A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21174/2017/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota
Fővárosi Ítélőtábla
32.Pf.21.174/2017/3-II.
A Fővárosi Ítélőtábla a Litresits Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Litresits András) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Nagy János ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű alperes és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen sajtó-helyreigazítás miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. augusztus 24. napján meghozott 33.P.23.055/2017/4. számú ítélete ellen az alperesek részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az I. rendű alperest arra kötelezi, hogy az általa szerkesztett ... napilap 2017. június 16. napján megjelent címlapján, az "Így nyúlta le a diákok pénzét ... ügyvédje" címhez hasonlóan kiemelt betűszedéssel, 8 napon belül jelentesse meg a címlapon az alábbi helyreigazító közleményt:
"Helyreigazítás:
Lapunk 2017. június 16. napján megjelent számának címlapján és 3. oldalán jogerős bírósági ítélet hiányában valótlanul állítottuk, hogy ... ügyvéd bűncselekményt követett el."
Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
Az I. rendű alperes által szerkesztett és a II. rendű alperes által kiadott ... napilapban 2017. június 16. napján "Így nyúlta le a diákok pénzét ... ügyvédje" címmel cikk jelent meg melynek a címe a napilap címoldalán és 3. oldalán kiemelt betűszedéssel volt olvasható. A címlapon és a 3. oldalon a cikk előbbi címe mellett a felperes látható bilincsben, valamint az a szöveg is kiemelten, hogy "bilincsben a nagy haver."
A felperes keresetében az I. rendű alperest olyan tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére kérte kötelezni, miszerint a fenti cikkükben jogerős ítélet hiányában valótlanul jelölték meg és híresztelték felperes ügyvédet bűncselekmény elkövetőjeként. A felperes hangsúlyozta, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás sem ügyvédi, sem politikusi minőségéhez nem kapcsolódik.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Azzal védekeztek, hogy a helyreigazítási kérelem alkalmatlan, mivel a felperes nem jelöli meg az általa valótlannak tartott tényeket, ezért az Smtv. 12. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg.
Hivatkoztak arra is, hogy a perbeli cikk nem utal arra, hogy a felperes ügyvédként követett el bűncselekményt, nem állít olyat sem, hogy a felperes bűncselekményt követett volna el, vagy emiatt elítélték. Az ügyészség honlapján 2017. június 15. napján jelent meg egy közlemény, amely szerint indítványt tett az ügyészség a felperes előzetes letartóztatására és arra is utaltak, hogy a felperes egy többszintes céghálót működtetett közterhek alóli mentesülés céljából, ezáltal az állami költségvetést több mint 3 milliárd forintos vagyoni hátrány érte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett ... napilap II. évfolyam 138. számának címlapjában és a 3. oldalán 2017. június 16. napján megjelent "Így nyúlta le a diákok pénzét ... ügyvédje" című cikkel azonos helyen és azonos betűszedéssel 5 napon belül közvetett és/vagy közvetlen kommentár nélkül tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt: "Helyreigazítás: 2017. június 16. napján a ... (nyomtatott) napilap II. évfolyam 138. számának címlapján és 3. oldalán és a ... honlapon megjelent az »Így nyúlta le a diákok pénzét ... ügyvédje« című cikkünkben jogerős bírósági ítélet hiányában valótlanul jelöltük meg és híreszteltük felperes ügyvédet bűncselekmény elkövetőjeként." Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 63.500 forint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket.
Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásában ismertette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 342. § (1), (2) bekezdéseit, a Pp. 343. § (1) bekezdését, Magyarország Alaptörvényének IX. cikk (1), (2) és (3) bekezdéseit, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. § (1), (2) és (3) bekezdéseit, 10. §, 12. § (1), (2) bekezdéseit. Ismertette a sajtó-helyreigazítási perekben irányadó PK 12., 13., 14. és 15. számú állásfoglalások főbb megállapításait és indokolási részleteit is. Az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB, a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatok indokainak lényegét emelte ki.
Hangsúlyozta, hogy a PK 12. számú állásfoglalásra figyelemmel a cikk, illetve a közlemény teljes tartalmát figyelembe véve kell megítélni azt, hogy az I. rendű alperes állított-e valótlan tényt, illetve a valóságot hamis színben tüntette-e fel.
Arra a következtetésre jutott, hogy az alperesi cikkben megjelentek egyértelműen tényállásnak minősülnek, mivel azt állította, hogy "így nyúlta le a diákok pénzét ... ügyvédje."
A rendelkezésre bocsátott bizonyítékok mérlegelésével azt állapította meg, hogy a felperes eleget tett a törvényben írt kötelezettségének, azaz határidőben és megfelelő tartalommal küldte meg a helyreigazítási kérelmet az alperesekhez. Indokolása szerint az átlagolvasóban, ha egy személyt akár bármilyen más okból is ügyvédként tüntetnek fel, ezt akként értékeli/értékelheti, hogy az adott személy mint ügyvéd követte el az adott bűncselekményt.
Jelentőséget tulajdonított annak, hogy a cikk címe egyértelműen tényállításként közli, hogy a felperes elkövette ezt a bűncselekményt, ugyanis nem tette hozzá, hogy ezzel jelen esetben még csak gyanúsítják. Megítélése szerint az alperes alaptalanul védekezett a PK 14. számú állásfoglalásra hivatkozással is, ugyanis nem valósághűen közölte az ügyészi sajtóközleményt. Az ügyészségi sajtóközleményben gyanúsítottként szerepel a felperes és az nem közli kész tényként, hogy a felperes követte el a bűncselekményt. Mindezek alapján a keresetnek helyt adott. A perköltségről a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján határozott.
Az ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést.
Kérték az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!