EH 2015.07.B23 I. Az indokolási kötelezettség megsértése miatt hatályon kívül helyezést eredményező abszolút eljárási szabálysértés és felülvizsgálati ok valósul meg, ha a bíróság távol lévő terhelttel szembeni eljárásban rövidített indokolással foglal írásba ügydöntő határozatot [Be. 258. § (3) bek., 259. § (1) bek., 373. § (1) bek. III. a) pont, 416. § (1) bek. c) pont, XXV. Fejezet].

II. Távol lévő terhelttel szembeni eljárásban nincs törvényes lehetőség rövidített indokolással írásba foglalt határozat hirdetményi kézbesítéssel közlésére [Be. 70. § (5), (6) bek., 527. § (5) bek.].

III. A határozat rövidített indokolással történő írásba foglalásának ugyanis nem az a lényegi feltétele, hogy az ügyész, a védő és a terhelt a határozat ellen ne fellebbezzen, hanem az, hogy az a határozat, amelyet tudomásul vettek, az valamennyiükkel kihirdetés útján legyen közölve [Be. 259. § (1) bek.]

[1] A városi bíróság a - Be. XXV. Fejezete szerinti távol lévő terhelttel szembeni eljárásban - 2012. augusztus 30-án kihirdetett és (a Be. 530. §-a szerint, hirdetményi kézbesítés folytán) 2012. október 24-én jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rb. közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 274. § (1) bek. c) pont]. Ezért őt 150 napi tétel, napi tételenként 500 forint, összesen 75 000 forint összegű pénzbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

[2] A jogerős ítélettel megállapított tényállás szerint az elkövetés időpontja 2008. év. A bíróság az ítéletét a Be. 259. § (1) bekezdése alapján rövidített indokolással foglalta írásba.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség 2014. február 27-én terjesztett elő - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt a Be. 373. § (1) bekezdése III. pontjának a) alpontja szerinti eljárási szabálysértés okából hatályon kívül helyezés és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

[4] Indokai szerint az eljárt bíróság törvényt sértett, mivel nem volt meg a Be. 259. § (1) bekezdése alapján a rövidített indokolás törvényi feltétele. A terhelt az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem volt jelen, vele azt hirdetményi kézbesítés útján közölték. Ehhez képest jogorvoslati jogának gyakorlásához az indokolt határozat ismerete lett volna szükséges. Ezzel szemben az eljárt bíróság a terhelttel nem kihirdetéssel, és csupán a tényállás, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazó (rövidített) indokolással közölte az ítéletet. Ezáltal pedig megszegte az indokolási kötelezettségét és feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályt vétett.

[5] Mindemellett az indítvány szerint törvénysértő a kiszabott pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztése is, ugyanis az elkövetéskori törvény szerint annak próbaideje legfeljebb 1 év lehetett, az elbíráláskori büntetőtörvény szerint pedig pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére eleve nincs törvényi lehetőség.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt - annak indokaival és jogi álláspontjával egyetértve - fenntartotta.

[7] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[8] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok a 373. § (1) bekezdés III. pontjának a) alpontjában meghatározott, s egyben a 428. § (2) bekezdése szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

[9] A Be.

[10] - 528. § (1) bekezdése szerint a bíróság az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben az erre irányuló ügyészi indítványra jár el;

[11] - 70. § (5) bekezdése szerint az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratot hirdetményi úton kell kézbesíteni;

[12] - 262. § (1) bekezdése szerint a határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik, a (2) bekezdés szerint pedig a határozatot a jelenlévőkkel szóban, egyébként kézbesítés útján kell közölni;

[13] - 259. § (1) bekezdése szerint, ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat (rövidített indokolás).

[14] E rendelkezések értelmében törvényesen járt el az alapügyben a bíróság, amikor

[15] - az ügyész indítványára a terhelt távollétében (Be. XXV. Fejezet szerint) folytatta le az eljárást, és

[16] - hirdetményi úton kézbesítéssel rendelte el az ítélete terhelttel való közlését.

[17] Törvényt sértett azonban, amikor rövidített indokolással írásba foglalt határozatot kézbesített hirdetményi úton a terhelt részére; s az így kézbesített határozatát nyilvánította jogerőssé.

[18] Figyelmen kívül hagyta ugyanis, hogy a Be. 259. §-ából is kitűnően kivételes, és a jogerő bekövetkeztét követően (nem pedig megelőzően) alkalmazható rendelkezés a rövidített indokolás.

[19] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) és azt megelőző 1997. évi LXVI. törvény egyező szövegű 13. § (1) bekezdése szerint a bíróság határozatát - ha törvény másképpen nem rendelkezik - indokolni köteles.

[20] Ezzel összhangban a Be. főszabálya szerinti 257. § (3) bekezdése alapján a határozat - ha a Be. másképp nem rendelkezik - bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll. A Be. 258. § (3) bekezdése pedig rendelkezik az indokolás elemeiről.

[21] Ehhez képest az indokolás rendeltetése, hogy egyrészt rögzíti a döntés, tehát a rendelkezés, jogkövetkeztetés ténybeli alapját, másrészt számot ad a döntéshozatali tevékenységről.

[22] Következésképpen az indokolás részét képező (történeti és személyi vonatkozású) ténymegállapítások, valamint a jogkövetkeztetések hiányossága vagy hibája anyagi jogi sérelem.

[23] Eljárásjogi sérelmet egyrészt az jelent, ha az indokolás nem, vagy nem az elégséges és szükséges mértékben tartalmazza, hogy a bíróság mit vett számba, mit mérlegelt, illetve értékelt ténymegállapítása, jogkövetkeztetése végett. Ilyenkor ugyanis a döntés ellenőrizhetetlen, tehát az ítélet felülbírálhatatlan [373. § (1) bek. III. pont a) alpont]. Ha pedig az indokolás a rendelkező résszel teljesen ellentétes, akkor a döntés nem egyértelmű [373. § (1) bek. III. pont b) alpont].

[24] Az indokolási kötelezettség teljesítése, illetve megsértése nyilvánvalóan függvénye a kötelezettség terjedelmének.

[25] A Be. 258. § (3) bekezdése szerinti általános szabályhoz képest - ügydöntő határozat esetében - speciális a 259. § (1) bekezdése. E körben a XXV. Fejezetben az általánoshoz, illetve a 259. §-hoz képest eltérő rendelkezés nincs.

[26] A Be. 259. § (1) bekezdése szerinti rövidített indokolás a törvényi feltételek fennállása esetén lehetőség, azok hiányában, illetve ellenében pedig eljárási szabálysértés. A rendelkezés lehetővé teszi az indokolás egyes elemeinek elhagyását, aminek együttes feltétele, hogy

[27] - a határozat közlése az ügyész, a védő és a terhelt számára kihirdetés útján történt, és

[28] - a határozat ellen az ügyész, a védő és a terhelt sem fellebbezett.

[29] Rövidített indokolásra tehát akkor van lehetőség, ha az ügyész, a terhelt és a védő az ügydöntő határozat kihirdetésekor jelen volt, és

[30] - a kihirdetéskor nyomban bejelentette, hogy nem fellebbez,

[31] - a fellebbezés bejelentésére fenntartott 3 napon belül bejelentette, hogy nem fellebbez, vagy

[32] - a fellebbezés bejelentésére fenntartott 3 napi határidő bejelentés nélkül telt el.

[33] A Be. 259. § (1) bekezdése szerint ugyanis nem az a feltétel, hogy az ügyész, a védő és a terhelt a határozat kihirdetésekor nem fellebbezett, hanem az, hogy mindegyikük számára kihirdetéssel lett közölve a határozat, ami ellen egyikük sem fellebbezett. Kétségtelen, hogy jelen ügyben - a terhelt szempontjából - nem állt fenn a törvényi feltétel.

[34] Következésképpen a távol lévő terhelttel szembeni eljárásban (Be. XXV. Fejezet) eleve nincs törvényi lehetőség rövidített indokolással írásba foglalt határozat hirdetményi kézbesítéssel való közlésére. Az így közölt határozat pedig a jogerőre emelkedést követően - a Be. 258. § (3) bekezdése szerinti törvényi elemek hiányában, az indokolási kötelezettség megszegése folytán - felülbírálatra alkalmatlan.

[35] Ekként a Kúria - a Be. 424. § (1) bekezdésének I. fordulata szerint tanácsülésen eljárva - az elsőfokú bíróság ítéletét - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve a 373. § (1) bekezdés III. pontjának a) alpontjában írt okból - a Be. 428. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasította.

(Kúria Bfv. III. 473/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2014. év szeptember hó 22. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A közokirat-hamisítás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Veszprém Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Városi Bíróság 13.B.518/2012/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Veszprémi Városi Bíróság a - Be. XXV. Fejezete szerinti távollévő terhelttel szembeni eljárásban - 2012. augusztus 30-án kihirdetett és (a Be. 530. §-a szerint, hirdetményi kézbesítés folytán) 2012. október 24-én jogerős 13.B.518/2012/3. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rb. közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 274. § (1) bekezdés c) pont]. Ezért őt 150 napi tétel, napi tételenként 500 forint, összesen 75.000 forint összegű pénzbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

A jogerős ítélettel megállapított tényállás szerint az elkövetés időpontja 2008. év. A bíróság az ítéletét a Be. 259. § (1) bekezdése alapján rövidített indokolással foglalta írásba.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Veszprém Megyei Főügyészség 2014. február 27-én terjesztett elő - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt a Be. 373. § (1) bekezdése III. pontjának a) alpontja szerinti eljárási szabálysértés okából hatályon kívül helyezés és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

Indokai szerint az eljárt bíróság törvényt sértett, mivel nem volt meg a Be. 259. § (1) bekezdése alapján a rövidített indokolás törvényi feltétele. A terhelt az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem volt jelen, vele azt hirdetményi kézbesítés útján közölték. Ehhez képest jogorvoslati jogának gyakorlásához az indokolt határozat ismerete lett volna szükséges. Ezzel szemben az eljárt bíróság a terhelttel nem kihirdetéssel, és csupán a tényállás, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazó (rövidített) indokolással közölte az ítéletet. Ezáltal pedig megszegte az indokolási kötelezettségét és feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályt vétett.

Mindemellett az indítvány szerint törvénysértő a kiszabott pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztése is, ugyanis az elkövetéskori törvény szerint annak próbaideje legfeljebb 1 év lehetett, az elbíráláskori büntető törvény szerint pedig pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére eleve nincs törvényi lehetőség.

A Legfőbb Ügyészség BF.405/2014. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - annak indokaival és jogi álláspontjával egyetértve - fenntartotta.

A felülvizsgálati indítvány alapos.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok a 373. § (1) bekezdés III. pontjának a) alpontjában meghatározott, s egyben a 428. § (2) bekezdése szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

A Be.

- 528. § (1) bekezdése szerint a bíróság az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben az erre irányuló ügyészi indítványra jár el;

- 70. § (5) bekezdés szerint az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratot hirdetményi úton kell kézbesíteni;

- 262. § (1) bekezdése szerint a határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik, a (2) bekezdés szerint pedig a határozatot a jelenlévőkkel szóban, egyébként kézbesítés útján kell közölni;

- 259. § (1) bekezdése szerint ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat (rövidített indokolás).

E rendelkezések értelmében törvényesen járt el az alapügyben a bíróság, amikor

- az ügyész indítványára a terhelt távollétében (Be. XXV. Fejezet szerint) folytatta le az eljárást, és

- hirdetményi úton kézbesítéssel rendelte el az ítélete terhelttel való közlését.

Törvényt sértett azonban, amikor rövidített indokolással írásba foglalt határozatot kézbesített hirdetményi úton a terhelt részére; s az így kézbesített határozatát nyilvánította jogerőssé.

Figyelmen kívül hagyta ugyanis, hogy a Be. 259. §-ából is kitűnően kivételes, és a jogerő bekövetkeztét követően (nem pedig megelőzően) alkalmazható rendelkezés a rövidített indokolás.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) és azt megelőző 1997. évi LXVI. törvény egyező szövegű 13. § (1) bekezdése szerint a bíróság határozatát - ha törvény másképpen nem rendelkezik - indokolni köteles.

Ezzel összhangban a Be. főszabálya szerinti 257. § (3) bekezdése alapján a határozat - ha a Be. másképp nem rendelkezik - bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll. A Be. 258. § (3) bekezdése pedig rendelkezik az indokolás elemeiről.

Ehhez képest az indokolás rendeltetése, hogy egyrészt rögzíti a döntés, tehát a rendelkezés, jogkövetkeztetés ténybeli alapját, másrészt számot ad a döntéshozatali tevékenységről.

Következésképpen az indokolás részét képező (történeti és személyi vonatkozású) ténymegállapítások, valamint a jogkövetkeztetések hiányossága vagy hibája anyagi jogi sérelem.

Eljárásjogi sérelmet egyrészt az jelent, ha az indokolás nem, vagy nem az elégséges és szükséges mértékben tartalmazza, hogy a bíróság mit vett számba, mit mérlegelt, illetve értékelt ténymegállapítása, jogkövetkeztetése végett. Ilyenkor ugyanis a döntés ellenőrizhetetlen, tehát az ítélet felülbírálhatatlan [373. § (1) bek. III. pont a) alpont]. Ha pedig az indokolás a rendelkező résszel teljesen ellentétes, akkor a döntés nem egyértelmű [373. § (1) bek. III. pont b) alpont].

Az indokolási kötelezettség teljesítése, illetve megsértése nyilvánvalóan függvénye a kötelezettség terjedelmének.

A Be. 258. § (3) bekezdése szerinti általános szabályhoz képest - ügydöntő határozat esetében - speciális a 259. § (1) bekezdése. E körben a XXV. Fejezetben az általánoshoz, illetve a 259. §-hoz képest eltérő rendelkezés nincs.

A Be. 259. § (1) bekezdése szerinti rövidített indokolás a törvényi feltételek fennállása esetén lehetőség, azok hiányában, illetve ellenében pedig eljárási szabálysértés. A rendelkezés lehetővé teszi az indokolás egyes elemeinek elhagyását, aminek együttes feltétele, hogy

- a határozat közlése az ügyész, a védő és a terhelt számára kihirdetés útján történt, és

- a határozat ellen az ügyész, a védő és a terhelt sem fellebbezett.

Rövidített indokolásra tehát akkor van lehetőség, ha az ügyész, a terhelt és a védő az ügydöntő határozat kihirdetésekor jelen volt, és

- a kihirdetéskor nyomban bejelentette, hogy nem fellebbez,

- a fellebbezés bejelentésére fenntartott 3 napon belül bejelentette, hogy nem fellebbez, vagy

- a fellebbezés bejelentésére fenntartott 3 napi határidő bejelentés nélkül telt el.

A Be. 259. § (1) bekezdése szerint ugyanis nem az a feltétel, hogy az ügyész, a védő és a terhelt a határozat kihirdetésekor nem fellebbezett, hanem az, hogy mindegyikük számára kihirdetéssel lett közölve a határozat, ami ellen egyikük sem fellebbezett. Kétségtelen, hogy jelen ügyben - a terhelt szempontjából - nem állt fenn a törvényi feltétel.

Következésképpen a távollévő terhelttel szembeni eljárásban (Be. XXV. Fejezet) eleve nincs törvényi lehetőség rövidített indokolással írásba foglalt határozat hirdetményi kézbesítéssel való közlésére. Az így közölt határozat pedig a jogerőre emelkedést követően - a Be. 258. § (3) bekezdése szerinti törvényi elemek hiányában, az indokolási kötelezettség megszegése folytán - felülbírálatra alkalmatlan.

Ekként a Kúria - a Be. 424. § (1) bekezdésének I. fordulata szerint tanácsülésen eljárva - az elsőfokú bíróság ítéletét - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve a 373. § (1) bekezdés III. pontjának a) alpontjában írt okból - a Be. 428. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasította.

A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának (4) bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. § (4) bekezdésének b) pontja kizárja.

Budapest, 2014. szeptember 22.

Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró

(Kúria Bfv. III. 473/2014.)