1052/1997. (V. 21.) Korm. határozat

az alapítványokkal összefüggő kormányzati feladatokról

I.

A Kormány a civil társadalom erősítésének szándékától vezetve, a társadalmi erők mozgósítása és a szolidaritás új formáinak kibontakozása érdekében fontosnak tartja az erre alkalmas közalapítványi rendszer kiszélesítését, tevékenységük fokozottabb támogatását az anyagi eszközök növelésével. A miniszterek az ilyen célú reális javaslatokat támogassák, ugyanakkor a közpénzek hasznosulásáért viselt felelősségre tekintettel az alábbiakat is vegyék figyelembe:

1. Közalapítvány létesítésére irányuló előterjesztésben - a törvényekben előírtakon felül -

a) vizsgálni és elemezni kell a tervezett alapítványi célokkal azonos vagy hasonló közcélokra az éves költségvetési törvényben előirányzott közvetlen támogatásokkal való összefüggést, az esetleges átfedés, párhuzamosság kiküszöbölésére egyidejűleg javaslatot kell tenni. Ezt az áttekintést a már meglévő közalapítványok, illetve egyéb, központi költségvetési támogatásban részesülő jelentősebb alapítványok tekintetében is el kell végezni;

b) vizsgálandó az adótörvényekben preferált közcélokkal való összefüggés is. Adótörvényben nem preferált közcélra csak kivételesen indokolt esetben hozható létre közalapítvány;

c) mellőzni kell a közalapítványi formát olyankor, amikor a tevékenység kizárólag a költségvetési források elosztását jelenti. Az elosztás "társadalmasítását" egyszerűbb formákban is lehet biztosítani.

2. Az előterjesztésben ki kell térni arra, hogy mi a realitása a közalapítványhoz történő civil csatlakozásnak.

3. A közalapítványi rendszer szélesítésére irányuló törekvés nem jelentheti a közalapítványok számának mértéktelen növelését. A közalapítványi cél olyan kiemelkedően fontos közérdekű cél lehet, amely a felhasználásra kerülő vagyoni eszközök évenkénti mértékében is kifejeződik.

4. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az alapítvány működési (rezsi) költségeire vonatkozó számításokat, állami feladat kiváltása esetén az összehasonlítható adatokat. A rezsi az összes kiadás 5-10%-os mértékét általában nem haladhatja meg.

5. A közalapítvány létesítésére irányuló előterjesztéshez csatolt alapító okirat tervezetében figyelembe kell még venni a következőket:

a) az alapítói vagyon dologi-eszköz elemeit törzsvagyonként indokolt elkülöníteni, ami elidegenítési és terhelési tilalmat jelent. Költségvetésből származó pénz egy részének törzsvagyonná nyilvánítása akkor lehet indokolt, ha az alapító nem tervezi az alapítvány további rendszeres pénzügyi támogatását. A törzsvagyonná nyilvánítás az alapító kizárólagos jogköre, erre az alapító okiratban a kuratórium részére nem adható felhatalmazás;

b) a vállalkozási tevékenységre is feljogosított alapítvány kuratóriumának személyi összetétele biztosítsa a kellő gazdasági szakértelmet. Az ésszerű gazdálkodás egyéb garanciális követelményeit (pl. vagyonkezelési szabályzat, befektetési szabályzat) az alapító okirat (melléklete) tartalmazza;

c) az alapítványtól támogatásban részesítés feltételeként - amennyiben ez a támogatás jellegével nem ellentétes - elszámolási kötelezettséget és az alapítvány ellenőrzési jogát elő kell írni, erről az alapítvány tevékenységéről szóló beszámolóban, végső soron a zárszámadási törvényben számot kell adni;

d) az állami szerv képviseletét a kuratóriumban lehetőleg kerülni indokolt, azt az ellenőrzés során kell érvényesíteni. Ha mégis elkerülhetetlen a kuratóriumban az állami képviselet, azt nem köztisztviselő személyre szóló megbízásával, hanem az állami szerv kurátori kinevezésével kell biztosítani. Ebben az esetben az állami szerv kijelölt munkatársa közhivatali feladatként látja el a teendőket (a kurátor polgári jogi felelősségét az állami szerv viseli, a köztisztviselő a Ktv. szerint felelős);

e) a kuratórium és az ellenőrző szerv civil tagjai részére sem feltétlenül indokolt tiszteletdíj megállapítása. Olyan tekintélyes személyek kiválasztására kell törekedni, akik az ilyen tisztség ellátását nem kiegészítő jövedelmi forrásnak tekintik;

f) törekedni kell arra, hogy a civil szervezetek által delegált kurátorok költségtérítését a küldő szervezetek viseljék;

g) az alapító okirat tartalmazzon megfelelő előírást az alapítványi tevékenység rendszeres nyilvánossá tételére.

6. Az előző pontokban foglaltakat a miniszterek közalapítvány létrehozására irányuló országgyűlési képviselői indítvány kapcsán is kötelesek értelemszerűen alkalmazni.

7. Magánalapítványi formában működő alapítvány közalapítvánnyá átvételére akkor kerülhet sor, ha a közalapítvány létesítsének az előző pontokban írt feltételei megvannak, továbbá az alapítvány legalább egy éve ténylegesen és eredményesen működik. E feltételek hiányában az alapítványhoz költségvetési forrásokból történő csatlakozást lehet mérlegelni.

8. Az előterjesztésben javaslatot kell tenni az alapítói jogkör gyakorlásának a Kormány és a kijelölt (rendszerint az előterjesztő) állami vezető közötti ésszerű megosztására. Az alapító okirat módosításának jogát - beleértve a kurátorok és az ellenőrző szerv tagjai kinevezését, esetleges visszavonását - a Kormány nem engedheti át. Ez alól a civil szervezetek delegáltjai tekintetében tehető kivétel. Egyébként a közalapítvány működésének figyelemmel kíséréséért, a szükséges intézkedés megtételéért vagy annak kezdeményezéséért a kijelölt állami vezető felelős. A közalapítványok rendszeres éves beszámolóját a kijelölt állami vezető értékeli, arról a Kormányt csak intézkedési javaslat megtétele kapcsán kell tájékoztatni.

II.

1. A már működő közalapítványok alapító okiratainak az I. részben foglalt követelményekhez történő hozzáigazítására külön előterjesztéseket most nem kell tenni. Az egyéb okból szükségessé váló alapító okirat módosítási javaslat azonban térjen ki az I. rész szerint szükséges változtatásokra is.

2-3.[1]