A Fővárosi Törvényszék P.24285/2015/8. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 81. §, 233. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 62. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 2009. évi XLVII. törvény (Bnytv.) 44. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (1) bek., (2) bek., (3) bek.] Bíró: Port Gabriella

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/8.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Tuller András ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

jogi előadó neve jogi előadó által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jogsértés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság megállapítja, hogy alperes megsértette felperes becsületét azzal, hogy megalapozott gyanú hiányában meggyanúsította felperest a garázdaság bűncselekményének elkövetésével.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 350.000,- (Háromszázötvenezer) Ft-ot.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 17.500 (Tizenhétezer-ötszáz) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára - az adóhivatal külön felhívására - 42.000,- (Negyvenkettőezer) Ft eljárási illetéket.

A további 21.000,- (Huszonegyezer) Ft eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell írásban, 3 példányban előterjeszteni vagy jegyzőkönyvbe mondani.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt iratok és videofelvétel alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes több mint 20 éve tevékenykedik ügyvédként, régi ismeretségben és szakmai kapcsolatban áll a kamara Kamara Elnökével. Felperes 2013. november 13-án délután fél öt körül a üzletben a 2-es üzlet üzlet előtt várakozott, amikor a mögötte álló, számára ismeretlen 1-es személy arcul ütötte, amely után a felek között hangos szóváltás alakult ki. Felperes a támadás következtében 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Felperes feljelentése alapján magánvádas eljárás indult, melynek során a bíróság megállapította, hogy a felperes sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétségén felül a közvádra üldözendő garázdaság vétsége is megállapíthatónak látszik.

Az eljáró nyomozó hatóság 2014. március 12-én garázdaság vétsége miatt a nyomozást ismeretlen tettes ellen elrendelte. Alperes bűnjelként lefoglalta a történtekről készült képfelvételt és tanúként meghallgatta 1-es tanút a 2-es üzlet üzlet dolgozóját, az üzletközpont intézkedő biztonsági őrét 2-es tanút és felperest. Alperes 2014. június 2-án gyanúsítottként hallgatta ki 1-es személyt, majd 2014. július 9-én szintén gyanúsítottként a felperest. Felperes vonatkozásában ekkor sor került ujj- és tenyérnyomat valamint arc- és teljes alakos képfelvétel készítésére. Felperes a gyanúsítás ellen panasszal élt.

Alperes 2014. július 9-én értesítette a kamara Kamara Elnökét, hogy a felperest garázdaság vétségének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki. A kamara Kamara Elnöke az értesítést 2014. július 16-án továbbította a kamara Kamara Elnökének, aki felperessel szemben az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte 2014. augusztus 12. napján.

A települési Ügyészség a 2014. augusztus 21-én hozott B..../2014/7. számú határozatával felperes panaszának helyt adott és gyanúsítotti jogállását megszüntette.

Felperes 2014. szeptember 4-én kelt levelében azzal fordult az alpereshez, hogy peren kívüli megállapodás keretében kártalanítsa az elszenvedett sérelemért. Alperes 2014. november 4-én 150.000 forint megfizetését ajánlotta fel felperesnek peren kívüli egyezség keretében, amelyet felperes nem fogadott el.

Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, azaz azt, hogy az alperes megsértette a személyhez fűződő jogát (becsületét, jóhírnevét) és ennek következményeként kötelezze az alperest 1.050.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Keresetének jogalapjaként a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdésére, 2:43. § b) és d) pontjára, 2:45. § (1) bekezdésére, 2:51. § (2) bekezdésére és a 2: 52. § (1)-(3) bekezdéseire hivatkozott.

Előadta, hogy ha a meggyanúsítást kezdeményező felettes vezető megnézi a felvételt és elolvassa a tanúvallomásokat és rendőri jelentést, akkor nem követi el azt az óriási szakmai hibát, hogy teljesen megalapozatlanul meggyanúsítsa egy olyan bűncselekmény elkövetésével, amit nem követett el. A súlyos szakmai hiba miatt kellett elszenvednie azt a megaláztatást, amit egyrészt a gyanúsítás ténye, másrészt a rabosítás okozott. A huszonegynéhány éves bűnügyi technikus szavaiból, hanghordozásából, viselkedéséből sütött az, hogy bűnözőnek tartja. Hivatkozott arra, hogy a büntetőeljárás miatt akadályoztatva volt a munkavégzésben, hiszen június 20-a és augusztus 29-e között képtelen volt dolgozni, emellett nem tudott felhőtlenül boldogan részt venni leánya orvos doktori diploma átadóján 2014. június 28-án. Felperes álláspontja szerint az eljáró rendőrség azzal, hogy a bűncselekmény elkövetését cáfoló bizonyítékok ellenére meggyanúsította egy olyan bűncselekmény elkövetésével, ami ügyvéd foglalkozására is tekintettel társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, súlyosan megsértette a becsülethez való jogát. A jóhírnévhez való jogát sértette az az alperesi magatartás, hogy felelőtlen, gondtalan eljárásával a kamara Kamara előtt olyan helyzetbe hozta, hogy ellene megindult a fegyelmi eljárás. A rabosítás során sérült az emberi méltósága és személyes szabadsága is.

Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint vizsgálni szükséges a közigazgatási jogkörben okozott kár feltételeinek fennálltát. Előadta, hogy a felvétel megtekintése után megállapítható, hogy 1-es személy az ütést követően nem távozott, hanem a felperes felé tett egy lépést, megállt, majd a felperes megrángatta 1-es személy kabátját. A vitatkozók közé ekkor állt az üzlet alkalmazottja. Amikor felperes ismét megrángatja a támadóját, szintén nem látható, hogy távozni kívánna 1-es személy, a biztonsági őr a vitatkozó feleket próbálta szétválasztani, nem pedig a támadót akadályozta a menekülésben. Állította, hogy a felvétel egészén nem látható, hogy 1-es személy távozni akarna, holott több alkalommal elmenekülhetett volna, így felperes nyilatkozatán túl semmilyen adat nem bizonyítja, hogy 1-es személy a helyszínről távozni kívánt és ezért kellett felperesnek visszatartania, megrángatnia őt.