BH 2002.2.51 A sajtószerv nem kötelezhető arra, hogy a rendőrség által tartott sajtótájékoztatón elhangzott tényállítások valóságtartalmát ellenőrizze; nem sérti az ártatlanság vélelmét és a személyiségi jogokat a sajtóközlemény, ha a rendőrségi sajtótájékoztatón elhangzottakkal egyezően arról tudósít, hogy az eljárás alá vont felperessel szemben a sajtótájékoztató tárgyát képező eljáráson kívül az ország más részein elkövetett hasonló cselekmények miatt is büntetőeljárás van folyamatban [Ptk. 79. § (1) bek., 10/1986. (IX. 1.) IM-BM. r. 2. § (1) bek., 3. § (1)-(3) bek., 5. § (1) bek.].

A jogerős ítélet arra kötelezte az alperesi szerkesztőséget, hogy 15 nap alatt a sérelmes közléssel azonos módon helyreigazítást tegyen közzé az alábbiak szerint: "Helyreigazítás: a Z.-i Hírlap 1999. június 30-i számában "Bezárt a szexbár" címmel, "Eredményes rendőri akciók E.-n" alcímmel megjelent cikkben valótlan tény híresztelése történt azzal, hogy Sz. L. bérlő nem csak Z.-n, hanem az ország más részein is a cikkben megjelöltekhez hasonló tevékenység elkövetésével lenne gyanúsítható. A valóság az, hogy Sz. L.-val szemben az ország más részén nem ilyen bűncselekmény miatt van büntetőeljárás folyamatban". A felperes ezt meghaladó keresetét a jogerős ítélet elutasította.

A jogerős ítélet alapját képező tényállás értelmében a felperes 1998 szeptemberétől bérelte a C. B. elnevezésű bárt, panziót és éttermet magába foglaló ingatlant, ahol a megyei Rendőr-főkapitányság Nyomozati Osztálya 1999. július 28-án nyomozati cselekményeket végzett. Ennek során a felperessel szemben büntetőeljárás indult, és a különböző nyomozati cselekmények keretében került sor a felperes, B. I., M. A. és V. M. őrizetbe vételére. A jogerős ítélet megállapította, hogy a Z.-i Városi Bíróság a jogerős végzésével az őrizetbe vett gyanúsítottak előzetes letartóztatását rendelte el, amelynek következményeként a felperes jelenleg is előzetes letartoztatásban van. A jogerős ítélet megállapította, hogy a ... megyei Rendőr-főkapitányság Nyomozati Osztályának vezetője az akcióról sajtótájékoztatót tartott, amelyről az alperes a szerkesztésében megjelenő napilap 1999. június 30-i számában "Bezárt a szexbár" címmel, "Eredményes rendőrségi akció E.-n" alcímmel az alábbiak szerint tudósított: "Tegnap délután a ... megyei Rendőr-főkapitányságon rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak. A megyei nyomozó osztály vezetője egy régóta figyelt helybeli szexbár elleni akció sikeréről mondott el részleteket. A városszéli bárban hosszabb ideje táncoslányokat foglalkoztattak, akik szexuális szolgáltatásokat is vállaltak a jelenlévő vendégeknek. A bárt Sz. L. és B. I. budapesti lakosok bérelték, akik részben újsághirdetés útján, részben a pesti prostitúcióról elhíresült területekről, így a kocsisorról, a Rákóczi térről hoztak lányokat, akik 10-20 000 forintért osztották "kegyeiket". A büntetőeljárás során négy főt vettek őrizetbe, a két bérlőn kívül, M. A. és V. M. "madámokat". Nekik az volt a feladatuk, hogy a megrendelt "árut" leszállítsák, a találkához szobát biztosítsanak. A 28-i akció során nyolc lányt találtak - köztük sajnálatos módon fiatalkorút is -, akik ellen szabálysértési eljárást kezdeményeznek. Az alezredes elmondta, hogy a két pesti illetékességű bérlőt régóta figyelték, ők az ország más részein, hasonló tevékenység elkövetésével gyanúsíthatóak. A szervezett bűnözés ellen meghirdetett szigorítás óta az országban elsőként sikerült szervezett bűnöző bandát letartóztatni, s ellenük eljárást indítani".

A jogerős ítélet a felperes helyreigazítás iránti keresetét azért találta csak kisebb részben megalapozottnak, mert a nyomozati iratokban fellelhető tanúvallomások, tárgyi bizonyítási eszközök alapján arra a következtetésre jutott, hogy az újságcikkben közölt állítások valóságtartalmát a nyomozati iratok - a gyanú szintjén - alátámasztották.

A jogerős ítélet megállapította, hogy az alezredes a sajtótájékoztatón tett olyan kijelentést, mely szerint a felperest az ország más részein hasonló tevékenység elkövetésével gyanúsítják. Ezzel szemben - megállapítása szerint - ezt a tényállítást a nyomozati íratok nem támasztották alá. A városi bíróság a büntetőügyben hozott nem jogerős ítélete alapján ugyanis az a következtetés volt levonható, hogy a felperes ellen az ország más részén más (vagyon elleni) bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. A jogerős ítélet álláspontja szerint az alperesnek a hiteles tájékoztatás érdekében a sajtótájékoztatón ismertetett tények valóságtartalmáról a rendelkezésére álló módszerekkel - az adott esetben a helyszínen történő kérdésfeltevéssel - kellett volna meggyőződnie. Amennyiben a választ szolgálati titokra hivatkozással megtagadták volna, akkor lett volna abban a helyzetben, hogy eldöntse: ezt a tájékoztatást közli-e vagy sem. Az alperes ezt a kötelezettségét megszegte, emiatt olyan tényt közölt, amelynek valóságtartalmát nem tudta bizonyítani, ezért a valótlan tény állítása miatt a helyreigazítás iránti kereset ebben a keretben helytálló volt.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása érdekében az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet azért törvénysértő, mert figyelmen kívül hagyta, hogy az alperes a sajtótájékoztatóról történt tudósítás során maradéktalanul eleget tett a sajtótörvényben és a Ptk.-ban előírt kötelezettségeinek. A jogerős ítélet olyan gondossági követelményt állított az újságíró, illetve a szerkesztőség elé, amely nem teljesíthető. Az újságírónak nincs joga ugyanis kétségbe vonni a rendőrhatóság állítását, nincs lehetősége arra, hogy az információknak "utána nyomozzon". Minthogy a sajtótájékoztatón elhangzottakról a jogerős ítélet megállapítása szerint is hitelesen tudósított, helyreigazításra nem kötelezhető.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.