalatok szervezeti egységei és a tanácsok külön törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon együttműködnek a település összehangolt, tervszerű fejlesztésében, továbbá a helyi lakosság szükségleteinek kielégítésében.

5. § A vállalat működésében és gazdasági kapcsolataiban elősegíti a társadalmi és vállalati érdekek összhangját, gondoskodik a jogok és kötelezettségek egységéről, érvényesíti a szocialista gazdálkodás elveit.

6. § (1) A vállalat feladatainak eredményes ellátása érdekében - a jogszabályok keretei között - olyan belső irányítási, elszámolási és érdekeltségi rendszert köteles kialakítani, amely biztosítja a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növelését, továbbá a vállalati dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségét.

(2) A vállalat dolgozói a vállalat gazdálkodásának eredményéből külön jogszabályok rendelkezései és a kollektív szerződésben foglaltak szerint részesednek.

II. FEJEZET

A VÁLLALAT LÉTESÍTÉSE[10]

7. §[11] (1) A vállalat elkülönült szervezeti egységének vezetője vagy az elkülönült szervezeti egység dolgozóinak kétharmada, továbbá a tröszti vállalat igazgatója vagy dolgozóinak kétharmada az alapítói jogokat gyakorló szervnél a szervezeti egység, illetőleg a tröszti vállalat önálló vállalatként való létesítését kezdeményezheti.

(2) Az önálló vállalat létesítésére (a továbbiakban: kiválásra) elsősorban akkor kerülhet sor, ha az elősegíti az elkülönült szervezeti egységnek, vagy annak a vállalatnak a gazdasági társasággá alakítását, amelyből a kiválás történt.

(3) Az alapítói jogokat gyakorló szerv a döntésről a kezdeményezőt írásban értesíti; az elutasítást indokolni kell.

8. §[12]

9. §[13]

10. §[14]

10/A §[15]

10/B. §[16]

10/C. §[17] (1) A létesítő határozatot az alapítói jogokat gyakorló szerv hozza.

(2) A vállalatot létesítő határozatban meg kell jelölni a vállalat

a) nevét és székhelyét;

b) tevékenységi körét;

c) induló vagyonát (jegyzett tőkéjét);

d) általános vezetését ellátó szervet, továbbá

e) az alapítói jogokat gyakorló szervet, valamint

f) a jogszabály által előírt egyéb tényeket és körülményeket.

(3) A határozatban fel kell tüntetni annak a vállalatnak, szervezetnek a nevét is, amelyből a kiválás történt.

(4) A létesítő határozatban kell rendelkezni

a) a vállalati saját tőkének és a saját tőkéhez kapcsolódó eszközöknek és kötelezettségeknek a vállalat és az önállósodott (kivált) gazdasági egység közötti megosztásáról;

b) az önállósodott gazdasági egységnél foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos kérdések rendezéséről;

c) a jogutódlással összefüggő kérdésekről, ideértve a hitelezői követelések kielégítését is.

(5)[18] A vállalat létesítését a határozat kiadásától számított harminc napon belül be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető törvényszéknek (a továbbiakban: cégbíróság). A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha a létesítő határozat jogszabályba ütközik.

(6) A cégbírósághoz intézett bejelentésnek tartalmaznia kell minden adatot, amelynek bejegyzését a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírják. A cégbírósághoz intézett bejelentés megtétele annak a szervnek a feladata, amely a vállalat létesítésére, illetőleg a kötelezően bejegyzendő más változásra vonatkozó határozatot hozta.

11. §[19]

III. FEJEZET

A VÁLLALAT SZERVEZETE

A vállalat vezetése

12. §[20] (1) A vállalat általános vezetését ellátja:

a) a vállalati tanács vagy

b) a vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése (a továbbiakban együtt: a dolgozók közgyűlése) vagy

c) az igazgató.

(2)[21] Ha a szervezeti és működési szabályzat ezt előírja, a vállalati tanács ellenőrző bizottságot, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) vezetőséget, illetőleg ellenőrző bizottságot választ.

(3) Ha a vállalat általános vezetését az igazgató látja el (a továbbiakban: államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat), a vállalatot létesítő határozat előírhatja az igazgató mellett működő igazgatótanács létrehozását

(4)[22] A vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése), a vezetőség, illetőleg az igazgatótanács hatáskörébe tartozó kérdésekben az igazgató e testületek határozatainak keretei között jár el, egyébként a vállalatot önállóan és egyéni felelősséggel vezeti.

(5) A (4) bekezdésben említett testületek hatáskörébe tartozó kérdésekben az igazgató e testületek határozatainak megfelelően jár el, egyébként a vállalatot önállóan és egyéni felelősséggel vezeti.

13. §[23] (1) A vállalat belső szervezetét - a jogszabályok keretei között - a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Ebben gondoskodni kell a vállalat feladatainak ellátására legmegfelelőbb szervezet kialakításáról, az irányítási és döntési hatáskörök, a belső elszámolási, érdekeltségi és ellenőrzési rendszer megállapításáról.

(2) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknek elkülönült szervezeti egységei vannak, a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a szervezeti egységek gazdálkodási önállóságát és felelősségét, a vállalati döntésekben való részvételük módját érdekeltségüket gazdálkodási és fejlesztési tevékenységük eredményességében, valamint külön elszámolási és érdekeltségi rendszerüket.

(3) A vállalat belső szervezetével és működésével kapcsolatos részletes szabályokat - a szervezeti és működési szabályzat keretei között - külön belső szabályzat is megállapíthatja.

14. §[24]

15. §[25] Ha a vállalat általános vezetését vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése látja el, az igazgató megválasztásáról és felmentéséről e testület dönt, államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnál pedig az igazgatót az alapító szerv nevezi ki és menti fel.

16. §[26]

17. §[27]

18. §[28]

A vállalati dolgozók részvétele a vállalat irányításában

19. §[29] A vállalat dolgozói e törvény és a külön jogszabályok, valamint a vállalat szervezeti és működési szabályzata által meghatározott keretek között részt vesznek a vállalat vezetésében, illetőleg a vezetés ellenőrzésében.

20. § (1)[30] A vállalat vezető szerve, illetőleg igazgatója és más vezető állású dolgozói a feladatkörükbe tartozó, a dolgozókat szélesebb körben érintő döntések előkészítésébe, valamint a döntések végrehajtásának ellenőrzésébe kötelesek a vállalat dolgozóit bevonni. Ennek érdekében a döntési hatásköröket, valamint a vállalati belső elszámolás és ösztönzés rendszerét egyértelműen és közérthetően kell meghatározni.

(2) A vállalat dolgozói a vállalat irányításában és ellenőrzésében a jogszabályok és a vállalat szervezeti és működési szabályzata által meghatározott keretek között vesznek részt.

(3) A vállalat dolgozóinak jogszabályokban meghatározott közössége - az ott megjelölt esetekben és módon - döntési jogot is gyakorol.

(4) A vállalat dolgozói véleményezik a vállalat terveit, közreműködnek végrehajtásuk értékelésében és ennek kapcsán véleményezik az igazgató (igazgatóhelyettesek) éves tevékenységét.

(5) A vállalat igazgatója feladatainak ellátásáról beszámol a vállalati dolgozók közösségének.

21. §[31]

IV. FEJEZET

A VÁLLALAT GAZDÁLKODÁSA

A gazdálkodással kapcsolatos jogok és kötelességek

22. § (1)[32] A vállalat a rábízott vagyonnal és az alkalmazásában álló munkaerővel a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik.

A vállalat a rábízott vagyonnal és az alkalmazásában álló munkaerővel a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik.

(2) A vállalat a gazdasági feltételekhez alkalmazkodó felelős és kezdeményező vállalkozásával és kockázatvállalásával szolgálja a vállalati és társadalmi érdekek érvényesülését, a társadalmi szükségletek kielégítését.

(3)[33] A vállalatot a gazdálkodás, a rábízott vagyon kezelése körében minden olyan jog megilleti, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el.

(4)[34] A vállalat jogait társadalmi-gazdasági rendeltetésének megfelelően gyakorolja.

23. §[35] A vállalat alapvető joga, illetőleg kötelessége

a) a vállalat anyagi és szellemi erőforrásainak hatékony felhasználása és gyarapítása,

b) a vállalati tervek meghatározása,

c) mérleg és eredménykimutatás készítése,

d) a vállalati üzlet- és árpolitika, valamint a termékek és szolgáltatások szerkezetének meghatározása,

e) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása,

f) a munkáltatói jogok gyakorlása, illetőleg kötelezettségek teljesítése, a személyzeti és munkaügyi feladatok ellátása,

g)[36] továbbá gazdasági társaságban és társulásban való részvétel,

h) a társadalmi tulajdon védelme, illetőleg az ehhez szükséges feltételek biztosítása, a belső ellenőrzési, információs és számviteli rendszer megtervezése,

i) a munkavégzés körülményeinek tervszerű és folyamatos javítása, az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a termelés-, üzem- és tűzbiztonság feltételeinek biztosítása,

j) a szocialista munkaverseny szervezése,

k) a dolgozói jóléti, szociális, kulturális, közművelődési és sportolási igényeinek vállalati keretek és feltételek között történő kielégítése.

24. § (1)[37]

(2) A vállalat a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg tevékenységének teljes körű és rendszeres belső ellenőrzését.

(3) A belső ellenőrzés szervezetét és feladatait külön jogszabály állapítja meg.

A vállalat tevékenységi köre

25. §[38] (1) A vállalat a tevékenységi körét - a 26/A. §-ban említett esetben a külön jog vagy hatósági engedély megadását követően - módosíthatja.

(2) A Minisztertanács az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat tevékenységi körének módosítását korlátozhatja.

26. §[39] (1)[40] A vállalat a tevékenységi körét a koncesszió-köteles tevékenységek kivételével - a 26/A §-ban említett esetben a külön jog vagy hatósági engedély megadását követően - módosíthatja.

(2)[41]

26/A. §[42] Jogszabály egyes tevékenységek folytatását külön jog vagy hatósági engedély megadásához kötheti. A külön engedélyhez kötött tevékenységeket, valamint az engedélyezésre jogosult hatóságokat jogszabály határozza meg.

A vállalat vagyona és eszközei

27. § (1)[43] A vállalatot létesítésekor el kell látni a tevékenységi körének ellátásához szükséges vagyonnal (induló vagyonnal).

(2) A vállalat gondoskodik a rábízott és a kezelésében álló vagyon és más eszközök tervszerű, gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról.

(3) A vállalat a kötelezettségeiért a rábízott és a kezelésében álló vagyonával maga felel.

(4) A vállalat külön jogszabályban meghatározott módon alapokat képez.

28. §[44] A vállalatra rábízott vagyon - ha törvény kivételt nem tesz - nem vonható el; államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében az alapítói jogokat gyakorló szerv ettől eltérően rendelkezhet.

[45]

29. §[46]

Képviselet

30. §[47] A vállalat képviselője az igazgató, aki a jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat - szervezeti és működési szabályzatban megjelölt - dolgozóira átruházhatja.

V. FEJEZET

[48]

[49]

30/A. §[50] (1) Az állami felügyelet és irányítás formái:

a) alapítói jogok gyakorlása;

b) vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése általános vezetése alatt álló vállalatok esetében törvényességi felügyelet,

c) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok esetében felügyeleti irányítás és ellenőrzés,

d)[51]

e)[52]

f)[53]

(2) Az alapítói jogokat, a törvényességi felügyeletet valamint a felügyeleti irányítást és ellenőrzést az erre jogosult szerv az e jogok gyakorlására jogosult más szervre - megállapodásuk alapján - átruházhatja. Ezt a változást be kell jegyezni a vállalati nyilvántartásba.

Az alapítói jogok gyakorlása[54]

30/B. §[55] Az alapító szerv jogosult

a)[56]

b) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében az igazgató tekintetében kinevezési, felmentési és a külön jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására,

c) törvényben meghatározott esetekben a vállalat megszüntetésére, illetőleg gazdasági társasággá történő átalakítására.

Törvényességi felügyelet[57]

30/C. §[58] (1) Az állam a törvényességi felügyelet útján ellenőrzi, hogy a vállalat

a) szervezeti és működési szabályzata, továbbá a szervezetére és működésére vonatkozó más belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint a vállalatot létesítő határozatnak,

b) működése, továbbá határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, a létesítő határozat, valamint a belső szabályzatok rendelkezéseivel.

(2) Nem terjed ki a törvényességi felügyelet a vállalat gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint az ágazati, funkcionális irányítás és ellenőrzés, a piacfelügyelet és a hatósági tevékenység körébe tartozó ügyekre, továbbá az olyan egyedi ügyek érdemi elbírálására, amelyekben munkaügyi vitának, bírósági eljárásnak vagy külön jogszabályon alapuló államigazgatási eljárásnak van helye.

30/D. §[59] (1) A törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.

(2) A cégbíróságnak a vállalatokkal kapcsolatos eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat ellenőrzése[60]

31. § (1) A vállalat felügyeletét az alapító szerv látja el.

(2) Az alapító szerv a felügyelet keretében

a) gyakorolja a vállalat irányításával kapcsolatban e törvényben megállapított jogait, szerveZi és ellenőrzi a kormányzati döntések végrehajtását;

b) átfogóan értékeli és ellenőrzi a vállalat tevékenységét;

c) elősegíti a gazdaságfejlesztési célok és eszközök összhangját, a vállalat gazdálkodásának a belső és külső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodását;

d)[61] ellátja a vállalat igazgatója tekintetében a személyzeti feladatokat és elbírálja munkájukat;

e) ellátja az e törvényben és más jogszabályokban megállapított egyéb feladatokat.

(3)[62] Az alapító szerv a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalatok külkereskedelmi tevékenységének értékelésénél a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben jár el.

32. §[63]

33. §[64]

34. §[65] (1)[66] Az alapító szerv vezetője az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat igazgatóját feladatai ellátásától felfüggesztheti, ha a vállalat tevékenysége sérti vagy súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági célok megvalósulásait Ebben az esetben az alapító szerv a vállalathoz legfeljebb hat hónapi időtartamra vállalati biztost rendel ki.

(2) A vállalati biztos a vállalatot az alapító szerv közvetlen irányítása és utasításai szerint vezeti.

35. §[67]

36. §[68] (1)[69] Az alapító szerv a vállalat működésének ellenőrzésére felügyelő bizottságot hozhat létre. Az alapítói jogokat gyakorló szerv a felügyelő bizottságra más feladatokat is átruházhat.

(2) A felügyelő bizottság szervezetének és működésének, valamint a felügyeleti ellenőrzésnek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

[70]

37. §[71]

38. §[72]

[73]

39. §[74]

A vállalat meghatározott gazdasági tevékenységre utasítása[75]

40. §[76] A vállalat részére meghatározott gazdasági tevékenységre utasítás csak törvényben, törvényerejű rendeletben, illetve törvény erre irányuló felhatalmazása alapján minisztertanácsi rendeletben meghatározott esetben adható, ha az össztársadalmi cél más eszközökkel nem érhető el.

41. §[77]

VI. FEJEZET

A VÁLLALAT MEGSZŰNÉSE[78]

42. §[79] (1)[80] A vállalat megszűnik

a)[81]

b) ha gazdasági társasággá vagy szövetkezetté átalakul,

c) ha az alapító szerv a 42/A. § (1) bekezdésében meghatározott okból megszünteti,

d) ha a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti,

e)[82] ha a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.

(2) Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatot az alapító szerv akkor is megszüntetheti, ha

a)[83] a vállalat tevékenységére a nemzetgazdaságnak nincs szüksége, vagy

b) a tevékenység más vállalat keretében gazdaságosabban látható el.

42/A. §[84] (1)[85] Ha a vállalati tanács vagy közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével működő vállalat könyvviteli mérleg szerinti vagyona az előző két naptári év bármelyikéhez képest húsz százalékkal csökkent, az alapító szerv a vállalatot megszüntetheti.

(2)[86]

(3)[87] Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa az érdekelt miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetőinek, az alapító szerv vezetőjének, vagy a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának javaslatára - a vagyonpolitikai irányelvek keretei között - elrendelheti a vállalati tanács illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetése alatt álló állami vállalatnak államigazgatási felügyelet alá vonását abból a célból, hogy azt egy éven belül gazdasági társasággá alakítsák, vagy megszüntessék, vagyonát értékesítsék.

43. §[88] (1) A vállalat a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

(2)[89]

(4)[90]

44. §[91] (1) Ha a vállalat jogutód nélkül szűnik meg - a felszámolási eljárás esetét kivéve - végelszámolásnak van helye.

(2) A megszűntető (megszűntnek nyilvánító) határozatban rendelkezni kell a végelszámoló kirendeléséről. A vállalat megszűntnek nyilvánítása esetén a végelszámolót a cégbíróság jelöli ki.

(3) végelszámolónak a vállalat igazgatója (vagy más vezető állású dolgozója) jelölhető ki. Az alapító szerv, illetve a cégbíróság más személyt is kirendelhet.

(4) A végelszámolás megindítását és a végelszámoló személyét, ha a végelszámolásra nem a cégbíróság kezdeményezésére kerül sor, bejegyzés és közzététel végett a cégbíróságnak be kell jelenteni.

44/A. § (1) A végelszámoló kirendelésétől kezdve a vállalat vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket csak a végelszámoló tehet.

(2) A végelszámoló felméri a vállalat vagyoni helyzetét, elkészíti a vállalat hitelezőinek jegyzékét, összeállítja a végelszámolási mérleget és ezeket jóváhagyás végett az alapító szervnek megküldi.

(3) A jóváhagyást követően az eljárás befejezését a cégbíróságnak bejelenti és kéri a vállalat törlését a cégjegyzékből.

44/B. § A végelszámolásra egyebekben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. évi törvény IV. fejezete az irányadó.

VII. FEJEZET[92]

A KÖZÜZEMI VÁLLALAT

45. § (1) A közüzem feladata, hogy a közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatásokat folyamatosan biztosítsa.

(2) A közüzemi vállalatok körét a Minisztertanács állapítja meg.

(3) Közüzemi vállalatokra a vállalatra vonatkozó rendelkezéseket e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

46. § (1) Az alapító szerv a közüzem részére szolgáltatási kötelezettséget írhat elő. Az eszközátcsoportosítás tilalmáról, az utasítási jog korlátozásáról szóló rendelkezéseket közüzemre nem lehet alkalmazni.

(2)[93]

46/A. §[94] A kulturális szolgáltatást ellátó vállalatok irányítására, szervezetére és működésére az alapítói jogokat gyakorló szerv a 46. §-ban foglaltakon túlmenő sajátos szabályokat is megállapíthat.

VIII. FEJEZET

A TRÖSZT

47. § (1)[95] A tröszt a tagvállalatokból és a trösztközpontból álló vállalatszerűen működő gazdálkodó szervezet.

(2) A tröszt és az irányítása alatt működő tröszti vállalatok jogi személyek.

(3)[96]

(4)[97]

48. §[98] (1)[99] A trösztöt a vezérigazgató, illetőleg az igazgatótanács vezeti. Az igazgatótanács a tröszt vezérigazgatójából és a tröszti vállalatok igazgatóiból áll. A létesítő határozat úgy rendelkezhet, hogy az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősülő tröszti vállalatokat érintő ügyekben az igazgatótanács kizárólag a vezérigazgató és e vállalatok igazgatóinak részvételével is hozhat döntést.

(2) A tröszt vezérigazgatójának és igazgatótanácsanak jogkörét a létesítő határozatban kell megállapítani. A létesítő határozat úgy is rendelkezhet, hogy a tröszt jogkörét a tröszti vállalatok felett kizárólag az igazgatótanács gyakorolja.

49. §[100] (1) A tröszt létesítő határozata felhatalmazhatja az igazgatótanácsot, illetve a vezérigazgatót arra, hogy a tröszti vállalatot meghatározott tevékenységre utasítsa, gazdálkodására kötelező irányelveket adjon, a tröszti vállalat vagyonát a tröszt hatékonyabb gazdálkodása érdekében átcsoportosítása, illetőleg egyes tröszti vállalatokat az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősítsen. Ebben az esetben a trösztnél olyan belső elszámolási és irányítási rendszert kell kialakítani és alkalmazni, amely biztosítja

a) a tröszti vállalat szükséges gazdálkodási önállóságát és felelősségét, ideértve a saját döntésen alapuló beruházások lehetőségét is;

b) a tröszti vállalat érdekeltségét gazdálkodási és fejlesztési tevékenysége eredményességében és saját tevékenységével arányban álló részesedését a tröszt eredményéből.

(2) A tröszti vállalat vagyonának átcsoportosításához - ha bankkölcsön tartozása van - ki kell kérni a kölcsönt nyújtó pénzintézet véleményét.

50. §[101] (1) A tröszt vezérigazgatóját - a tröszti igazgatótanács véleményét figyelembe véve - az alapító szerv nevezi ki és menti fel.

(2) A tröszti vállalat igazgatóját a tröszt vezérigazgatója nevezi ki és menti fel. A tröszti vállalatok igazgatói felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.

51. §[102]

52. §[103] A trösztre az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a tröszti vállalat a tröszt irányítása alatt áll.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52/A. §[104]

53. § (1)[105] E törvény nem érinti azokat a jogokat, amelyeket külön jogszabály a szakszervezetek részére biztosít.

(2)[106] Ez a törvény 1978. évi január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(3)[107] A Minisztertanács a tartósain alacsony hatékonyságú vállalatokra vonatkozóan sajátos szabályokat állapíthat meg.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára