A Fővárosi Törvényszék G.42277/2010/30. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 217. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 298. §, 305. §, 306. §, 1993. évi X. törvény (Termékfelelősségi tv.) 3. §] Bíró: Egri Anikó

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

Budapest, II., Varsányi I. u. 40-44.

1535 Budapest, Pf.: 887.

24.G.42.277/2010/30.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Horváth Péter ügyvéd (cím.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek -

az Újvári és Báji-Patay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Újvári Zoltán ügyvéd, cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 13.894.794,- (Tizenhárommillió-nyolcszázkilencvennégyezer-hétszázkilencvennégy) forint tőkét és ezután 2010. augusztus 1-től a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegét, valamint 716.550,- (Hétszáztizenhatezer-ötszázötven) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy a Magyar Állam külön felhívására 164.100,- (Százhatvannégyezer-száz) forint eljárási illetéket, míg az alperest, hogy a Magyar Állam külön felhívására 735.900,- (Hétszáz-harmincötezer-kilencszáz) forint eljárási illetéket fizessen meg az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, illetve a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, avagy az ítélet indokolása ellen irányul, a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.

A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

I n d o k o l á s

A bíróság a tényállást a becsatolt iratok, a felek előadása, a meghallgatott tanúk nyilatkozata, a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján, a bizonyítékok mérlegelésével az alábbiak szerint állapította meg.

2004. december 10-én vásárolta meg a felperes az alperestől a ... forgalmi rendszámú Porsche Cayenne Turbo gyártmányú személygépkocsit a ... sorszámú számla értelmében 93.000,-euro összegért. A gépkocsit a felperes a vásárlás után kizárólag az alperesi szakszerviznél szervizeltette és javíttatta.

2008. december 6-án 23 órakor K.I. "helység neve" belterületén közlekedett 3 utassal, amikor hibajelzést tapasztalt. Észlelte, hogy a motor elektronika sárga ellenőrző lámpája kigyulladt és a gépjármű rángatni kezdett. Haladéktalanul megállt, a motortérből égett szagot és füstölést észlelt. A motortér fedelet felnyitva generátor környékén izzás volt látható, majd a gépkocsi hamarosan lángba borult. A helyszíni oltás sikertelen volt, egyidejűleg a tűzoltókat is értesítették. A tűzoltók kiérkeztek, ugyanakkor a gépjármű teljesen kiégett.

Az ... Megyei Jogú Városi Hivatásos tűzoltóságának .... tűzesetszámú tűzeseti hatósági bizonyítványa értelmében megállapításra került, hogy 2008. december 6-án 23 óra 24 perckor a "helység neve", ... közötti területre nézve tűzjelzés érkezett, tűzoltói beavatkozás nem történt, továbbá tűzvizsgálati eljárásra sem került sor.

A tűzeset okának a felderítése érdekében műszaki- és tűzvédelmi szakértőt kértek fel a felek. A szakértői szemlén mind a felperes által megbízott magánszakértő, K.B., mind az alperes magánszakértője J.G. eljárt.

K.I. magánszakértői véleménye azt állapította meg, hogy a gépkocsi kigyulladásának és megsemmisülésének oka a motortérben levő relédobozban bekövetkezett zárlat volt. Álláspontja szerint a hiba oka gyártási eredetű volt, egy hibás alkatrész került a gépjárműbe.

J.G. magánszakértő ezzel szemben azt az alperesi álláspontot erősítette meg, miszerint álláspontja szerint a jobb hátsó keréktárcsa belső peremén egy igen erős ütéstől származó éles horpadás volt és emiatt a főkábel zárlata a tüzet nem okozhatta, mivel ahhoz a piros akkumulátor-jelzőlámpának ki kellett volna gyulladnia. Véleménye szerint a gépkocsivezető által elmondottaknak megfelelően és haladási irány valamint sebesség megtartása mellett az említett sérülés nem jöhetett volna létre. Kijelentette, hogy a főkábel zárlata ilyen intenzív égést nem tud produkálni. Arra a következtetésre jutott, hogy a szervó olaj kerülhetett a motortérbe a gázadással arányosan növekedő tempóban.

A felperes 2010. november 22. napi tulajdonjog átruházási szerződéssel 2.500,-euro ellenében a G. Kft. részére a perbeli roncsot teljes bizonyító erejű magánokiratban foglaltan értékesítette (8/F/1.) Az adásvételről kibocsátotta a .... sorszámú, 2010 november 22. napi esedékességű és fizetési határidejű 2.500,- euro értékű számláját.

A felperes leszállított keresetében 13.894.794,-forint tőke és ezután 2010. augusztus 1. napjától a Ptk. 301/A.§ (2) bek. szerinti kamatok megfizetésére kérte kötelezni az alperest, valamint perköltségigénnyel élt a lerótt illeték, az ügyvédi munkadíj és az előlegezett szakértői díj tekintetében. Eredeti kereseti követelésének 16.991.000,-forintos összegét a szakértői véleményre figyelemmel 14.594.794,-forintra csökkentette, elszámolva a 2.500,-euro-ban értékesített roncsot 275,-forintos átváltási árfolyammal.

A felperes hivatkozott kereseti kérelmében a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény 3.§ (1) bekezdésére, továbbá a kártérítési szabályokra. Előadta, hogy a gépjárművet az alperestől vásárolta és nála szervizeltette folyamatosan. A gépjármű hibáját az alkatrész, mint termék okozta.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, annak mind jogalapját, mind összegszerűségét vitatta. A gépjármű gyártási hibáját nem ismerte el és ezzel ok-okozati összefüggésben a kárt, továbbá annak mértékét. Az általa megbízott Jakab Károly magánszakértő álláspontjára helyezkedett. A termékfelelősségi szabályok álláspontja szerint nem voltak alkalmazhatóak, tekintettel arra, hogy a gépjárműben keletkezett a kár, mint termékben. Ezen túlmenően pedig a felperes a gépjárművet nem magáncélra használta. Az alperes perköltségigénnyel élt. A szakvéleményt beszerzése után a leszállított kereset összegszerűségét nem érintette.