2009. évi XLVII. törvény

a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:[2]

714/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

Egyes veszélyhelyzeti I. normák:[3]

188/2020. (V. 7.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapvető rendelkezések

1. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartások. A bűnügyi nyilvántartások az azokban kezelt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartások.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét a legfőbb ügyész látja el.

(3)[4] Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági nyilvántartások vezetésére és az azokhoz kapcsolódó hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

a)[5] belső azonosító kód: az e törvény alapján rögzített ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil meghatározására alkalmas anyaghoz hozzárendelt alfanumerikus azonosító, amelynek célja, hogy tájékoztatást nyújtson arról, hogy a minta levétele megtörtént;

b) bűnügyi nyilvántartó szerv: a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt központi közigazgatási szerv;

c) daktiloszkópiai nyilvántartás: ujj- és tenyérnyomtöredéket, valamint ujj- és tenyérnyomatot (a továbbiakban együtt: ujj- és tenyérnyomat) tartalmazó nyilvántartás;

d) DNS-elemzés: a DNS-profil meghatározásának folyamata;

e) DNS-profil: a dezoxiribonukleinsav-molekula meghatározott szakaszainak vizsgálata alapján képzett alfanumerikus adatsor;

f) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

g) ellenszegülés: a mintaadásra kötelezett személynek az a célzatos cselekvése, magatartása, amely a mintavétel megkezdését, folytatását, annak előírások szerinti végrehajtását akadályozza;

h) érintett: az a természetes személy, akinek az adatai az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásban szerepelnek;

i) harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;

j) kapcsolati kód: a bűnügyi nyilvántartó szerv által képzett olyan alfanumerikus azonosító, amelynek célja az érintett személyazonosító adatainak hozzárendelése a bűnügyi nyilvántartásokban vagy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adataihoz;

k) minta: a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített vagy az e törvény alapján mintaadásra kötelezett természetes személytől származó ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil meghatározására alkalmas anyag;

l) szakértői nyilvántartó szerv: a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt szerv;

m) szakrendszeri azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által a DNS-profilhoz, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz hozzárendelt egyedi alfanumerikus azonosító;

n) szájnyálkahártya-törlet: a szájüreg belső felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval letörölt anyag;

o) testi kényszer: megfogás, lefogás, valamint testi erővel valamely cselekvés, magatartás abbahagyására vagy a mintavétel tűrésére kényszerítés.

2/A. §[6] (1) E törvény alkalmazásában harmadik országbeli állampolgár az a személy, aki nem az Európai Unió tagállamának állampolgára, a hontalan személy és az a személy, akinek az állampolgársága nem ismert.

(2) A harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a magyar állampolgár és az Európai Unió valamely más tagállamának állampolgára esetében is, ha többes állampolgárként egyben harmadik országbeli állampolgár is.

II. Fejezet

A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER

A bűnügyi nyilvántartási rendszer tagozódása

3. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer

a) a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint

b) a bűnügyi nyilvántartásokból

áll.

(2)[7] A bűnügyi nyilvántartási rendszerben az adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv kezeli, a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatot továbbít, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokról e törvény szerinti hatósági bizonyítványt állít ki. A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól a bűnügyi nyilvántartó szerv irányítására kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása

4. § (1) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja

a) a bűnügyi nyilvántartásokban, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatok tekintetében az érintett, valamint

b) a büntetés-végrehajtási intézetbe és a rendőrségi fogdába befogadás során a befogadott személyek

azonosítása.

(2) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza

a) az érintett

aa) családi és utónevét,

ab)[8] születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét,

ac) nemét,

ad) születési helyét és idejét,

ae)[9] anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevét,

af) személyi azonosítóját,

ag) előző családi és utónevét,

ah)[10] állampolgárságait, előző állampolgárságait, illetve ha állampolgársága nem ismert, vagy hontalan, ezt a tényt, valamint

ai)[11] lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),

b)[12] az érintett

ba) arcképmását, ha a nyilvántartásba vétel e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, valamint

bb) szemből készített arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot (a továbbiakban: technikai kapcsoló szám),

c)[13] a kapcsolati kódot,

d) a halál tényét és időpontját.

e)[14] a belső azonosító kódot,

f)[15] a szakrendszeri azonosító kódot, valamint

g)[16] azt a tényt, hogy a DNS-profil-nyilvántartásban szerepel-e az érintetthez tartozó kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil.

(3)[17] A bűnügyi nyilvántartó szerv

a) a (2) bekezdés a) pontjában és b) pont ba) alpontjában meghatározott adatok nyilvántartásba vételével egyidejűleg kapcsolati kódot képez,

b) a (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatok közül a szemből készített arcképmáshoz a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg technikai kapcsoló számot rendel.

(4)[18]

(5)[19]

4/A. §[20] (1) Ha a bűnügyi nyilvántartási rendszer részére történő adatközlés alapján megállapítható, hogy olyan bűncselekmény miatt indult vagy folyik az érintettel szemben eljárás, illetve olyan jogerős ügydöntő határozatot hoztak vele szemben, amely miatt ujj- és tenyérnyomat, illetve DNS-profil nyilvántartásba vétele érdekében mintavételnek van helye, a bűnügyi nyilvántartó szerv[21]

a) az ujj- és tenyérnyomat, illetve a DNS-profil nyilvántartásba vétele szükségességének tényéről,

b) az érintett

ba) családi és utónevéről,

bb) születési családi és utónevéről, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevéről,

bc) neméről,

bd) születési helyéről és idejéről,

be) anyja születési családi és utónevéről, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevéről,

c) a büntetőüggyel kapcsolatban

ca) folyamatban lévő büntetőeljárás esetén az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezéséről, a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megalapozott gyanú szerinti megnevezéséről és a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősítéséről, a megalapozott gyanú közlésének időpontjáról, valamint a büntetőügy iktatószámáról, vagy

cb)[22] jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozat esetén az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezéséről, határozatának számáról és keltéről, a határozat jogerőre emelkedésének napjáról, a jogerős ügydöntő határozatban a bíróság által megállapított bűncselekmény megnevezéséről és a bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítéséről,

d) a kapcsolati kódról, és

e) ha rendelkezésre áll, a belső azonosító kódról

elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul tájékoztatja a szakértői nyilvántartó szervet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás célja, hogy a szakértői nyilvántartó szerv a szakrendszeri azonosító kód hozzárendelése során ellenőrizhesse, hogy a mintaadásra kötelezett személyhez tartozó mintát a mintaadási kötelezettséget megalapozó büntetőügyben vették-e le.

(3) Ha a szakértői nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomathoz vagy a DNS-profilhoz szakrendszeri azonosító kódot rendel, azt elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek, és ezzel egyidejűleg az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat törli.

(4) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartó szervnek DNS-profilhoz rendelt szakrendszeri azonosító kódot küld és megállapítja, hogy a DNS-profil-nyilvántartás az érintetthez tartozó kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilt már tartalmaz, a 4. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott tényről elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó szervet.

4/B. §[23] (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatokat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel addig kezeli, amíg az érintett adatai a bűnügyi nyilvántartásokban szerepelnek.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomathoz tartozó belső azonosító kódot, illetve szakrendszeri azonosító kódot - függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát - addig kezeli, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartásokban olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak az ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételének és a daktiloszkópiai nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a DNS-profilhoz tartozó belső azonosító kódot, illetve szakrendszeri azonosító kódot - függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát - addig kezeli, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartásokban olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének és a DNS-profil-nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.

4/C. §[24] (1) Ha a bűnügyi nyilvántartási rendszer részére a 6. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatközlés érkezik, a bűnügyi nyilvántartó szerv az adatok nyilvántartásba vételével egyidejűleg az érintett arcképmásai közül a szemből készített arcképmáshoz technikai kapcsoló számot rendel.

(2)[25] A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett szemből készített arcképmását, az (1) bekezdés szerint képzett technikai kapcsoló számot, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott metaadatokat (a továbbiakban: metaadat) arckép profil képzése, valamint az arckép profil, a technikai kapcsoló szám és a metaadatok nyilvántartásba vétele céljából, elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul megküldi az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért felelős központi államigazgatási szervnek.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett arcképmásának a 4/B. § (1) bekezdés szerinti törlésével egyidejűleg elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével megküldi az (1) bekezdés szerint képzett technikai kapcsoló számot az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért felelős központi államigazgatási szervnek az érintett szemből készített arcképmásának és az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számnak, valamint a metaadatnak az arcképelemzési nyilvántartásból való törlése céljából.

(4)[26]

5. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a nyilvántartások adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint az adatigénylés alapján vagy a kérelmező saját adatairól történő adattovábbítást megelőzően - a változások nyomon követése céljából - elektronikus úton egyedileg összehasonlítja

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve vagy

b) az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv

által kezelt adatokkal.

(1a)[27] A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv által a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő személyek adatairól történt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító adatait az értesítésben megküldött adatokkal.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul gondoskodik a személyazonosító adatokban bekövetkező változásoknak a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában történő átvezetéséről.

(3)[28] Az (1a) bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv értesítésében megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett személyazonosító adatait a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában nem kezeli.

(4)[29] Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv EGT-állam, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet tájékoztatása alapján arról értesül, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó érintett személyazonosító adatai a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatoktól eltérnek, akkor a személyazonosító adatok változását haladéktalanul átvezeti a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában.

6. § (1) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában az érintett arcképmását nyilván kell tartani, ha

a)[30] bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vonták, vagy

b)[31] a bíróság vele szemben bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatot hozott.

(1a)[32] Ha az (1) bekezdés alapján az érintett arcképmását nyilván kell tartani, de az adatok közlésére köteles szerv adatközlése során az arcképmás adatok közlését nem teljesítette, a bűnügyi nyilvántartó szerv az 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzett adat-összehasonlításkor az érintett arcképmását a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, nyilvántartásba vétel céljából, átveheti.

(2)[33] Nem kell nyilvántartani annak az arcképmását,

a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,

b) akivel szemben pótmagánvádas eljárás indult,

c) akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá

d) akivel szemben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) CV/A. Fejezete szerinti eljárásban a vádindítványt nyújtottak be.

(3)[34] Az érintett arcképmását az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a bűnügyi nyilvántartó szervnek, amelyik a megalapozott gyanút a gyanúsítottal közölte.

(4)[35] A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmását az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet az érintett befogadását követően megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek.

A bűnügyi nyilvántartások közös szabályai

7. § E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:

a) a bűntettesek nyilvántartása,

b) a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása,

c)[36] a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása, és

d)[37] a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása.

e)[38]

8. § (1) A 7. §-ban meghatározott nyilvántartások egymással nem kapcsolhatók össze.

(2) Ha a 7. §-ban meghatározott nyilvántartások valamelyikében kezelt adatra vonatkozóan a nyilvántartás feltételei megszűnnek, az adatot a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.

(3) Ha az érintett adatait a bűnügyi nyilvántartások valamelyikéből e törvény szerint törlik, a törölt adatok közül azokat az adatokat, amelyeknek a 7. §-ban meghatározott másik nyilvántartásba való felvételéhez előírt feltételek bekövetkeztek, átmeneti adatállományba kell helyezni úgy, hogy azzal a nyilvántartással, amelyből az adatokat törölték, a kapcsolat ne legyen helyreállítható. A másik nyilvántartásba az adatokat az átmeneti adatállományból huszonnégy órán belül kell felvenni, és az adatfelvétellel egyidejűleg az átmeneti adatállományt törölni kell.

A bűntettesek nyilvántartása

9. § A bűntettesek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja:

a)[39] a büntetőügyben eljáró bíróság ügydöntő határozatában foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése,

b) a büntetett előélet tényének igazolása

ba) bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme,

bb) az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint

bc) mások jogainak és biztonságának védelme

érdekében.

10. §[40] A bűntettesek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatot hozott, és annak jogerőre emelkedése napján az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. alapján nem mentesült.

11. § (1) A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot;

b)[41]

c) bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatban a bíróság által megállapított[42]

ca) bűncselekmény megnevezését,

cb)[43] bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

cc) elkövetői és elkövetési alakzatot,

cd) bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,

ce)[44] azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,

cf) azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el;

d)[45] az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;

e)[46] a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését); a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét; a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját; a javítóintézeti nevelés hátralévő részének szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetén a javítóintézeti nevelést alkalmazó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

f)[47] a büntetés mellett alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

g) összbüntetésbe foglalás esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és mértékét;

h) közkegyelem vagy egyéni kegyelem alapján a bírósági határozatot érintő változásokat, az egyéni kegyelmi határozat számát és keltét;

i) a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

j) a törvényi mentesítés várható időpontját;

k)[48] a külföldi ítélet elismerése, illetve - feltéve, hogy a bíróság a megfeleltetés során megállapította a bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését - az Európai Unió más tagállamában vagy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában (a továbbiakban: Egyesült Királyság) magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet (a továbbiakban együtt: tagállami ítélet) megfeleltetése esetén[49]

ka) ennek tényét,

kb) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

kc) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

kd) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

ke) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó külföldi bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,

kf) a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert vagy megfeleltetett és átvett szabadságvesztés időtartamát,

kg) a törvényi mentesítés várható időpontját;

l)[50] a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges eljárás vagy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) szerinti bírósági eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;

m)[51]

(2) A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

a)[52] a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, a befogadás napját, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének előjegyzett utolsó napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó napját,

b)[53] a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, a feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet időtartamát,

c)[54] a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a félbeszakítás kezdő napját, a félbeszakítás leteltének napját, a félbeszakítás meghosszabbítása esetén a meghosszabbítás leteltének napját, a jogellenesen büntetés-végrehajtási intézeten kívül töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása megszakításának kezdő és folytatásának kezdő napját,

d)[55] a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,

e)[56] a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, továbbá a járművezetéstől eltiltás végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát.

12. § (1)[57] A személyazonosító adatokat, a 11. § (1) bekezdés c)-g) és k) pontjában meghatározott adatokat, valamint azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.

(1a)[58] A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [11. § (1) bekezdés e) pont] a büntetés-végrehajtási bíró közli, ha arra a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltozása miatt került sor.

(1b)[59] Ha a 11. § (1) bekezdés k) pont ke) alpontjában meghatározott, a külföldi ítéletben vagy a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles irattal igazolt végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.

(2)[60] A 11. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(2a)[61] A 11. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint, ha az elítélt beszámítással kitöltötte a feltételes szabadságra bocsátáshoz szükséges időtartamot, feltételes szabadságra bocsátás esetén a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3)[62] A 11. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv. tv. szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(4)[63] A 11. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5)[64] A 11. § (2) bekezdés e) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát a közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról a közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.

13. §[65] (1) A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat az érintett mentesítésének időpontjáig kell nyilvántartani.

(2)[66] Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság által közölt, a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontig a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat beszerezni nem lehet, a bűnügyi nyilvántartó szerv a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontig tartja nyilván a bűntettesek nyilvántartásában a külföldi ítélettel vagy a tagállami ítélettel kapcsolatos adatokat.

(3)[67] Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság nem közölte a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontot és a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az intézkedés - foganatba vétel napjától számított - teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekintetni.

A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása

14. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyekre vonatkozó adatok nyilvántartásának célja:

a)[68] a büntetőügyben eljáró bíróság ügydöntő határozatában foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése;

b) a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának biztosítása

ba) bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme,

bb) az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint

bc) mások jogainak és biztonságának védelme

érdekében.

15. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,

a) akinek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán törölték,

b)[69] akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatot hozott, és annak jogerőre emelkedésének napján mentesült,

c)[70] akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatot hozott, de büntetés kiszabását mellőzte,

d)[71] akivel szemben a bíróság megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy kényszergyógykezelés intézkedést, illetve akivel szemben a bíróság terheltként elkobzás, vagyonelkobzás vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést alkalmazott, valamint

e)[72] akivel szemben az ügyészség megrovást alkalmazott.

f)[73]

g)[74]

16. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot;

b)[75]

c) a jogerős ügydöntő határozatban a bíróság által megállapított[76]

ca) bűncselekmény megnevezését,

cb)[77] bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

cc) elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,

cd) bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,

ce)[78] azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,

cf) azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el;

d) a megrovást alkalmazó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;

e)[79] az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;

f)[80] a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

g)[81] az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése vagy meghosszabbítása esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

h) összbüntetésbe foglalás, valamint egységes intézkedés elrendelése esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és mértékét;

j)[82] a külföldi ítélet elismerése, illetve - feltéve, hogy a bíróság a megfeleltetés során megállapította a bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését - a tagállami ítélet megfeleltetése esetén[83]

ja) ennek tényét,

jb) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

jc) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

jd) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

je) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy intézkedés tartamát, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, továbbá a szabadságvesztés esetében a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a kitöltés időpontját, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját,

jf) a kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert vagy megfeleltetett és átvett büntetés vagy intézkedés időtartamát;

k)[84] a mentesítés, a nyilvántartásba felvétel időpontját, valamint a nyilvántartásból való törlés várható időpontját;

l)[85] a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges eljárás vagy a Bv.tv. szerinti bírósági eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját.

m)[86]

(2) A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza

a)[87] a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, a befogadás napját, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének előjegyzett utolsó napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó napját,

b)[88] a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, a feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet időtartamát,

c)[89] a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a félbeszakítás kezdő napját, a félbeszakítás leteltének napját, a félbeszakítás meghosszabbítása esetén a meghosszabbítás leteltének napját, a jogellenesen büntetés-végrehajtási intézeten kívül töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása megszakításának kezdő és folytatásának kezdő napját,

d)[90] a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,

e) a javítóintézeti nevelés megkezdésének napját,

f) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás leteltének napját, az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének tényét,

g) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját,

h)[91] a közérdekű munka teljesítésének napját,

i)[92] a pénzbüntetés teljesítésének napját,

j)[93] a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének tényét, a végrehajthatóság megszűnését megállapító határozat számát és jogerőre emelkedésének a napját, az eljárt bíróság megnevezését, valamint a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre, illetve a pénzbüntetés közérdekű munkára történő átváltoztatásáról szóló határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, az eljárt bíróság megnevezését és az így kiszabott büntetés mértékét,

k)[94] a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, a járművezetéstől eltiltás végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát,

l)[95] a jóvátételi munka igazolásának napját,

m)[96] a kényszergyógykezelés megszüntetésének vagy megszűnésének napját.

17. § (1)[97] A személyazonosító adatokat, a 16. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.

(2) A 16. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3) A 16. § (1) bekezdés e)-j) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett.

(3a)[98] A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [16. § (1) bekezdés f) pont] a büntetés-végrehajtási bíró közli, ha arra a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltozása miatt került sor.

(3b)[99] Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetéséről szóló határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles iratban található végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.

(4)[100] A 16. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv.tv. szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5)[101] A 16. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(6) A 16. § (2) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(6a)[102] A 16. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat a pártfogó felügyelő közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(7)[103] A 16. § (2) bekezdés i) pontja szerinti adatot a bíróság, a 16. § (2) bekezdés j) pontja szerinti adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(7a)[104] A 16. § (2) bekezdés k) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtást befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát a közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról a közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.

(7b)[105] A 16. § (2) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel,

(8)[106] A 16. § (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatot az igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

18. § (1)[107] A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén,

a) ha a büntetés határozott tartamú,

aa) öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ab) öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, vagy

b) életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélt személy halálát követő tizenkét évig

kell nyilvántartani.

(2)[108] A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott

a) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,

b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől

számított öt évig kell nyilvántartani.

(3)[109] A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett

a) szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b)[110]

kell nyilvántartani.

(4)[111] A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig kell nyilvántartani.

19. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén

a) végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a mentesítés beálltától számított öt évig

kell nyilvántartani.

(2)[112] A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott

a)[113] elzárás, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,

számított három évig kell nyilvántartani.

(2a)[114] A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig kell nyilvántartani.

(3)[115] A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig kell nyilvántartani.

20. §[116] (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat

a) megrovás alkalmazása esetén az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől, ügyészi megrovás esetén a határozat kihirdetésétől,

b) jóvátételi munka alkalmazása esetén a jóvátételi munka elvégzésének igazolásától,

c) kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelése esetén a jogerőre emelkedéstől,

d) javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől,

e) büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozat esetén annak jogerőre emelkedésétől

számított három évig kell nyilvántartani.

(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított öt évig kell nyilvántartani.

20/A. §[117][118] Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó adatokat a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az intézkedés - foganatba vétel napjától számított - teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekinteni. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy a 18-20. §-ban meghatározott időtartam az azt befolyásoló körülmény bekövetkezése nélkül telt el.

A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása

21. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése, törvényességének biztosítása, továbbá az érintett és mások jogainak, biztonságának védelme.

22. § (1)[119] A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak adatait kell nyilvántartani, akivel a büntetőeljárásban megalapozott gyanút közöltek.

(2)[120] Nem kell nyilvántartani annak az adatait,

a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,

b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás,

c) akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá

d) akivel szemben a Be. CV/A. Fejezete szerinti eljárásban vádindítványt nyújtottak be.

23. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot;

b)[121]

c) a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megalapozott gyanú szerinti

ca)[122] megnevezését, az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

cb) elkövetési helyét, idejét;

d) a megalapozott gyanú közlésének időpontját;

e)[123] a vádemelés időpontját, a vád tárgyává tett bűncselekmény megnevezését, az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését, a vádirat számát és keltét;

f)[124] feltételes ügyészi felfüggesztés esetén a felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét;

g)[125] az eljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét, valamint a felfüggesztett eljárás folytatásának időpontját;

h)[126] a letartóztatás, a bűnügyi felügyelet, a távoltartás, az előzetes kényszergyógykezelés elrendelésének tényét, valamint azt a tényt, hogy a bíróság által megállapított óvadékot tettek le, bűnügyi felügyelet elrendelése esetén annak megjelölését, hogy a bíróság Be. 281. §-ában meghatározott mely magatartási szabályt írta elő, továbbá a kényszerintézkedés időtartamát, megszűnése vagy megszüntetése tényét, a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, megszüntetéséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, illetve a kényszerintézkedés megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;

i)[127] a büntetőügy iktatószámát;

j)[128] a büntetőügyek egyesítésének, elkülönítésének, áttételének tényét, az erről szóló határozat számát és keltét;

k)[129] az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését;

l)[130]

24. § (1)[131] A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c)-e) és i) pontjában meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amelyik az érintettel szemben eljár.

(2) A 23. § f) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3)[132] A 23. § g) pontjában meghatározott adatokat az eljárás felfüggesztése esetén a határozatot hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(4)[133] A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c), h) és i) pontjában meghatározott adatokat a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, valamint megszüntetéséről határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5)[134] Ha a kényszerintézkedést az ügyészség szünteti meg, a személyazonosító adatokat, a 23. § c) és i) pontjában meghatározott adatokat, valamint a kényszerintézkedés megszüntetése tényét az erről határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(6)[135] A 23. § j) pontjában meghatározott adatokat a büntetőügyek egyesítéséről, elkülönítéséről vagy áttételéről határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(7)[136] A büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezésének időpontját a bíróság, az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

25. §[137] A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat

a) a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezéséig,

b) az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetéséig vagy

c) az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése, illetve kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételre tekintettel történő felfüggesztése esetén a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel sikeres igazolására, illetve a tevékeny megbánásra tekintettel az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetését követő három évig

kell nyilvántartani.

[138]

26. §[139]

27. §[140]

28. §[141]

29. §[142]

30. §[143]

A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása[144]

30/A. §[145] A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének a célja a külföldre utazási korlátozás érvényesülésének az elősegítése, a külföldre utazási korlátozás ellenére történő külföldre utazások megelőzése.

30/B. §[146] A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,

a)[147] aki letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, valamint aki előzetes kényszergyógykezelés alatt áll,

b)[148] akivel szemben kiadatási bűnügyi felügyeletet, ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet vagy ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletet rendeltek el, illetve olyan bűnügyi felügyeletet vagy ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyeletet rendeltek el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,

c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték,

d) akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést alkalmazott,

e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, illetve akit javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak, valamint

f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.

30/C. §[149] A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b)[150] az elrendelt kényszerintézkedés és egyéb korlátozás tényét, időtartamát, illetve megszűnése vagy megszüntetése tényét; valamint az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot; továbbá abban az esetben, ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, az átadási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás tényét és időpontját,

c) a kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés tényét és mértékét, valamint a részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés tényét és végrehajtandó részének mértékét,

d) a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtása elrendelésének, valamint a feltételes szabadság megszüntetésének a tényét és az ezáltal végrehajtandóvá vált szabadságvesztés mértékét,

e) az elrendelt kényszergyógykezelés tényét és amennyiben az határozott tartamú, a mértékét,

f) az elrendelt javítóintézeti nevelés tényét és mértékét,

g)[151] a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás tényét, időtartamát, az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot, illetve megszüntetése tényét,

h) a kényszerintézkedést és egyéb korlátozást elrendelő határozat, a bűnösséget megállapító vagy a felmentő ítélet szerinti bűncselekmény

ha) megnevezését,

hb)[152] 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

i) a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban:

ia)[153] a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról határozatot hozó, valamint az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,

ib)[154] a szabadságvesztés büntetést kiszabó, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelő, illetve a kényszergyógykezelést, valamint a javítóintézeti nevelést és a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátást elrendelő első, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját,

ic) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,

id)[155] a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,

j) a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napját,

k) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját, a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás leteltének napját, valamint

l)[156] annak tényét, hogy az arra jogosult szervek adatközlése szerint az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik.

30/D. §[157] (1)[158] A személyazonosító adatokat, valamint a 30/C. § b)-f), h) pontjában, i) pont ia)-ic) alpontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely e törvény rendelkezései szerint

a) kényszerintézkedés elrendelése esetén a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába,

b) szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a bűntettesek nyilvántartásába,

c) kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába

teljesítendő adatközlésre köteles.

(1a)[159] A 30/C. § l) pontjában meghatározott tényt

a) az (1) bekezdésében meghatározott bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, illetve

b) a bűnügyi nyilvántartó szerv az útiokmány-nyilvántartás adatai alapján automatikusan jegyzi be.

(2)[160] A kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, valamint ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet elrendelésével kapcsolatos adatokat a határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3)[161] A kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszüntetését - a (3a) bekezdésében meghatározott kivétellel - a határozatot hozó bíróság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3a)[162] Ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, az átadási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás időpontját a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(4) A 30/C. § j) pontjában meghatározott adatot a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5) A 30/C. § k) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(6)[163] A 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozással kapcsolatos adatokat, valamint a személyazonosító adatokat az egyéb korlátozást elrendelő bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(7) A bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába az adatokat

a)[164] kényszerintézkedés esetén a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába,

b) szabadságvesztés büntetés esetén a bűntettesek nyilvántartásába,

c) kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába

teljesítendő adatközlés alapján jegyzi be.

30/E. §[165] A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat

a) a kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszűnéséig vagy megszüntetéséig,

b) a szabadságvesztés büntetés esetén a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napjáig vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,

c) a kényszergyógykezelés megszüntetéséig vagy határozott idejű kényszergyógykezelés esetén annak tartamáig, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napjáig vagy az ideiglenes elbocsátás leteltének napjáig

kell nyilvántartani, és - amennyiben ilyen adattovábbítást kell teljesíteni -, akkor a 76. § (1a) bekezdésében meghatározott adattovábbítást követően haladéktalanul törölni kell.[166]

III. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSA

31. §[167] Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása) szereplő adatok kezelésének célja a tagállami ítéletekben foglalt adatoknak:

a) a tagállamok közötti - az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében folytatott - kölcsönös cseréjének elősegítése,

b)[168] az elítélttel szemben más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárásban való figyelembevétele, illetve

c)[169] a büntetett előélet igazolásának, a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának, illetve a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tételének az elősegítése.

32. § A tagállami ítéletek nyilvántartásában annak a magyar állampolgárnak az adatait kell nyilvántartani, akinek bűnösségét az Európai Unió más tagállamának bírósága jogerősen megállapította.

33. § (1) A tagállami ítéletek nyilvántartása a tagállami ítéletben szereplő, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött alábbi adatokat tartalmazza:

a) az érintett személyazonosító adatait,

b) az ítélet keltét, jogerőre emelkedésének időpontját, valamint az ítéletet hozó bíróság megnevezését,

c) az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését, a bűncselekmény jogi minősítését, a bűncselekmény elkövetésének időpontját,

d) a büntetésekre, az intézkedésekre és azok végrehajtására vonatkozó adatokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a tagállami ítéletek nyilvántartása - ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága azt a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte - tartalmazza

a) az érintett szüleinek nevét,

b) az ítélet ügyiratszámát,

c) a bűncselekmény elkövetésének helyét,

d)[170] az érintett külföldi személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosító okmánya típusát és számát,

e) az érintett ujjnyomatát,

f) az érintett álnevét, továbbá

g)[171] a törlés várható időpontját.

(3)[172] Ha a magyar bíróság a tagállami ítélettel kapcsolatban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást folytatott le, a tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmazza a tagállami ítélet elismeréséről, illetve megfeleltetéséről szóló határozatot hozó bíróság megnevezését, a határozat számát és keltét, valamint a határozat jogerőre emelkedésének napját.

33/A. §[173] (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a tagállami ítéletek nyilvántartása adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint a kérelemre történő adattovábbítást megelőzően - a változások nyomon követése céljából - elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt adatokkal.

(2)[174] A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv által a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartás hatálya alá nem tartozó személyek adatairól történt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító adatait az értesítésben megküldött adatokkal.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul átvezeti a személyazonosító adatokban bekövetkezett változást.

(4)[175] A (2) bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv értesítésében megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett adatait a tagállami ítéletek nyilvántartásában nem kezeli.

(5) Ha az elítélt személy személyazonossága az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldött személyazonosító adatok alapján kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv - ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága erre vonatkozóan küldött adatot -

a) a 33. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által továbbított, az érintett szüleinek nevére,

b) a 33. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve, a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő nyilvántartó, vagy a központi útiokmány-nyilvántartást kezelő központi adatkezelő szerv által továbbított, az érintett személyazonosító okmánya típusára és számára

vonatkozó adatokkal való összehasonlítás útján állapítja meg az elítélt személy személyazonosságát.

(6) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)-(5) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, és az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 33. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte, a bűnügyi nyilvántartó szerv ezeket az adatokat megküldi a szakértői nyilvántartó szerv részére a 38. § b) vagy c) pont szerinti daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal való összehasonlítás céljából.

(7) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)-(6) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, egy személyhez kétséget kizáróan nem kapcsolható adatokról adattovábbítást nem teljesíthet.

33/B. §[176] (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet nyilvántartásba vételekor, illetve a tagállami ítélet nyilvántartásba vett adatainak a módosításakor vagy javításakor az érintett személyazonosító adatai alapján elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a tagállami ítélet adatait a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítás célja, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 111/C. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján van-e helye a tagállami ítélet esetében az ügyészség útján megfeleltetési eljárás kezdeményezésének.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel olyan bírósági határozat, amely esetében a tagállami ítéletre tekintettel az érintettel összefüggésben feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése lehet indokolt, az ügyészség útján intézkedik a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében. A bűnügyi nyilvántartó szerv ilyen esetben az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, a 33. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szereplő bírósági határozat azonosításához szükséges adatokat küldi meg az ügyészségnek.

33/C. §[177] (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet nyilvántartásba vételekor ellenőrzi, hogy az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény szerepel-e a 75/B. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában. Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetése miatt helye lehet a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tételének, a bíróságnál kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el, kivéve, ha - a tagállami ítélet alapján a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy intézkedés nemére, tartamára, a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének időpontjára, illetve a 75/B. § (2) bekezdés a) vagy c) pontjára tekintettel - nyilvánvaló, hogy a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tételének nem lenne helye.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés alapján a 33. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat küldi meg a bíróságnak, továbbá tájékoztatja a bíróságot, hogy a megfeleltetési eljárás lefolytatására a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tételéhez van szükség.

34. § (1)[178] A 33. §-ban meghatározott adatokat a tagállami ítéletről szóló tájékoztatásban meghatározott törlés beálltának idejéig kell nyilvántartani. Ha e tájékoztatásban nem szerepel törlésre vonatkozó adat, az adatokat akkor kell törölni, amikor a tagállam kijelölt központi hatóságának tájékoztatása szerint azt az érintett tagállam bűnügyi nyilvántartásából törölték.

(2) A 33. §-ban meghatározott adatok változását az érintett tagállam kijelölt központi hatósága által adott tájékoztatást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv haladéktalanul átvezeti.

34/A. §[179] E fejezetnek az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.

IV. Fejezet

A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA

Közös szabályok

35. § A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása daktiloszkópiai nyilvántartásból és DNS-profil-nyilvántartásból áll.

36. §[180] A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján nyilvántartásba vétel céljából részére megküldött mintákat, valamint DNS-profilokat

a) haladéktalanul nyilvántartásba veszi,

b) kezeli és az e törvény alapján arra jogosultnak továbbítja,

c) elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja.

A daktiloszkópiai nyilvántartás

37. §[181] A daktiloszkópiai nyilvántartás célja

a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,

b) a bűncselekményt elkövető,

c) a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt,

d) a büntetés-végrehajtási intézetbe, valamint a rendőrségi fogdába befogadás során a befogadott,

e) a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott, valamint

f)[182] a 33/A. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a külföldi bíróság által elítélt

személy azonosítása.

38. § A daktiloszkópiai nyilvántartás

a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásából,

b) a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából, valamint

c) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából

áll.

39. § (1)[183] Ha az e törvény szerint arra jogosult szerv ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja az ujj- és tenyérnyomatot a 38. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartásokban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomatok azonosságát állapítja meg, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely - 38. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti - nyilvántartásban található az ujj- és tenyérnyomattal azonos, korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomat[184]

a) az (1) bekezdés szerint ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményező szervvel, valamint

b)[185] azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt az ujj- és tenyérnyomatot, amellyel az azonosságot megállapították, a 38. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.

(3)[186] Ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség olyan személy ujj- és tenyérnyomatának a nyilvántartásba vételét kezdeményezi, akivel kapcsolatban fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének az 59. §-ban meghatározott feltételei, de azt a 61. § (2) bekezdésére tekintettel nem kezdeményezték, az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kiterjed annak megállapítására is, hogy az ujj- és tenyérnyomat azonos-e az érintettnek a 38. § szerinti nyilvántartásokban kezelt ujj- és tenyérnyomataival.

40. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akinek ujj- és tenyérnyomatát bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzítették, ha ezen adatokhoz személyazonosító adat nem kapcsolható.

41. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartása tartalmazza

a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény

aa) megnevezését,

ab) elkövetésének helyét és idejét;

b) a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség megnevezését;

c) a büntetőügy iktatószámát;

d) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatot, valamint

e) a szakrendszeri azonosító kódot.

42. § (1) A 41. § a)-d) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság vagy ügyészség - a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.

(2)[187] Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

(3) Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomat olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

43. § (1) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába felvett adatokat

a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

b) el nem évülő bűncselekmények esetén a 42. § (1) bekezdésében meghatározott adatok megküldésének időpontjától számított húsz évig,

c) a 42. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig vagy

d)[188] a 42. § (3) bekezdésében, illetve a 66/C. § (4) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig

kell nyilvántartani.

(2) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába felvett adatokat a 39. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani, ha a 39. § (1) bekezdése szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomat azonosságát

a) a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában vagy

b) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában

kezelt ujj- és tenyérnyomattal állapítja meg.

44. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a büntetőeljárás alá vont személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani, akit

a)[189] ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja vagy

b)[190] öt évet el nem érő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos

ba) 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás és csempészet,

bc)[192] testi sértés (Btk. 164. §), segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178. és 179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184-184/C. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §), egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204-204/A. §), magánlaksértés (Btk. 221. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), hamis vád (Btk. 268. §), bűnpártolás (Btk. 282. §), vesztegetés (Btk. 290. §), vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), befolyás vásárlása (Btk. 298. §), befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk. 301. §), bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk. 302. §), hivatali visszaélés (Btk. 305. §), közfeladati helyzettel visszaélés (Btk. 306. §), hivatalos személy elleni erőszak (Btk. 310. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (Btk. 311. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), közveszély okozása (Btk. 322. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), garázdaság (Btk. 339. §), rendbontás (Btk. 340. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §) hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. § (1) bekezdés), határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), embercsempészés (Btk. 353. §), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), tiltott adatszerzés (Btk. 422. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §) bűncselekmény megalapozott gyanúja

miatt büntetőeljárás alá vontak.

(2)[193] Nem kell nyilvántartani annak az adatait,

a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,

b) akivel szemben pótmagánvádas eljárás indult,

c) akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá

d) akivel szemben a Be. CV/A. Fejezete szerinti eljárásban vádindítványt nyújtottak be.

45. § A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) a büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát,

c) a szakrendszeri azonosító kódot, valamint

d) a belső azonosító kódot.

46. §[194] A büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát - a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte.

46/A. §[195] Ha a büntetőeljárás alá vont személynek már szerepel ujj- és tenyérnyomata a daktiloszkópiai nyilvántartásban, akkor valamennyi korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomatát nyilván kell tartani a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában.

47. § (1)[196] A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett adatokat - függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát - addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak az ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételének és a daktiloszkópiai nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

48. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani,

a)[197] akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló büntetőeljárásban a 44. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozatot hozott, vagy

b) akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek.

49. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) az elítélt személy ujj- és tenyérnyomatát,

c) a szakrendszeri azonosító kódot, valamint

d) a belső azonosító kódot.

50. §[198] (1) Ha az ujj- és tenyérnyomatot e törvény alapján a büntetőeljárás során nyilvántartásba vették, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a 44. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozatot hozott, a szakértői nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomatot az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul[199]

a) nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg

b) törli a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából, ha a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában való további nyilvántartásának a feltételei nem állnak fenn.

(2) Ha a bíróság jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabott ki, és az elítélt ujj- és tenyérnyomatához tartozó szakrendszeri azonosító kódot a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása nem tartalmazza, az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet küldi meg haladéktalanul az elítélt személy ujj- és tenyérnyomatát nyilvántartásba vétel kezdeményezése céljából a szakértői nyilvántartó szervnek.

(3) Azt a tényt, hogy az érintett ujj- és tenyérnyomatának a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában való kezelése feltételei fennállnak, a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

50/A. §[200] Ha az elítéltnek már szerepel ujj- és tenyérnyomata a daktiloszkópiai nyilvántartásban, akkor valamennyi korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomatát nyilván kell tartani a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában.

51. §[201] (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett adatokat - függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát - addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak az ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételének és a daktiloszkópiai nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

A DNS-profil-nyilvántartás

52. § A DNS-profil-nyilvántartás célja

a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradvány alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,

b) a bűncselekményt elkövető, valamint

c) a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt

személy azonosítása.

53. § A DNS-profil-nyilvántartás

a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásából,

b) a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából, valamint

c) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából

áll.

54. § (1)[202] Ha az e törvény szerint arra jogosult szerv DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja a DNS-profilt az 53. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartásokban kezelt DNS-profilokkal.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás a DNS-profilok azonosságát állapítja meg, az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely - 53. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti - nyilvántartásban található a DNS-profillal azonos, korábban nyilvántartásba vett DNS-profil, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli[203]

a) az (1) bekezdés szerint a DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményező szervvel, valamint

b)[204] azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt a DNS-profilt, amellyel az azonosságot megállapították, az 53. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.

(3)[205] A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartásokban kezelt, eltűnt személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profiljait érintő összehasonlítás kiterjed a rokonsági fok meghatározására, amelyről a szakértői nyilvántartó szerv a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nyújt tájékoztatást.

55. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akinek DNS-profilját bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból határozták meg, ha ezen adatokhoz személyazonosító adat nem kapcsolható.

56. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartása tartalmazza

a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény

aa) megnevezését,

ab) elkövetésének helyét és idejét;

b) a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség megnevezését;

c) a büntetőügy iktatószámát;

d) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványt, továbbá az abból meghatározott DNS-profilt, valamint

e) a szakrendszeri azonosító kódot.

57. § (1)[206] Az 56. § a)-c) pontjában meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság vagy ügyészség megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.

(2)[207] A DNS-profilt a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és az 56. § a)-c) pontjában meghatározott adatokat, a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére - a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul - megküldi.

(3)[208] Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

(4) Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába korábban nyilvántartásba vett DNS-profil olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

58. § (1) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába felvett adatokat

a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

b) el nem évülő bűncselekmények esetén az 57. § (1) bekezdésében meghatározott adatok megküldésének időpontjától számított húsz évig,

c) az 57. § (3) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig vagy

d)[209] az 57. § (4) bekezdésében, illetve a 66/D. § (4) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig

kell nyilvántartani.

(2) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába felvett adatokat az 54. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani, ha az 54. § (1) bekezdése szerinti összehasonlítás a DNS-profil azonosságát

a) a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában vagy

b) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában

kezelt DNS-profillal állapítja meg.

59. § A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben

a) ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

c)[210] három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

ca) 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §),

cb)[211] szexuális erőszak [Btk. 197. § (5) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont], kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204-204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], embercsempészés (Btk. 353. §),

d)[212] 2013. június 30-ig hatályban volt kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal való visszaélés (1978. évi IV. törvény 282. §),

e)[213] kábítószer birtoklása (Btk. 178. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §),

f)[214] fegyveres elkövetéssel megvalósuló bűncselekmény vagy

g)[215] a 2013. június 30-ig hatályban volt állam elleni bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény X. fejezet), terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegésével (1978. évi IV. törvény 261/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303. §), valamint szolgálati bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény XX. Fejezet I. cím) kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása,

h)[216] atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §), háborús uszítás (Btk. 331. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), lopás [Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bc) és bf)-bi) alpont, (3) bekezdés a) pont, b) pont ba) alpont, ha a kisebb értékre elkövetett lopást dolog elleni erőszakkal követik el, bb)-be) alpont és c) pont], rongálás [Btk. 371. § (3) bekezdés], sikkasztás [Btk. 372. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a), c) pont, és b) pont, ha a kisebb értékre elkövetett sikkasztást közveszély színhelyén követik el], csalás [Btk. 373. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a) és b) pont, ha a kisebb kárt okozó csalást közveszély színhelyén követik el], jármű önkényes elvétele [Btk. 380. § (1) bekezdés], pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §)

miatt megalapozott gyanút közöltek.[217]

60. § A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) a büntetőeljárás alá vont személytől levett szájnyálkahártya-törletet, valamint az abból meghatározott DNS-profilt,

c) a szakrendszeri azonosító kódot,

d) a belső azonosító kódot.

61. § (1)[218] A DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet - a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte.

(2)[219] Nem kell a nyilvántartásba vételt kezdeményezni, ha a DNS-profil-nyilvántartás az érintett személynek kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilját már tartalmazza.

(3)[220] Ha a büntetőeljárás alá vont személlyel kapcsolatban a DNS-profil nyilvántartásba vételének 59. §-ban meghatározott feltételei fennállnak, de azt a (2) bekezdésre tekintettel nem kezdeményezték, erről az eljáró szerv - az érintett DNS-profil-nyilvántartásban kezelt adatainak további nyilvántartása érdekében - haladéktalanul tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó szervet.

(4)[221] A büntetőeljárás alá vont személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.

61/A. §[222] Ha a büntetőeljárás alá vont személynek már szerepel kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilja a DNS-profil-nyilvántartásban, akkor valamennyi DNS-profilját nyilván kell tartani a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában.

62. § (1)[223] A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat - függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát - addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének és a DNS-profil-nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

63. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,

a)[224] akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló büntetőeljárásban az 59. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozatot hozott, vagy

b) akit jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek.

64. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) elítélt személytől levett szájnyálkahártya-törletet, valamint az abból meghatározott DNS-profilt,

c) a szakrendszeri azonosító kódot,

d) a belső azonosító kódot.

65. §[225] (1) Ha az elítélthez tartozó DNS-profilnak és a szájnyálkahártya-törletnek a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában történő nyilvántartásának a feltételei fennálltak, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben az 59. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozatot hozott, a szakértői nyilvántartó szerv a DNS-profilt és a szájnyálkahártya-törletet az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul[226]

a) nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg

b) törli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából, ha a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában való további nyilvántartásának a feltételei nem állnak fenn.

(2) Ha az elítélthez tartozó DNS-profilnak és a szájnyálkahártya-törletnek a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában történő nyilvántartásának a feltételei nem álltak fenn, és jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélték, a DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet az érintett befogadását követően haladéktalanul az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézetnek nem kell a nyilvántartásba vételt kezdeményezni, ha a DNS-profil-nyilvántartás az elítéltnek kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilját már tartalmazza.

(4) Ha az elítélttel kapcsolatban a DNS-profil nyilvántartásba vételének 63. §-ban meghatározott feltételei fennállnak, de azt a (2) bekezdésre tekintettel nem kezdeményezték, erről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet - az érintett DNS-profil-nyilvántartásban kezelt adatainak további nyilvántartása érdekében - haladéktalanul tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó szervet.

(5) Azt a tényt, hogy az érintett DNS-profiljának a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában való nyilvántartásának a feltételei fennállnak, a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

(6) Az elítélt személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.

65/A. §[227] Ha az elítéltnek már szerepel kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilja a DNS-profil-nyilvántartásban, akkor valamennyi DNS-profilját nyilván kell tartani a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában.

66. §[228] (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat - függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le a mintát - addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének és a DNS-profil-nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

IV/A. FEJEZET[229]

A VÉTLEN NYOMSZENNYEZÉS KIZÁRÁSÁRA SZOLGÁLÓ NYILVÁNTARTÁS

66/A. §[230] (1) A vétlen nyomszennyezés kizárására szolgáló nyilvántartás (a továbbiakban: eliminációs nyilvántartás) célja a büntetőeljárás során rögzített ujj- és tenyérnyomat, illetve DNS-profil meghatározásra alkalmas minta vétlen szennyeződése kiszűrésének egyszerűsítésével az elkövető azonosításának elősegítése.

(2) Az eliminációs nyilvántartásban - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a büntetőeljárással összefüggésben vétlen nyomszennyezés kockázatát hordozó tevékenységet végző azon személy adatait kell nyilvántartani, akinek ujj- és tenyérnyomatát, illetve DNS-profil meghatározásra alkalmas mintáját az eljáró ügyészség, nyomozó hatóság azért rögzítette, mert felmerült a vétlen nyomszennyezés lehetősége a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: érintett személy).

(3) Az érintett személy - az e fejezetben meghatározott rendelkezések szerint - jogosult arra, hogy

a) a mintavételkor - az adatok továbbítását megelőzően - a személyes adatainak az eliminációs nyilvántartás részére való továbbítása ellen a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság, valamint

b) a mintavételt követően - ha az adatokat az eliminációs nyilvántartás részére már továbbították - a személyes adatainak az eliminációs nyilvántartásban való kezelése ellen a szakértői nyilvántartó szerv

részére tett nyilatkozatával tiltakozzon.

(4) Ha az érintett személy tiltakozik a személyes adatai kezelése ellen, úgy a személyes adatai az eliminációs nyilvántartás részére nem továbbíthatóak, illetve a már nyilvántartásba vett személyes adatai az eliminációs nyilvántartásban nem kezelhetőek.

(5) Az eliminációs nyilvántartást a Kormány rendeletében kijelölt szakértői nyilvántartó szerv kezeli.

66/B. §[231] (1) Az eliminációs nyilvántartás tartalmazza

a) az érintett személy személyazonosító adataként

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét,

ac) nemét,

ad) születési helyét és idejét,

ae) anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevét,

af) személyi azonosítóját,

ag) lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét,

b) az érintett személy különleges adataként

ba) az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát,

bb) az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletből meghatározott DNS-profilt.

(2) Az ujj- és tenyérnyomat, illetve a DNS-profil meghatározásra alkalmas minta 66/A. § (2) bekezdése szerinti rögzítése esetén az érintett személy személyazonosító adatait, az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát, valamint az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletet a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság - a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.

66/C. §[232] (1) A büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a szakértői nyilvántartó szerv részére megküldi

a) az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát vagy

b) a nyilvántartásban már szereplő érintett személy személyazonosító adatait.

(2) A szakértői nyilvántartó szerv a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomatok azonosításával kapcsolatos feladatát az érintett személy mintájának, illetve az érintett személy eliminációs nyilvántartásban szereplő adatainak felhasználásával végzi el.

(3) A szakértői nyilvántartó szerv az érintett személy ujj- és tenyérnyomatának összehasonlítását csak annak a bűncselekménynek a helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomattal végzi el, amellyel összefüggésben a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott mintát vagy személyazonosító adatokat megküldte.

(4) Ha a büntetőeljárásban megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomat olyan érintett személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a szakértői nyilvántartó szervvel. Ebben az esetben az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát nem veszik fel a 38. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásba, illetve a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közlése alapján törlik a 38. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásból.

66/D. §[233] (1) Az érintett személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.

(2) A büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a szakértői nyilvántartó szerv részére megküldi

a) az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletet vagy

b) a nyilvántartásban már szereplő érintett személy személyazonosító adatait.

(3) A szakértői nyilvántartó szerv a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profil azonosításával kapcsolatos feladatát az érintett személy mintájának, illetve az érintett személy eliminációs nyilvántartásban szereplő adatainak felhasználásával végzi el.

(4) A szakértői nyilvántartó szerv az érintett személy DNS-profiljának összehasonlítását csak annak a bűncselekménynek a helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profillal végzi el, amellyel összefüggésben a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a (2) bekezdésben meghatározott mintát vagy személyazonosító adatot megküldte.

(5) Ha a büntetőeljárásban megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profil olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a szakértői nyilvántartó szervvel. Ebben az esetben az érintett személy DNS-profilját nem veszik fel 53. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásba, illetve a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közlése alapján törlik az 53. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásból.

66/E. §[234] (1) Az eliminációs nyilvántartásban kezelt, az érintett személyre vonatkozó személyes adatokat - függetlenül attól, hogy azokat mely büntetőeljárásban vették le - az érintett személy tiltakozási jogának gyakorlása esetén haladéktalanul törölni kell.

(2) Az érintett személy tiltakozása hiányában az eliminációs nyilvántartásban kezelt személyes adatokat az adatoknak az eliminációs nyilvántartásba való felvételétől számított tíz év elteltével törölni kell.

66/F. §[235] Az eliminációs nyilvántartás más nyilvántartással nem kapcsolható össze, abból adat - az e fejezetben foglaltak kivételével - nem továbbítható. Az eliminációs nyilvántartás adattartalma nem használható olyan bűncselekmény bizonyítására, amely bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárás során az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eliminációs nyilvántartásban szereplő személyt érintett személyként nem azonosította.

V. Fejezet

ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERBŐL

Az adattovábbítás formái és tartalma

67. § (1)[236] A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az e törvényben meghatározottak szerint

a) az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartott adatokhoz,

b) az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,

c) az arra jogosult kérelmére adatot igazol,

d)[237] az arra jogosultnak elektronikus úton megismerhetővé teszi a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyek nyilvántartott adatait,

e) automatikus adattovábbítás útján adatot továbbít

ea) az útlevélhatóság részére a külföldre utazási korlátozás törlése céljából,

eb)[238] a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére a nyilvántartásba történő felvétel, az abban történő módosítás, valamint az onnan való törlés céljából, vagy

f)[239] az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott

fa) ismeretlen személy azonosítása, valamint személyazonosság ellenőrzése céljából, az arcképelemző tevékenység működtetéséért felelős, a Kormány által rendeletben kijelölt szerv részére, az arckép profil nyilvántartásban kezelt, a bűnügyi nyilvántartási rendszerből továbbított arcképmásból képzett arckép profilhoz rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával a szerv által előterjesztett adatigénylésre válaszul, az arckép profil alapjául szolgáló arcképmást közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja;

fb) ismeretlen személy azonosítása céljából, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott, az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységének igénybevételére jogosult szerv részére, a szerv által az arcképelemző tevékenységet végző szervtől kapott, az arckép profil nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló szám felhasználásával előterjesztett adatigénylésére, a technikai kapcsoló szám bűnügyi nyilvántartási rendszerben való kezelése esetén, a technikai kapcsoló számhoz tartozó arcképmást közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja.

(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.

Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel

68. § (1) Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni

a)[240] a bíróság büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából,

b)[241] az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából,

c)[242] a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból, megbízhatósági vizsgálat, illetve kifogástalan életvitele ellenőrzés céljából,

d)[243] a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi feladatai ellátása céljából,

e)[244] a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, a kifogástalan életvitel ellenőrzése, valamint a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása céljából,

f)[245] a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ a 84. § b) pontjában meghatározott feladatai ellátása céljából.

g)[246] a Nemzeti Információs Központ elemzés-értékelés, hírigény teljesítése, valamint az utasadatok kockázatelemzése céljából,

h)[247] az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv - jogszabályban meghatározott - személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátása céljából.

(2) A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:

a)[248] közbiztonság-védelmi feladatai ellátása során a kábítószerre, a pszichotróp anyagra, a kábítószer-prekurzorra, a polgári felhasználású robbanóanyagra, a polgári célú pirotechnikai termék engedélyezéséhez, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (1) bekezdése és 4/J. §-a szerinti hatósági jogkörben, továbbá a haditechnikai termék, gyártásához és a kapcsolódó szolgáltatások közbiztonsági feltételeinek ellenőrzéséhez[249]

aa) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

ab) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

ac) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

b) a közúti közlekedésrendészeti feladatai ellátása során a gépjárművezetéstől eltiltás hatálya alatt állás ellenőrzése céljából

ba) a 11. § (1) bekezdés c), e), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok, valamint

bb)[250] a 16. § (1) bekezdés c), f), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok;

c)[251] a közrendvédelmi, valamint határrendészeti feladatainak ellátása során

ca) a kényszerintézkedések végrehajtása ellenőrzése céljából a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok,

cb) a határbiztosítási távoltartás szabályai betartásának ellenőrzése céljából a 23. § c) pontjában meghatározott adatok, amennyiben az érintettet a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), embercsempészés (Btk. 353. §), jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §), jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása (Btk. 353/A. §) bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak;

d) a vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység, valamint a magánnyomozói tevékenység hatósági engedélyezése és ellenőrzése során a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából[252]

da)[253] a 11. § (1) bekezdés ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

db)[254] a 16. § (1) bekezdés ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

dc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

e)[255] a rendészeti feladatokat ellátó személyek ellenőrzése, valamint a személy- és vagyonvédelmi tevékenység hatósági engedélyezése és ellenőrzése során a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából

ea) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

eb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

ec) a 23. § c) pont ca) alpontjában és k) pontjában meghatározott adatok;

f)[256] a légi közlekedés biztonságának ellenőrzése céljából

fa) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

fb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

fc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

g)[257] külön törvényben meghatározott nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatás közbiztonsági feltételeinek ellenőrzésére irányuló eljárás során

ga) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában meghatározott adatok,

gb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint

gc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

h)[258] a fegyveres biztonsági őr tevékenységének ellátását kizáró közbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából

ha) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), h), i) pontjában meghatározott adatok,

hb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint

hc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

i)[259] a külföldiek idegenrendészeti ellenőrzése céljából

ia) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

ib) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

ic) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

j)[260] a szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárásban szakhatósági jogkörben eljárva, valamint a repülőtér zárt területére való belépés ellenőrzésekor a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából

ja) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

jb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

jc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

k)[261] befogadás során a terhelt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adatok;

l)[262] határ-ellenőrzési feladatai ellátása során a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának helyszínen történő ellenőrzése céljából a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat.

m)[263] az iskolaőr tevékenységének ellátását kizáró közbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából

ma) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában, e), h), i) pontjában meghatározott adatok,

mb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint

mc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok.

(3)[264] A közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a közlekedésbiztonsági alkalmasság ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a 16. § (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat, ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el.

(4) A köztársasági elnök döntésének előkészítése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a)[265] a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a bűntettesek nyilvántartásában, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatok,

b)[266] az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgársági eljárásban a honosítás és visszahonosítás törvényi feltételeinek vizsgálata során a bűntettesek nyilvántartásában és a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatok.

(5)[267] A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek a hadkötelezettség feltételei fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a következő adatokat jogosultak átvenni:

a) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában e), f), h), i), j) pontjában, a 11. § (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatok,

b) a 16. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok,

c) a 23. § c), f), g) és h) pontjában meghatározott adatok.

(5a)[268] A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek az (5) bekezdés alapján történő adatátvétel során megkapott adatokat a behívhatóságot befolyásoló katonai igazgatási döntés meghozataláig kezelik, ezt követően az adatok törlésre kerülnek.

(6)[269] A menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti vagy befogadottkénti elismerés vagy az elismerés visszavonása feltételei fennállásának megállapítása, továbbá az ellátási és integrációs feladatai ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:[270]

a)[271] a 4. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatok,

b)[272] a 11. § (1) bekezdés ca), cb), d), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

c)[273] a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

d)[274] a 23. § c), f)-h) és k) pontjában meghatározott adatok.

(7)[275] Az idegenrendészeti hatóság a harmadik ország állampolgára tartózkodásának engedélyezésére, a tartózkodás feltételeinek ellenőrzésére és az engedély visszavonására irányuló eljárásában közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a)[276] a 4. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatok,

b)[277] a 11. § (1) bekezdés ca), cb), d), e), f), h), i), a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

c)[278] a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok.

d)[279] a 23. § c), f)-h) és k) pontjában meghatározott adatok.

(7a)[280] Az idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgár vagy harmadik országbeli állampolgár családtagja tartózkodási jogát igazoló okmány kiállítására, valamint a tartózkodási jog és az állandó tartózkodási jog megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a)[281] a 4. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatok,

b)[282] a 11. § (1) bekezdés ca), cb), d), e), f), h), i), a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

c)[283] a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok.

d)[284] a 23. § c), f)-h) és k) pontjában meghatározott adatok.

(8)[285] A büntetés-végrehajtási intézet közvetlen hozzáféréssel jogosult

a)[286] az elítélt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés a) pontjában és b) pont ba) alpontjában foglalt adatot átvenni,

b)[287] a DNS-profil nyilvántartásba vételével kapcsolatos mintavételi kötelezettség fennállásának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés e)-g) pontjában foglalt adatot átvenni, valamint

c) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából közvetlen hozzáféréssel átvenni a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy következő adatait:

ca) a 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatok,

cb) ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el, a 16. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatok,

cc)[288] ha az érintett személlyel szemben letartóztatást, bűnügyi felügyeletet, távoltartást vagy előzetes kényszergyógykezelést rendeltek el, a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok.

d)[289] a büntetés-végrehajtási bírói előterjesztések, a speciális részlegre helyezés, a kapcsolattartás engedélyezése, az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák engedélyezése körében hozott döntés megalapozása, valamint a biztonsági előírások meghatározása céljából az elítélttel és az egyéb jogcímen fogvatartottal szemben a fogvatartás alatt megindult újabb büntetőeljárásra vonatkozóan a 23. § c)-k) pontjában meghatározott adatokat átvenni.

(8a)[290] A pártfogó felügyelői szolgálat a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a közérdekű munka, illetve pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy következő adatait:

a) a 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatok,

b) ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el, a 16. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatok,

c)[291] ha az érintett személlyel szemben letartóztatást, bűnügyi felügyeletet, távoltartást vagy előzetes kényszergyógykezelést rendeltek el, a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok.

(9)[292] Az útlevélhatóság a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat.

(10)[293] A szakértői nyilvántartó szerv az e törvényben meghatározott találati adattovábbítás és automatikus találati adathozzáférést követő adattovábbítás teljesítése, valamint szakvélemény elkészítése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat átvenni.

(11)[294] Az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:[295]

a) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h) és i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

b)[296] a 16. § (1) bekezdés c), f), g) és i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok,

c)[297] a 23. § c), f), g) és h) pontjában meghatározott adatok.

d)[298]

68/A. §[299] Ha

a)[300] a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, vagy az arra törvényben kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,

b) a rendőrség a 68. § (2) bekezdés a), b), d)-h) és j) pontjában meghatározott célból,

c) a köztársasági elnök a 68. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, illetve

d)[301] a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve, valamint a területi katonai igazgatási szervek a 68. § (5) bekezdésében meghatározott célból

közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és az a személy, akire az adatkérés vonatkozik, magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv biztosítja az érintett személyazonosító adatainak elektronikus úton történő összehasonlítását a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokkal.

Az adatigénylés alapján, valamint a közvetlen hozzáféréssel történő adattovábbítás általános követelményei[302]

69. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv adatigénylés alapján - a 71. § (2) bekezdés szerinti kivétellel - kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben továbbíthat adatot a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, amely adatigénylő tekintetében törvény[303]

a) az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával, valamint

b) az adatoknak a bűnügyi nyilvántartásokból a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítása alapján történő átvételének lehetővé tételével

előírja.

(2)[304] Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:

a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik

aa) a családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, előző születési családi és utónevét,

ac) a születési helyét és idejét,

ad) az anyja születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, anyja előző születési családi és utónevét, valamint

b) az adatigénylő pontos megnevezését és címét.

(3)[305] Az adatigénylők kérelmüket elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével (a továbbiakban: elektronikus úton előterjesztett adatigénylés) terjeszthetik elő. Az elektronikus úton előterjesztetett adatigénylés során az adatigénylő a bűnügyi nyilvántartó szerv által adott egyedi azonosítóval azonosítja magát, az így küldött kérelem hiteles dokumentumnak minősül. A bűnügyi nyilvántartó szerv az adatközlést elektronikus úton teljesíti, amelyet akkor kell kézbesítettnek tekinteni, ha az egyedi informatikai alkalmazás annak hozzáférhetőségét igazolja.

(4)[306] Elektronikus úton előterjesztett adatigénylés alapján csak az a személy vehet át adatokat, akinek az adatigénylő erre felhatalmazást adott.

(5)[307] A (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról az adatigénylő - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.

(6)[308] Az elektronikus úton előterjesztett adatigénylésre az adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton továbbítja.

[309]

70. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből

a) az ott meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat - törvény rendelkezése alapján - akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította, valamint

b) e törvény rendelkezése alapján adatokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik.

(2) A közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.

(4) Az adatigénylésre történő adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az adatigénylés az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg.

A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása[310]

70/A. §[311] (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásának célja a bűnügyi nyilvántartó szerv, elektronikus úton adatközlést teljesítő szerv, a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbításra jogosult szerv, valamint az elektronikus úton előterjesztett adatigénylésre jogosult szerv hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.

(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza a bűnügyi nyilvántartó szerv, az elektronikus adatközlést teljesítő szerv, a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbításra jogosult szerv, valamint az elektronikus úton adatigénylésre jogosult szerv

a) megnevezését,

b) levelezési címét,

c) telefonszámát,

d) telefaxszámát,

e) elektronikus levélcímét,

f) hozzáférési jogosultságának típusát, megadásának és visszavonásának tényét és időpontját,

g) a szerv által adott felhatalmazás jogosultjának

ga) születési családi és utónevét,

gb) személyi azonosítóját,

gc) beosztását,

gd) szervezeti egységét,

ge) jogosultságának terjedelmét, megadásának és visszavonásának tényét és időpontját,

gf) egyedi azonosítóját.

(3) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét közvetlen adathozzáféréssel történő adatátvétellel jogosult átvenni:

a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából

aa) a bűnügyi nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,

ab) a szakértői nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,

ac) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH),

ad) a törvényességi felügyelet gyakorlása során a legfőbb ügyész;

b)[312] az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást lefolytató szerv;

c) törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(4) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság törlésétől számított öt évig kell kezelni.

A hatósági erkölcsi bizonyítvány[313]

71. §[314] (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján, a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést követően, jogviszony létesítésére, fenntartására vagy egyéb, törvényben meghatározott feltételnek való megfelelés igazolására az igazolás alanyának (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: hatósági erkölcsi bizonyítvány) állít ki.

(2) Ha törvény valamely jogosultság feltételeként a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható, az (5) bekezdés szerinti tényt határoz meg, a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság adatigénylésre jogosult. Az adatigénylés alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítás útján igazolja az adatigénylés szerinti tényt az adatigénylő hatóság számára. A bűnügyi nyilvántartó szerv által igazolt tényt az adatigénylő hatóság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az eljárása jogerős befejezéséig, illetve a hatósági ellenőrzés időtartamára kezeli.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelem teljesítése során ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a szerv a kérelmezőt a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti.

(4) Az (5) bekezdés szerinti valamely tényhez mint feltételhez kötött jogosultság gyakorlására irányuló kérelem vagy bejelentés benyújtása a kérelmező vagy bejelentő ahhoz való hozzájárulásának minősül, hogy a jogosultság feltételét képező tényt a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság megismerje.

(5) A hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolható tény, hogy a kérelmező

a) a kérelemben megjelölt törvényben meghatározott feltételeknek megfelel,

b) büntetlen előéletű,

c) nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt,

d) nem áll foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, vagy

e) mely foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.

(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tény kizárólag önállóan igazolható, az (5) bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott tények önállóan vagy - a d) és az e) pont együttes igazolása kivételével - együttesen is igazolhatóak.

(7) Ha a kérelmező foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll, akkor az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott tény igazolására irányuló kérelem esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványban kötelező feltüntetni - erre irányuló kérelem hiányában is - az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott tényt.

(8) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt

a) elektronikus úton, a kérelmező hivatalos elérhetőségére,

b) a kérelmező részére, belföldi címére,

c) a kérelmező által megjelölt címzett belföldi címére,

d) Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján

kézbesíti.

(9) A (8) bekezdés szerinti kézbesítési lehetőségek kizárólag önállóan alkalmazhatóak.

(10) Ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár vagy az Európai Unió tagállamának állampolgára és az (5) bekezdés a), d) vagy e) pontjában meghatározott tény igazolására irányuló kérelméből egyértelműen megállapítható, hogy az gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes foglalkozás, illetve tevékenység végzése érdekében került benyújtásra, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna, a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszeren kívül az Európai Unió más tagállamában vagy az Egyesült Királyságban történő elítélést is figyelembe veszi a 79. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint.

72. §[315] (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon papíralapon, a bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton, valamint a kormányablakban személyesen szóban vagy elektronikus azonosítást követően, elektronikus úton kell előterjeszteni.

(2) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező

aa) viselt családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) születési helyét és idejét,

ad) anyja születési családi és utónevét,

ae) állampolgárságát,

b) a kérelmező belföldi kézbesítési címét,

c) ha a kérelmező a papíralapú hatósági erkölcsi bizonyítvány továbbítását meghatározott címzett részére kéri, a címzett belföldi kézbesítési címét,

d) a 71. § (5) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott azon tényt, amelynek igazolását a kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványban kéri,

e) ha a kérelmező a 71. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tény igazolását kéri, az igazolandó feltételeket meghatározó törvényi rendelkezés megjelölését,

f) ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet papíralapon nyújtja be, a kérelmező saját kezű aláírását.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránt indult eljárásában - külön ellenőrzés nélkül - a kérelmező által a kérelmében a (2) bekezdés a) pont ae) alpontja szerint megadott adatot alapul véve jár el.

73. §[316] (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását megtagadja, ha a 71. § (5) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott tények a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatai alapján nem igazolhatóak.

(2) Ha a kérelmező magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv elvégzi a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést, megfeleltetési eljárás kezdeményezése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást felfüggeszti.

(3) Ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár vagy az Európai Unió tagállamának állampolgára és a 71. § (10) bekezdése szerinti kérelmet terjeszt elő, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást

a) a 79. § (3) bekezdése szerinti adatigénylés esetén az Európai Unió más tagállama, illetve az Egyesült Királyság válasza megérkezéséig,

b) ha a válasz alapján megfeleltetési eljárást kell kezdeményezni, akkor legfeljebb a megfeleltetési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe való bejegyzést eredményező módon történő megfeleltetés esetén az adatoknak a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzéséig

felfüggeszti.

(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban - a személyes úton előterjesztett kérelemre indult eljárás kivételével - megállapítja, hogy a kérelem nem tartalmazza a 72. § (2) bekezdésében foglaltakat, a kérelmezőt tizenöt napos határidő tűzésével a hiány pótlására hívja fel.

74. §[317] (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza

a) a kérelmező

aa) viselt családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) születési helyét és idejét,

ad) anyja születési családi és utónevét,

b) a kérelmező által igazolni kért - a 71. § (5) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott - tényt,

c) a hatósági erkölcsi bizonyítvány számát,

d) a hatósági erkölcsi bizonyítványt kiállító hatóság megnevezését,

e) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának helyét és időpontját, valamint

f) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadmányozására jogosult nevét.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt

a) digitális biztonsági okmányként állítja ki, ha a kérelmező az elektronikus úton előterjesztett kérelmét a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti keretalkalmazáson keresztül nyújtja be,

b) papíralapon, biztonsági okmányként, egyetlen eredeti példányban állítja ki, ha a kérelmező a kérelmét az a) ponton kívüli bármely más, a 72. § (1) bekezdése szerinti kérelmezési lehetőséggel élve nyújtja be.

(3) A digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány a külön jogszabályban meghatározott okmányvédelmi kategóriájának megfelelő biztonsági megoldásokkal rendelkezik, amelyben a formátum, az adatok és az azok hitelességét igazoló tényezők összetartozóak, egymástól nem választhatóak el. A digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány Magyarországon történő felhasználás céljából állítható ki és kizárólag digitális formában érvényes.

(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adattartalmat - az 5. § (1) bekezdés a) pontjában és az (1a) bekezdésében meghatározott összehasonlítást követően - a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, vagy a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv értesítésében megküldött adatokkal egyező módon határozza meg. Amennyiben a kérelmező nem szerepel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv értesítésében, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelmező által bemutatott, becsatolt személyazonosításra alkalmas okmányban szereplő adatokat veszi alapul, mindezek hiányában pedig a kérelmező által a kérelemben megadott adatokat.

(5) A hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje a kiállításától számított kilencven nap.

(6) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványról másolatot vagy kivonatot nem készíthet.

(7) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány a kiállító hatóság hibájából név, szám vagy más tény elírásával került kiállításra, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi idején belül a kijavítást a hibás hatósági erkölcsi bizonyítvány bevonása mellett, annak kicserélésével teljesíti.

(8) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásában az eljárás alatt, illetve az érdemi döntés meghozatalát követően az iratbetekintési jogot kizárólag a kérelmező részére biztosítja, aki azt személyesen vagy jogi képviselője útján gyakorolhatja.

75. §[318] (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet külföldön, külföldön történő felhasználás céljából (a továbbiakban: külföldi kérelem)

a) kizárólag Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviseletén, személyesen, vagy

b) a Magyarországon érvényes elektronikus azonosítással rendelkező kérelmező esetén a kérelmező elektronikus azonosítását követően elektronikus úton

lehet benyújtani.

(2) Ha a Magyarországon érvényes elektronikus azonosítással nem rendelkező kérelmezőnek az (1) bekezdés a) pontja szerinti személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz és a kérelmező személyazonossága egyéb módon is kétséget kizáróan igazolható, a hivatásos konzuli tisztviselő mérlegelheti a hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelem postai úton történő elfogadását. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - akkor fogadható el, ha a diplomáciai felülhitelesítésének feltételei fennállnak.

(3) A külföldi kérelem a 72. § (2) bekezdés a), d), e) és f) pontjában, valamint - a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott kérelem esetén - a 72. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat is tartalmazza.

(4) Külföldi kérelem előterjesztése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványt a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelmező erre irányuló kérelmére

a) elektronikus közokiratként állítja ki és a kérelmező vagy meghatalmazottja részére Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíti,

b) papíralapon állítja ki és a kérelmező vagy meghatalmazottja részére Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíti, vagy

c) papíralapon állítja ki, és a kérelmező által meghatározott címzett részére és annak belföldi kézbesítési címére kézbesíti.

(5) A hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus közokiratként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványról papíralapú hiteles másolatot állít ki. A konzuli tisztviselő hitelesítésével így kiállított okirat a konzuli tisztviselő működése szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet konzuli kerületében hitelesen és teljeskörűen igazolja a benne foglalt adattartalmat.

(6) A kérelmezőnek a konzuli tisztviselő eljárásban való közreműködéséért, illetve az elektronikus úton továbbított bizonyítványról történő hiteles másolat kiállításáért jogszabályban meghatározott konzuli díjat kell fizetnie.

75/A. §[319] (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje alatt, elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, tájékoztatást ad az általa papír alapon kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány

a) kiállításának tényéről,

b) érvényességéről, valamint

c) visszavonásáról.

(2) A tájékoztatásra irányuló, kizárólag elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével benyújtható kérelemben a 74. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában meghatározott minden adatot fel kell tüntetni.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje alatt, elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, ellenőrzési lehetőséget biztosít az általa digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának tényéről, érvényességéről és hitelességéről.

A gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tétele[320]

75/B. §[321] (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a gyermekek védelmének biztosítása, a gyermekek sérelmére vagy kihasználásával elkövetett nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmények megelőzése céljából a gyermekekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyek ellenőrzése érdekében, a (2)-(3) bekezdésben és a 75/C. §-ban meghatározott feltételekkel, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással történő azonosítással igénybe vehető elektronikus felület (a továbbiakban: felület) útján megismerhetővé teszi az érintettre vonatkozó,[322]

a) a 4. § (2) bekezdés

aa) a) pont aa) alpontja szerinti adatot,

ab) a) pont ad) alpontja szerinti születési idő adatból képzett, a születési évre vonatkozó adatot,

ac) a) pont ai) alpontja szerinti lakcímadatból a nyilvántartott település nevét, fővárosi lakcím esetén a kerület megnevezését is,

ad) b) pontja szerint a legutoljára készített azon arcképmást, amelyet az érintettről szemből készítettek,

b) a 11. § (1) bekezdés

ba)[323] c) pont ca) és cb) alpontja szerinti adatot,

bb) c) pont cd) alpontja szerinti adatok közül a bűncselekmény elkövetésének idejét,

bc) d) pontja szerinti adatok közül a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó adatot,

bd) k) pont kc) alpontja szerinti adatok közül a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napját,

c) a 16. § (1) bekezdés

ca)[324] c) pont ca) és cb) alpontja szerinti adatot,

cb) c) pont cd) alpontja szerinti adatok közül a bűncselekmény elkövetésének idejét,

cc) e) pontja szerinti adatok közül a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó adatot,

cd) j) pont jc) alpontja szerinti adatok közül a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napját.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kizárólag akkor tehetők megismerhetővé, ha

a) az érintett a bűncselekményt nem fiatalkorúként követte el, vagy a Be. 678. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a nyilvántartás szerint - a 4. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja és a 11. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja, illetve a 16. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja szerinti adatokból - megállapítható, hogy a bűncselekményt tizennyolcadik életévének betöltése után követte el,

b) azok

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201-202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés, (4a) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés, (3a) bekezdés b) pont, (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés, (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204-204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés] elkövetéséhez kapcsolódnak, vagy

bb) az érintett Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti végleges hatályú foglalkozástól eltiltásához kapcsolódnak, és

c) az érintett emiatt a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel, legfeljebb azonban a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába való felvételétől számított tizenkét évig.

(3) Az érintettre vonatkozó adat megismerhetővé tétele a felületen akkor kezdeményezhető, ha

a) a kezdeményező olyan nagykorú személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy

aa) hozzátartozója, vagy

ab) nevelését, felügyeletét vagy gondozását látja el

(a továbbiakban együtt: az érintett adatainak megismerésére jogosult személy);

b) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy megítélése szerint az adatok megismerése az (1) bekezdésben meghatározott célból feltehetően szükséges, és az erre vonatkozó adat más módon történő megismerése egyébként aránytalan nehézséggel járna, és

c) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy

ca) az adatmegismerés szükségességének b) pont szerinti feltételei fennállásáról nyilatkozik, valamint

cb) megjelöli azon személy családi és utónevét, akire az adatmegismerési igény vonatkozik.

75/C. §[325] (1) Több találat esetén valamennyi érintett 75/B. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott adatait kell megismerhetővé tenni. A 75/B. § (1) bekezdésében meghatározott további adatok csak az érintett adatainak megismerésére jogosult személy által a gyermekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyként azonosított érintett vonatkozásában ismerhetők meg.

(2) A felületen keresztül megismert adatokat az érintett adatainak megismerésére jogosult személy köteles bizalmasan kezelni, azok kizárólag a 75/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból használhatóak fel, és tehetők harmadik személy számára megismerhetővé. A felületen keresztül megismert adatokról másolat - így különösen képernyőfotó, kivonat vagy más összefoglaló - nem készíthető, továbbá azokat tilos nyilvánosságra hozni, sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja, hogy a felületen[326]

a) a 75/B. § (1) bekezdése szerint megismerhető adatokról szöveges másolat ne legyen készíthető, valamint

b) a 75/B. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerint megismerhető adat - különösen vízjelezéssel vagy más hatékonynak tekinthető adatrejtési intézkedéssel - olyan módon jelenjen meg, hogy abból a (2) bekezdés szerint tilalmazott felhasználás esetén egyértelműen megállapítható legyen az a körülmény, hogy az adat a felületről származik.

Automatikus adattovábbítás a bűnügyi nyilvántartási rendszerből[327]

76. §[328] (1)[329] A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelendő adatok bejegyzésekor a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az érintett személy 4. § (2) bekezdés a) pont aa)-ae), ag) és ah) alpontjában meghatározott személyazonosító adataival automatikus keresést indít az útiokmány-nyilvántartásban annak a ténynek a megismerése céljából, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal. Ha a kereséssel érintett személy rendelkezik érvényes úti okmánnyal, a bűnügyi nyilvántartó szerv

a) ezt a tényt automatikusan bejegyzi a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába, egyidejűleg

b) a bűnügyi nyilvántartási rendszerből automatikus adattovábbítással továbbítja az útiokmány-nyilvántartásba történő automatikus bejegyzés érdekében az érintett személy 4. § (2) bekezdés a) pont aa)-ae), ag) és ah) alpontjában meghatározott személyazonosító adatait, valamint a külföldre utazási korlátozás tényét.

(1a)[330] Ha az érintett személyről a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szerepel az a tény, hogy érvényes úti okmánnyal rendelkezik, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatnak a 30/E. § szerinti törlését megelőzően a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-nyilvántartásból történő törlése céljából az útlevélhatóságnak automatikus adattovábbítás útján továbbítja az érintett személy személyazonosító adatai közül a 4. § (2) bekezdés a) pont aa)-ae), ag) és ah) alpontjában meghatározott adatokat.

(2)[331] Az útlevélhatóság az (1) bekezdés b) pontja és az (1a) bekezdés alapján automatikus adattovábbítás során megkapott adatokat a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó tény útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzésig, illetve az útiokmány-nyilvántartásból való törléséig kezelheti, és ezt követően az adatokat haladéktalanul törli.

(3)[332] Ha a bűntettesek nyilvántartása vagy a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása részére az adatközlési kötelezettséget teljesítő szerv valamely személlyel kapcsolatban törvényben meghatározott, a választójogot befolyásoló adatközlést teljesít, a bűnügyi nyilvántartó szerv a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére - a nyilvántartásba történő felvétel, az abban történő módosítás vagy az abból történő törlés céljából - automatikus adattovábbítás útján továbbítja

a) az érintett 4. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) és ad)-ai) alpontjában meghatározott adatait, valamint

b) azt a tényt, hogy az érintett személy nem rendelkezik aktív vagy passzív választójoggal, illetve az aktív vagy passzív választójogát visszanyerte.

(4)[333] A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a (3) bekezdés alapján történő automatikus adattovábbítás során megkapott adatokat a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából való törlés bejegyzéséig kezelheti.

A bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adattovábbítás és a tagállami ítéletek nyilvántartása közötti kapcsolat[334]

76/A. §[335] (1) Ha

a)[336] a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, vagy az arra törvényben kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,

b) a rendőrség a 68. § (2) bekezdés a), b), d)-h) és j) pontjában meghatározott célból,

c) a köztársasági elnök a 68. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, illetve

d)[337] a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve, valamint a területi katonai igazgatási szervek a 68. § (5) bekezdésében meghatározott célból

közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és a 76/E. § alapján annak tényéről kap tájékoztatást, hogy az érintett szerepel a tagállami ítéletek nyilvántartásában, kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv a 76/B. §-ban meghatározottak szerint intézkedjen a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében.

(2) Ha az adatigénylő a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a 69-70. §-ok szerinti adatigénylés alapján kér adatokat és az a személy, akire az adatátvétel vonatkozik, magyar állampolgár, az adatigénylő az adatigénylés keretében, azzal egyidejűleg kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy szerepel-e az érintettre vonatkozó adat a tagállami ítéletek nyilvántartásában.

(3) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a kérelmező magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrzi, hogy szerepel-e a kérelmezőre vonatkozó adat a tagállami ítéletek nyilvántartásában.

76/B. §[338] (1) Ha a 76/A. § szerinti esetben a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a tagállami ítéletek nyilvántartásában a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel vagy az adatigényléssel érintett személyre, illetve a kérelmezőre vonatkozó, magyar bíróság által még nem elismert vagy nem megfeleltetett tagállami ítélet szerepel, a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróságnál kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el.

(2)[339] A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés alapján az érintettre, illetve a kérelmezőre vonatkozó, az Európai Unió más tagállamának vagy az Egyesült Királyság kijelölt központi hatósága által megküldött, a 33. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat küldi meg a bíróságnak, továbbá tájékoztatja a bíróságot, hogy a megfeleltetési eljárás lefolytatására közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel vagy adatigénylés alapján történő adattovábbítás teljesítése érdekében, illetve hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás során van szükség.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv nem kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el, ha az érintett személlyel, illetve a kérelmezővel szemben hozott tagállami ítélet alapján

a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy intézkedés nemére, tartamára, illetve a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének időpontjára tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzésének nem lenne helye,

b) az adatátvétel, illetve az adatigénylés céljára tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervnek történő továbbításának nem lenne helye, illetve

c) a hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolni kívánt tény jellegére tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok a hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolni kívánt tény igazolását nem érintenék.

(4)[340] Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet megfeleltetését a bíróságnál kezdeményezi, a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást legfeljebb a megfeleltetési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe való bejegyzést eredményező módon történő megfeleltetés esetén az adatoknak a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzéséig felfüggeszti.

(5) Ha a magyar bíróság a tagállami ítéletet a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe való bejegyzést eredményező módon megfeleltette, a bűnügyi nyilvántartási szerv[341]

a) a megfeleltetett tagállami ítélettel kapcsolatos adatokat továbbítja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy az adatigénylésre jogosult szervnek, illetve

b) a megfeleltetett tagállami ítélettel kapcsolatos adatok figyelembevételével állítja ki a hatósági erkölcsi bizonyítványt.

(6)[342] A bűnügyi nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározottak szerint tájékoztatja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy az adatigénylésre jogosult szervet a 76/A. §, illetve a 76/B. § alapján tett intézkedésekről, illetve arról, ha ilyen intézkedésre nem került sor.

A bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adattovábbítás és az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából történő adatigénylés közötti kapcsolat[343]

76/C. §[344] (1) Ha az adatigénylés olyan, gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes foglalkozás, illetve tevékenység engedélyezése, vagy azok ellenőrzése céljából kerül benyújtásra, amelynek keretében az adatigényléssel érintett személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyba kerülne vagy ilyen viszonyban áll, és aki harmadik országbeli állampolgár vagy az Európai Unió tagállamának állampolgára, az adatigénylő az adatigénylés keretében, azzal egyidejűleg kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy szerepel-e az érintettre vonatkozó adat az Európai Unió más tagállamának vagy az Egyesült Királyság bűnügyi nyilvántartásában.

(2) A 71. § (6) bekezdése szerinti esetben a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a bűnügyi nyilvántartó szerv a 79. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint ellenőrzi, hogy szerepel-e a kérelmezőre vonatkozó adat az Európai Unió más tagállamának vagy az Egyesült Királyság bűnügyi nyilvántartásában.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy az Európai Unió más tagállamának vagy az Egyesült Királyság bűnügyi nyilvántartásában az adatigényléssel érintett személyre, illetve a kérelmezőre vonatkozó, magyar bíróság által még nem elismert vagy nem megfeleltetett ítélet szerepel, a bíróságnál kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el. A megfeleltetéssel kapcsolatos eljárásra a 76/B. §-ban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

V/A. FEJEZET[345]

ADATTOVÁBBÍTÁS A TAGÁLLAMI ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSÁBÓL[346]

76/D. §[347] A tagállami ítéletek nyilvántartásának adatállományából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

a)[348] az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság arra a magyar állampolgárságú, bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személyre, illetve

b)[349] a nemzetbiztonsági szolgálatok arra a felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladata ellátása során érintett magyar állampolgárságú személyre, illetve

c)[350] a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott megelőzési, felderítési és elhárítási feladatai ellátása során érintett személyre

vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság tagállami ítéletet hozott és az ítélet esetében magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást még nem folytatott le.

76/E. §[351] Ha a 68/A. §-ban meghatározott elektronikus úton történő összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy az a személy, akire az adatkérés vonatkozik, szerepel a tagállami ítéletek nyilvántartásában, a bűnügyi nyilvántartó szerv ennek tényéről a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel keretében, elektronikus úton tájékoztatja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szervet.

VI. Fejezet

AZ EURÓPAI BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER KERETEI KÖZÖTT TÖRTÉNŐ ADATCSERE

Automatikus adattovábbítás

77. § A bűnügyi nyilvántartó szerv központi hatóságként végzi a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatoknak az Európai Unió más tagállamával való cseréjével összefüggő adatfogadási, adatátadási és egyéb adatkezelési feladatokat.

78. § (1)[352] A bűnügyi nyilvántartó szerv késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Unió más tagállama központi hatóságát a bűntettesek nyilvántartásába, valamint - a 15. § a) és e) pontja szerinti adatok kivételével - a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, az érintett tagállam állampolgáraira vonatkozó bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatban szereplő alábbi adatokról és azok későbbi változásáról vagy módosulásáról:[353]

a) az elítélt személyazonosító adatai,

b)[354] az ügydöntő határozat kelte, jogerőre emelkedésének időpontja, az azt meghozó bíróság megnevezése,

c)[355] az ügydöntő határozat alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésének helye, időpontja, a bűncselekmény megnevezése vagy jogi minősítése, valamint azokra a rendelkezésekre való hivatkozás, amelyeken a bűncselekmény elbírálása alapult,

d) a büntetésekre, az intézkedésekre és azok végrehajtására vonatkozó adatok.

(2) Az átvevő tagállamot tájékoztatni kell

a) az adatok átadásával egyidejűleg az adatok törlésének várható időpontjáról, továbbá

b)[356] arról, ha az adatok a bűntettesek nyilvántartásából vagy - a 15. § a) és e) pontja szerinti adatok kivételével - a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából törlésre kerültek,

c)[357] arról, ha az adatok a bűntettesek nyilvántartásában vagy - a 15. § a) és e) pontja szerinti adatok kivételével - a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában módosításra kerültek.

(3) Ha az érintett személy két vagy több, az Európai Unió más tagállamának állampolgára, az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat valamennyi érintett tagállamnak továbbítani kell.

A 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározott adattovábbítás, valamint a 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti többszörös személyazonosság ellenőrzése[358]

78/A. §[359] (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv központi hatóságként végzi a 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott személyazonosító adatoknak a 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a harmadik országbeli állampolgárokkal és hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központi rendszerbe (a továbbiakban: ECRIS-TCN) történő továbbítását.

(2) Az ECRIS-TCN-be történő adattovábbítás érdekében a bűnügyi nyilvántartó szerv a szakrendszeri azonosító kód megadásával igénylés alapján történő adattovábbítással átveszi a szakértői nyilvántartó szervtől az érintettnek az adattovábbítás tárgyát képező bűncselekménnyel összefüggésben rögzített ujjnyomatának azonos másolatát.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv jelzéssel látja el az ECRIS-TCN-be továbbítandó adatokat, ha az érintett harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott terrorista bűncselekmény vagy más súlyos bűncselekmény elkövetéséért ítélték el.

78/B. §[360] (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv központi hatóságként végzi az általa az ECRIS-TCN-be feltöltött adatok tekintetében a 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott esetekben a többszörös személyazonosság manuális ellenőrzését.

(2) Amennyiben az ECRIS-TCN-be feltöltött adatok tekintetében a 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti lekérdezés sárga kapcsolatot eredményez, és a rendelkezésre álló személyazonosító adatok alapján kétséget kizáró módon nem állapítható meg, hogy azok azonos vagy különböző személyeket jelölnek, a bűnügyi nyilvántartó szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, az idegenrendészeti nyilvántartás, vagy a központi útiokmány-nyilvántartás adataival való összehasonlítás útján értékeli az adatok egyezőségét.

(3) Ha az adatok egyezősége a (2) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, és az uniós információs rendszerek valamelyike ujjnyomatadatot tartalmaz, a bűnügyi nyilvántartó szerv az ujjnyomatadatokat továbbíthatja a szakértői nyilvántartó szerv részére a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal való összehasonlítás céljából.

(4) Ha az adatok egyezősége a (3) bekezdésben meghatározott módon sem állapítható meg kétséget kizáróan, a bűnügyi nyilvántartó szerv az ECRIS-TCN-be feltöltött adatok vonatkozásában adategyeztetést kezdeményez a bűnügyi nyilvántartási rendszer részére adatot közlő bírósággal.

Adatigénylés az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából

79. § (1) A 68. § alapján az adatok átvételére jogosult szerv az e törvény mellékletében meghatározott adatkörben - a bűnügyi nyilvántartó szerv útján - adatokat igényelhet az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából.

(2) Az adatok átvételére az (1) bekezdés szerint jogosult szerv az átvett adatokat csak a kérelemben meghatározott büntetőeljárás céljára használhatja fel.

(3)[361] A bűnügyi nyilvántartó szerv adatokat igényelhet

a) az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából, illetve

b) ha az érintett harmadik országbeli állampolgár, akkor az ECRIS-TCN-ből

annak megállapítása érdekében, hogy mely tagállam központi hatóságától kell a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke alapján, illetve az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás) 649. cikke alapján adatot igényelnie az érintett személy által elkövetett, a 80/C. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekményekre vonatkozóan, ha az érintett személy gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenység végzésére való alkalmazása érdekében jogviszony létesítése, fenntartása vagy egyéb, törvényben meghatározott feltételnek való megfelelése igazolását kéri, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.

(4)[362] Ha az (1) bekezdés szerinti adatigénylés érdekében az adatok átvételére jogosult szerv az ECRIS-TCN-ben ujjnyomattal történő adatigénylést is kezdeményez, ennek feltétele, hogy

a) az a személy, akire az adatigénylés vonatkozik, harmadik országbeli állampolgár,

b) az érintettnek az adatigénylés tárgyát képező bűncselekménnyel összefüggésben rögzített ujj- és tenyérnyomatát a szakértői nyilvántartó szerv a daktiloszkópiai nyilvántartásban már nyilvántartásba vette, és

c) az adatok átvételére jogosult szerv az (1) bekezdés szerinti adatigénylésében a b) pont szerinti ujj- és tenyérnyomathoz tartozó belső azonosító kódot a bűnügyi nyilvántartó szervvel közli.

(5)[363] A (4) bekezdés szerinti, az ECRIS-TCN-ben ujjnyomattal történő adatigénylés elvégzése érdekében a bűnügyi nyilvántartó szerv a belső azonosító kód segítségével a szakértői nyilvántartó szervtől átveszi az ujjnyomat azonos másolatát és ezzel végzi el az ECRIS-TCN-ben az adatigénylést.

79/A. §[364] (1)[365] Ha a kérelmező a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, rá vonatkozó adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelmezőre vonatkozó adatok kiadása céljából megkeresi azon tagállam központi hatóságát, amelyben a kérelmező lakóhellyel rendelkezik vagy korábban azzal rendelkezett, illetve amelynek állampolgára vagy volt állampolgára.

(2)[366] Ha a kérelmező az Európai Unió más tagállamának vagy az Egyesült Királyság állampolgára és az állampolgársága szerinti állam bűnügyi nyilvántartási rendszerében kezelt, rá vonatkozó adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be, a bűnügyi nyilvántartó szerv az adatok kiadása céljából megkeresi a kérelmező állampolgársága szerinti tagállam központi hatóságát.

(3)[367] Ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár és a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, rá vonatkozó adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be, a bűnügyi nyilvántartó szerv az ECRIS-TCN-ben ellenőrzi, hogy az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásában a kérelmezőre vonatkozó adat szerepel-e. Ha az ECRIS-TCN-ben a kérelmezőre vonatkozó információ szerepel arról, hogy valamely tagállamban kezelnek a kérelmezőről bűnügyi adatot, a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi adatok kiadása céljából kizárólag ennek a tagállamnak a központi hatóságát keresi meg.

Kérelemre történő adattovábbítás az Európai Unió más tagállamának, valamint harmadik országnak

80. § (1)[368] A bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságának kérelmére, a kérelem vagy az (1a) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül, az Egyesült Királyság kérelmére, a kérelem vagy az (1a) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított húsz munkanapon belül a mellékletben meghatározott formanyomtatványon vagy elektronikus úton adatokat továbbít - a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásának, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásának, valamint a 15. § e) pontja szerinti adatok kivételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból.

(1a)[369] Ha az (1) bekezdés szerinti adattovábbítási kérelem teljesítéséhez a kérelemben foglaltakon túl további adat szükséges, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul további tájékoztatást kér az adattovábbítási kérelmet benyújtó, az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságától.

(2)[370] Ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága olyan magyar állampolgárról igényel adatot, akire vonatkozóan a tagállami ítéletek nyilvántartásában is szerepel adat, a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítása e nyilvántartásban kezelt adatokra is kiterjed.

(2a)[371] A megkereső tagállam kijelölt központi hatósága részére - a 80/C. és 80/D. §-ban meghatározott kérelem teljesítésének kivételével - adat csak büntetőeljárás céljából adható át.

(3)[372] Az adattovábbítást megelőzően - ha az lehetséges - az adatok ellenőrzésével biztosítani kell, hogy azok naprakészek és pontosak legyenek. Amennyiben utóbb megállapításra került, hogy hibás vagy hiányos adatok kerültek továbbításra, erről az adatátvevőt haladéktalanul értesíteni kell.

(4) Ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága nem a megkeresett tagállam állampolgárságával rendelkező állampolgár tekintetében intéz megkeresést a bűnügyi nyilvántartások adataira vonatkozóan, annak tekintetében a bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény alapján kell eljárni.

(5) A tagállami ítéletek nyilvántartásából harmadik ország részére a 33. §-ban meghatározott adat kizárólag az adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldő tagállam által meghatározott korlátok között, büntetőeljárás céljából történő felhasználásra továbbítható.

80/A. §[373] Ha a megkereső tagállamban vagy Magyarországon lakóhellyel rendelkező vagy korábban lakóhellyel rendelkező személy, illetve a megkereső tagállam vagy Magyarország állampolgára vagy volt állampolgára a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, rá vonatkozó adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be a megkereső tagállam központi hatóságához, az ilyen megkeresésre a bűnügyi nyilvántartó szerv a kézhezvételtől számított húsz munkanapon belül továbbítja az adatokat.

80/B. §[374] A 77-80/A. §-nak az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.

80/C. §[375] (1) Ha valamely személynek gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenység végzésére való alkalmazása céljából, az érintett személy hozzájárulásával benyújtott kérelmet követően, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke alapján, illetve az Egyesült Királyság kijelölt központi hatósága a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 649. cikke alapján az érintett személyre vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatoknak az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren keresztül történő kiadására irányuló kérelmet nyújt be a bűnügyi nyilvántartó szervhez, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelem vagy a 80. § (1a) bekezdésének alkalmazásával kért tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül továbbítja[376]

a) a 4. § (2) bekezdés a) pontjában,

b) a 11. § (1) bekezdés c)-e) és j)-l) pontjában,

c) a 16. § (1) bekezdés c)-g) és j)-l) pontjában, valamint

d) a 33. § (1) bekezdésében

meghatározott adatokat a kérelmet benyújtó központi hatóság részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kizárólag akkor továbbíthatóak, ha azok

a) a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szereplő, következő bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó adatok:

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (4) bekezdés b) pont], ha a bűncselekményt 2002. április 1-je után követték el,

ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés], ha a bűncselekményt 1997. szeptember 15-e előtt követték el,

ac) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (5) bekezdés c) pont], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás [1978. évi IV. törvény 201-202/A. §], tiltott pornográf felvétellel visszaélés [1978. évi IV. törvény 204. § (1)-(6) bekezdés], üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont],

ad)[377] emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés és (4a) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés, (3a) bekezdés b) pont és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés és (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204-204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], vagy

b) a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3-7. cikkében vagy a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 649. cikk (3) bekezdésében meghatározott valamely bűncselekmény magyar állampolgár általi, az Európai Unió más tagállamának bírósága jogerős ítéletében megállapított elkövetéséhez kapcsolódó, a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatok.

80/D. §[378] A bűnügyi nyilvántartó szerv a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 18. cikk (1) bekezdés p) pontja alapján, abból a célból, hogy az eljáró hatóság megállapítsa, hogy az Egyesült Királyságban letelepedési engedélyért folyamodó magyar állampolgár veszélyt jelent-e a közrendre vagy a közbiztonságra, az Egyesült Királyság büntetőeljárástól eltérő célból benyújtott kérelmére, a kérelem vagy a 80. § (1a) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren keresztül adatokat továbbít - a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásának, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásának, valamint a 15. § e) pontja szerinti adatok kivételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból, valamint a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokból.

VII. Fejezet

ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA ADATÁLLOMÁNYAIBÓL

Közös szabályok

81. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása adatállományából

a) összehasonlítás kezdeményezése alapján találati adattovábbítást végez,

b) az arra jogosult igénylése alapján adatokat továbbít, vagy

c) az arra jogosultnak közvetlen hozzáféréssel automatikus találati adathozzáférést biztosít.

(2) A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.

Találati adattovábbítás

82. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény szerint arra jogosultak kezdeményezése alapján az általuk megküldött mintát elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a minta és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adat azonos személytől származik, az azonosság tényét, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokat, valamint az azokhoz kapcsolódó személyazonosító adatokat haladéktalanul közli a megkereső szervvel.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a mintából meghatározott ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal azonos ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem található a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában, ennek tényét haladéktalanul közli a megkereső szervvel.

(4)[379] Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre

a)[380] az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség a bűncselekmények felderítése, illetve büntetőeljárás lefolytatása,

b) a nemzetbiztonsági szolgálatok a külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzés,

c)[381] a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, továbbá elhárítás és információszerzés,

d) az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint szakvélemény adására jogosult szerv szakvélemény elkészítése, valamint

e) a rendőrség a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt személy azonosítása

f)[382] a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése

céljából jogosult.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a daktiloszkópiai nyilvántartásból az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre

a) a rendőrség a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott személy azonosítása,

b) a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során a befogadott személy azonosítása,

c)[383] a bűnügyi nyilvántartó szerv a 33/A. § (6) bekezdésében meghatározott esetben, külföldi bíróság által elítélt személy személyazonosságának megállapítása

céljából jogosult.

Igénylés alapján történő adattovábbítás

83. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a bűncselekmények felderítése, a büntetőeljárás lefolytatása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a bíróság, továbbá bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében végzett információcsere céljából a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnmegelőzési feladatot ellátó szervei (a továbbiakban: bűnüldözési feladatot ellátó szerv) részére[384]

a) a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomat azonos másolatát,

b) a DNS-profil-nyilvántartásban kezelt DNS-profilt,

c) a 41. § a)-c) pontjában meghatározott adatokat, valamint

d) az 56. § a)-c) pontjában meghatározott adatokat

továbbítja.

(1a)[385] A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló törvény szerinti, az idegenrendészeti hatóság által elhelyezendő figyelmeztető jelzés, illetve kiegészítő adat adattartalmának beszerzése, technikai minőség-ellenőrzése céljából az idegenrendészeti hatóság részére a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomat azonos másolatát továbbítja.

(1b)[386] A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározott, az ECRIS-TCN számára történő adattovábbítás, illetve az ECRIS-TCN-ben ujjnyomattal történő adatigénylés céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv részére a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujjnyomat azonos másolatát továbbítja.

(2) Az adatigénylésnek tartalmaznia kell az adatigénylő megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.

VIII. Fejezet

A NEMZETKÖZI ADATÁTVÉTEL ÉS ADATTOVÁBBÍTÁS SZABÁLYAI

Adatátvétel és adattovábbítás kezdeményezésére jogosultak[387]

84. § EGT-tagállam, harmadik ország valamint nemzetközi szervezet részére történő adattovábbítás céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából adatot igényelhet, valamint - ha erre e törvény alapján jogosult - közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át:[388]

a) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján a bűnügyi jogsegély teljesítésére felhatalmazott magyar hatóság törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusán alapuló bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a törvényben, valamint a nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott adatkörben,

b)[389] a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény alapján közvetlen információcserére feljogosított magyar bűnüldözési feladatot ellátó szerv a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének tárgyában létrehozott, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusain alapuló információcsere teljesítése céljából a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, az Európai Unió kötelező jogi aktusában, továbbá a nemzetközi szerződésben meghatározott adatkörben,

c)[390] a SIRENE Iroda a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről szóló törvény szerinti kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából a bűntettesek nyilvántartásába, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett adatokból.

Automatikus találati adathozzáférés

85. § (1)[391] Az Európai Unió kötelező jogi aktusán, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen vagy a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodáson alapuló adatigénylés teljesítése céljából a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja az Európai Unió más tagállamának, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusában vagy a nemzetközi szerződésben meghatározott más állam (a továbbiakban együtt: együttműködő tagállam) kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére

a) bűnmegelőzés és büntetőeljárás lefolytatása céljából az ujj- és tenyérnyomat, valamint

b) büntetőeljárás lefolytatása céljából a DNS-profil

elektronikus úton történő összehasonlítását a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal.

(2)[392] Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil megegyezik az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv az együttműködő tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére ennek tényét, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot automatikusan megküldi.

(3)[393] Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem egyezik meg az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv az együttműködő tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjával ezt a tényt automatikusan közli.

(4)[394] A szakértői nyilvántartó szerv az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság rendelkezésére, egyedi ügyben büntetőeljárás lefolytatása céljából[395]

a) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot,

b) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett DNS-profilt, vagy

c) a 82. § (4) bekezdés a) pontja alapján megküldött mintát

automatikus találati adathozzáférés útján összehasonlítja az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal, valamint DNS-profilokkal.

(4a)[396] A szakértői nyilvántartó szerv egyedi ügyben kizárólag bűncselekmények megelőzése vagy felderítése céljából

a)[397] az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendelkezésére a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot vagy a 82. § (4) bekezdés a) pontja alapján megküldött ujj- és tenyérnyomatot,

b) a bűnüldözési feladatot ellátó szerv rendelkezésére a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot, illetve a 82. § (4) bekezdés c) vagy f) pontja alapján megküldött ujj- és tenyérnyomatot

automatikus találati adathozzáférés útján összehasonlítja az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal.

(5)[398] Ha az ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil (4) vagy (4a) bekezdés szerinti összehasonlítása egyértelmű egyezést eredményez az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, az egyezés tényéről a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul értesíti azt a bűnüldözési feladatot ellátó szervet, előkészítő eljárást folytató szervet, nyomozó hatóságot, ügyészséget vagy bíróságot, amely az összehasonlítást elrendelte. Az értesítés tartalmazza az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot, valamint az érintett együttműködő tagállam megjelölését.

(6)[399] Ha a (4) vagy (4a) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal azonos ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem található, ennek tényét haladéktalanul közli azzal a bűnüldözési feladatot ellátó szervvel, előkészítő eljárást folytató szervvel, nyomozó hatósággal, ügyészséggel vagy bírósággal, amely az összehasonlítást elrendelte.

(7)[400] A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profilt a szakértői nyilvántartó szerv az együttműködő tagállammal egyeztetett időpontban automatizált módon összehasonlítja e tagállam nyilvántartásában kezelt DNS-profilokkal.

(8)[401] Ha a DNS-profiloknak a (7) bekezdés szerinti összehasonlítása egyértelmű egyezést eredményez, a szakértői nyilvántartó szerv az egyezés tényéről, az összehasonlítás során az Európai Unió tagállamaitól átvett szakrendszeri azonosító kódról, valamint az érintett együttműködő tagállamról haladéktalanul értesíti azt az előkészítő eljárást folytató szervet, nyomozó hatóságot, ügyészséget vagy bíróságot, amelynek eljárásában a DNS-profil meghatározásának alapjául szolgáló anyagmaradvány rögzítésére sor került.

86. § (1) A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló, a 2008. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett Megállapodáson (a továbbiakban: Megállapodás) alapuló adatigénylés teljesítése céljából a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil elektronikus úton történő összehasonlítását a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt adatokkal.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil megegyezik az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére ennek tényét, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot automatikusan megküldi.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem egyezik meg az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó ponttal ezt a tényt automatikusan közli.

Az automatikus találati adathozzáférés során elért találatot követő eljárás[402]

86/A. §[403] (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (2) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött az együttműködő tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére, és az együttműködő tagállam ezt követően a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kérelemmel fordult a magyar szervekhez a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása érdekében, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság megkeresi a szakértői nyilvántartó szervet a megkapott szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbítása érdekében.

(2) A szakértői nyilvántartó szerv a 68. § (10) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat. Az átvett személyazonosító adatokat haladéktalanul megküldi az személyazonosító adatok továbbítását kérő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak, ügyészségnek vagy bíróságnak.

(3) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság a (2) bekezdés alapján átvett személyazonosító adatokat a bűnügyi jogsegélyre, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó törvények alapján továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(4) Ha az együttműködő tagállam a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok birtokában a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében további, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok továbbítását kéri, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszerből azokat a személyes adatokat, amelyeket az együttműködő tagállam a kérelmében kifejezetten megjelölt.

86/B. §[404] (1)[405] Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (5) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött az összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szervnek, előkészítő eljárást folytató szervnek, nyomozó hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, az értesített szerv a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében az együttműködő tagállamhoz fordulhat a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó személyazonosító adatok továbbítása érdekében. A bűnüldözési feladatot ellátó szerv, az ügyészség kivételével az előkészítő eljárást folytató szerv és a nyomozó hatóság a kérelmét a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(2)[406] Ha ez a bűnmegelőzés vagy a büntetőeljárás lefolytatása céljából szükséges, a személyazonosító adatok birtokában az összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szerv, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság az együttműködő tagállamtól kérheti az érintett személlyel kapcsolatos további bűnügyi személyes adatok továbbítását. A bűnügyi személyes adatokat a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében vagy a 79. § alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv útján lehet igényelni.

86/C. §[407] (1)[408] Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (8) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött valamely előkészítő eljárást folytató szervnek, nyomozó hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, az értesített szerv a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében az együttműködő tagállamhoz fordulhat a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó személyazonosító adatok továbbítása érdekében. A bűnüldözési feladatot ellátó szerv, az ügyészség kivételével az előkészítő eljárást folytató szerv és a nyomozó hatóság a kérelmét a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(2)[409] A személyazonosító adatok birtokában az az előkészítő eljárást folytató szerv, nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság, amelynek eljárásában a DNS-profil meghatározásának alapjául szolgáló anyagmaradvány rögzítésére sor került, az együttműködő tagállamtól kérheti az érintett személlyel kapcsolatos további bűnügyi személyes adatok továbbítását. A bűnügyi személyes adatokat a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében vagy a 79. § alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv útján lehet igényelni.

86/D. §[410] (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 86. § (2) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére, és az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező szerve ezt követően a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kérelemmel fordult a magyar szervekhez a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása érdekében, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság megkeresi a szakértői nyilvántartó szervet a megkapott szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbítása érdekében.

(3) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság a (2) bekezdés alapján átvett személyazonosító adatokat a bűnügyi jogsegélyre vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó törvények alapján továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(4) Ha az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező szerve a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok birtokában a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében további, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok továbbítását kéri, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszerből azokat a személyes adatokat, amelyeket az együttműködő tagállam a kérelmében kifejezetten megjelölt.

86/E. §[411] E fejezetnek az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.

IX. Fejezet

ADATVÉDELMI SZABÁLYOK

Az érintett tájékoztatása

87. § (1)[412]

(2)[413] Az adatkezelő az érintett hozzáféréshez való jogának gyakorlása során az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére jogosult az adatok átvételével egyidejűleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése[414]

a) a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a büntetőeljárás lefolytatásának, büntetés és intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását akadályozza,

b) nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátását, azok eredményességét veszélyezteti.

(3)[415] A tájékoztatás (2) bekezdés szerinti mellőzését írásban kell indokolni, kivéve, ha az indokolás a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott valamely érdek érvényesülését veszélyezteti, valamint tájékoztatni kell az érintettet a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.

(4)[416] Az érintett 67. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adattovábbításról való tájékoztatása kizárólag a 90. § (1a) bekezdés b) és d) pontja szerinti adatokra vonatkozhat.

88. § (1) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv vagy a szakértői nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a nyilvántartott adatok helytelenek vagy pontatlanok, az adatokat helyesbíti.

(2)[417] A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörében eljáró NAIH, valamint az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások feletti törvényességi felügyeleti jogkörében eljáró ügyészség részére a nyilvántartásokba való betekintést biztosítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti betekintés tényéről, valamint a betekintés eredményeként tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell felvenni.

Adattovábbítási nyilvántartás

89. § Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbításokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

90. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartás - az (1a)-(2) bekezdésben foglaltak kivételével - tartalmazza:[418]

a) az érintett személyazonosító adatait,

b) azt az ügyszámot és az ügy tárgyát, amelyhez az adatigénylést kérik,

c) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,

d) az adattovábbítás időpontját,

e) azt a törvényi rendelkezést vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának rendelkezését, amely az adatigénylőt az eljárásában, ellenőrzési tevékenysége vagy feladatköre gyakorlása során az adatkezelésre feljogosítja,

f) az adatigénylő megnevezését, az adathozzáférésre a 70. § (2) bekezdése szerint felhatalmazott személynek a közvetlen hozzáférésre való jogosultságot igazoló azonosító kódját, valamint

g) a továbbított adatok megnevezését.

(1a)[419] A 67. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adattovábbításról az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az érintett személyazonosító adatai,

b) az adattovábbítás időpontja,

c) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy családi és utóneve, anyja családi és utóneve, születési helye és ideje,

d) a továbbított adatok megnevezése.

(2)[420] A Megállapodás alapján teljesített adattovábbításról vezetett adattovábbítási nyilvántartás tartalmára a Megállapodás 15. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.

91. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:

a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv vagy a szakértői nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,

b) a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a legfőbb ügyész,

c)[421] a NAIH,

d)[422] az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, továbbá

e) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(2)[423] Az Európai Unió más tagállama vagy az Egyesült Királyság számára a tagállami ítéletek nyilvántartásából történő adattovábbításról az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szervek igényelhetnek adatot.

91/A. §[424] (1) A szakértői nyilvántartó szerv a 85. § alapján teljesített automatikus találati adathozzáférésről az adathozzáférés jogszerűségének ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a) az automatikus találati adathozzáférést kezdeményező együttműködő tagállami szerv megnevezését,

b) az automatikus találati adathozzáférést elrendelő, a 85. § (4) bekezdésében meghatározott szerv megnevezését,

c) az automatikus találati adathozzáférést végrehajtó, erre felhatalmazott személy azonosítására alkalmas megjelölést,

d) az automatikus találati adathozzáférés célját,

e) az automatikus találati adathozzáférés időpontját,

f) az automatikus találati adathozzáféréssel érintett adatokat,

g) az automatikus találati adathozzáférés eredményét.

(2)[425] Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a szakértői nyilvántartó szerv a keletkezésüktől számított két évig kezeli, és azokat a NAIH-hal - kérésére - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított négy héten belül közli.

(3)[426] A NAIH az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással összefüggő ellenőrzése eredményét 18 hónapig megőrzi, ezen időtartam lejártát követően haladéktalanul törli.

X. Fejezet

MINTAVÉTEL RENDJE

Mintavételi eljárás az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából

92. § (1) A büntetőeljárás alá vont személy arcképmásának rögzítéséről a 6. § (3) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.

(2) A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmásának rögzítéséről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet a befogadást követően haladéktalanul gondoskodik.

(3) A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmásának rögzítéséről abban az esetben is gondoskodni kell, ha arcképmása már szerepel a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában.

(4) A nyilvántartott személy köteles alávetni magát az arcképmás rögzítésének, ellenszegülése esetén vele szemben testi kényszer alkalmazható.

Mintavételi eljárás az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil nyilvántartásba vétele céljából

93. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő ujj- és tenyérnyomat levételéről a 46. § szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.

(2)[427] Ha a bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személy ujj- és tenyérnyomata nyilvántartásba vételének a kezdeményezése az 50. § (2) bekezdése alapján az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet kötelessége, a büntetés-végrehajtási intézet az ujj- és tenyérnyomat levételéről - az érintett befogadását követően haladéktalanul - gondoskodik.

(3)[428] A nyomozó hatóság vagy az ügyészség, illetve a büntetés-végrehajtási intézet az ujj- és tenyérnyomat levételét követően, a mintavételhez kapcsolódó belső azonosító kódot haladéktalanul megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek.

94. §[429] (1) Ha fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének az 59. §-ban vagy a 63. § b) pontjában meghatározott feltételei, a szájnyálkahártya-törlet levétele előtt a 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség, illetve a 65. § (2) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási intézet a DNS-profil nyilvántartásba vételével kapcsolatos mintavételi kötelezettség fennállásának ellenőrzése céljából a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy a nyilvántartásban szerepel-e kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil.

(2) Nem kell a szájnyálkahártya-törletet levenni, ha a 4. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt adat szerint az érintettel kapcsolatban a nyilvántartásban szerepel kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján a 4. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt adat szerint az érintettel kapcsolatban a nyilvántartásban nem szerepel kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil, akkor a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő szájnyálkahártya-törlet levételéről a 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján a 4. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt adat szerint az érintettel kapcsolatban a nyilvántartásban nem szerepel kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil, akkor a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő szájnyálkahártya-törlet levételéről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet - az érintett befogadását követően haladéktalanul - gondoskodik.

(5) A 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség, illetve a 65. § (2) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási intézet a szájnyálkahártya-törlet levételét követően a mintavételhez kapcsolódó belső azonosító kódot haladéktalanul megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek.

(6) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján a 4. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt adat szerint az érintettel kapcsolatban a nyilvántartásban szerepelt kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil és a szájnyálkahártya-törlet levételét erre tekintettel nem végezték el, de a szakértői nyilvántartó szerv megállapítja, hogy időközben a DNS-profil-nyilvántartásban az érintett személlyel kapcsolatban már nem tart nyilván adatot vagy abban nem szerepel az érintetthez tartozó kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil, akkor tájékoztatja a 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóságot vagy ügyészséget, illetve a 65. § (2) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási intézetet arról, hogy az adatok törlése miatt a DNS-profil nyilvántartásba vételével kapcsolatban mintavételi kötelezettség áll fenn. A 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség, illetve a 65. § (2) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási intézet a tájékoztatást követően a (3) vagy a (4) és az (5) bekezdés szerint jár el.

(7) Ha a 39. § (3) bekezdése szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomatok azonosságát nem állapítja meg, a szakértői nyilvántartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóságot vagy ügyészséget. A 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a tájékoztatást követően a (3) és az (5) bekezdés szerint jár el.

(8) A mintaadásra kötelezett személyt az (1) bekezdésben meghatározott szerv - a mintavételt megelőzően - tájékoztatja arról, hogy a szájnyálkahártya-törlet levételének célja a DNS-elemzés.

95. § (1) A mintavételt a mintaadásra kötelezett személy fizikai sértetlenségének biztosításával kell végezni.

(2) A mintaadásra kötelezett személy köteles alávetni magát a mintavételi eljárásnak. A mintaadásra kötelezett személy ellenszegülése esetén testi kényszer alkalmazható vele szemben, erről a mintavételt megelőzően tájékoztatni kell.

(3) Testi kényszer alkalmazására kizárólag

a) a mintavételt elrendelő nyomozó hatóság,

b) az ügyészség és a katonai nyomozó hatóság által elrendelt mintavétel esetén az ügyészség, valamint a katonai nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság, valamint

c) az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet

erre feljogosított tagja jogosult.

(4)[430] A testi kényszer alkalmazására egyebekben a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott mintavételi szabályokat az arcképmás rögzítésére is megfelelően alkalmazni kell.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazások

96. § (1)[431] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) kijelölje a bűnügyi nyilvántartó szervet,

b) kijelölje a szakértői nyilvántartó szervet, valamint a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervet,

c)[432] állapítsa meg a 86/A-86/D. §-ban meghatározott adattovábbítási eljárások során alkalmazott formanyomtatványokat.

d)[433] állapítsa meg a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás részletes szabályait.

e)[434] kijelölje az eliminációs nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervet, valamint az érintett személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervet,

f)[435] állapítsa meg az ECRIS-TCN, illetve az uniós információs rendszerek interoperabilitását biztosító kereteket, beleértve az interoperabilitás során eljáró hatóságok bűnügyi nyilvántartáshoz kapcsolódó, interoperabilitással érintett egyes feladatait.

(1a)[436] Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy

a) az arcképmás, az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének részletes technikai szabályait,

b) az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályait,

c) a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeit,

d) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása és az eliminációs nyilvántartás technikai vezetésének részletes szabályait, valamint

e) az eliminációs nyilvántartás részére teljesítendő adatszolgáltatás rendjét

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályait,

b) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés és az e nyilvántartások által teljesített adatszolgáltatás rendjét,

c)[437]

rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg[438]

a)[439]

b) a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás rendjét.

(4)[440]

Hatálybalépés

97. § Ez a törvény 2009. június 30-án lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

98. §[441] (1) Ez a törvény

a) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak,

b) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 2-11. cikkének,

c) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat 2-14. cikkének,

d) az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és e megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló 2009. szeptember 21-i 2009/1023/IB tanácsi határozatnak,

e) az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak,

f)[442] a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésének,

g)[443] a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/884 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2)[444] Ez a törvény

a) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része,

b) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 18. cikk (1) bekezdés p) pontja

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3)[445] A 83. § (1a) bekezdése

a) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4)[446] Ez a törvény

a) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Átmeneti rendelkezések[447]

99. §[448] (1) E törvénynek a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény és azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2015. évi CLII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 39. § (3) bekezdését, 61. § (2) és (3) bekezdését, 61/A. §-át, 62. § (1) bekezdését, 65. §-át, 65/A. §-át, 66. §-át és 94. §-át a 2016. január 1-jét követően elrendelt mintavételek esetében kell alkalmazni.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 4/A. §-a szerinti adatközlést a 2016. január 1-jét követően megindított büntetőeljárások esetén teljesíti.

100. §[449] Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig a bűnügyi nyilvántartó szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

100/A. §[450] E törvénynek az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 68/A. §-át, 71. § (1) bekezdését, 73. § (2) bekezdését, 76/A-76/C. §-át és 76/E. §-át a Módtv1. hatálybalépését követően kezdeményezett közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel és adatigénylés esetén, illetve a Módtv1. hatálybalépését követően indult hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban kell alkalmazni.

100/B. §[451] E törvénynek az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2020. december 31-ét követően indult eljárásokban is alkalmazni kell.

100/C. §[452] (1) E törvénynek a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvénnyel megállapított 33/C. §-át a 2024. július 1-jét követően érkező tagállami ítéletek vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv 2025. július 1-jéig elvégzi a 2018. január 1. és 2024. június 30. között nyilvántartásba vett tagállami ítéletek 33/C. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzését.

Módosuló jogszabályok

101. §[453]

102. §[454]

103. §[455]

104. §[456]

105. §[457]

106. § (1)[458]

(2)[459]

(3)[460]

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2009. évi XLVII. törvényhez

A bűnügyi nyilvántartásból származó információk iránti megkeresés

A formanyomtatvány helyes kitöltéséhez a tagállamoknak figyelembe kell venniük
a kitöltési útmutatót.

a) A megkereső tagállamra vonatkozó adatok:

Tagállam:

Központi hatóság(ok):

Kapcsolattartó:

Telefon (előhívószámmal):

Fax (előhívószámmal):

E-mail cím:

Levelezési cím:

Ügyiratszám (amennyiben ismert):

b) A kérelemben megjelölt személy személyazonosságára vonatkozó információk*:

Teljes név (valamennyi vezetéknév és utónév):

Előző nevek:

Esetleges álnevek és/vagy felvett nevek:

Nem: F N

Állampolgárság:

Születési idő (számmal: éééé/hh/nn):
Születési hely (város és állam):

Apja neve:

Anyja neve:

Lakóhely vagy ismert lakcím:

Személyazonosító szám vagy a személyt azonosító dokumentum típusa és száma:

Ujjlenyomat:

A személyazonosságra vonatkozó egyéb adat, amennyiben rendelkezésre áll:

* A személy azonosításának megkönnyítésére minél több információt meg kell adni.

c) A megkeresés célja:

Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet

1. □ büntetőeljárás (kérjük, nevezze meg azt a hatóságot, amely előtt az eljárás folyamatbanvan, és-amennyiben rendelkezésre áll - az ügyszámot) .........................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................................................................

2. �□ büntetőeljárás keretén kívüli megkeresés (kérjük, a megfelelő négyzet megjelölésével nevezze meg azt a hatóságot, amely előtt az eljárás folyamatban van, és - amennyiben rendelkezésre áll - az ügyszámot)

(i) �□ igazságügyi hatóságtól származó megkeresés .......................................................................................................................

(ii)□ �illetékes közigazgatási hatóságtól származó megkeresés .................................................................................................

(iii) ��□ az érintett személynek a bűnügyi nyilvántartásban rá vonatkozóan szereplő információkra irányuló kérelme
.....................................................................................................................................................................................................................

Az információ iránti megkeresés célja:

Megkereső hatóság:

��□ Az érintett személy nem járult hozzá ahhoz, hogy az információt kiadják (amennyiben az érintett személytől a megkereső tagállam jogának megfelelően ilyen hozzájárulást kértek).

Kapcsolattartó, amennyiben további információkra van szükség:

Név:

Telefonszám:

E-mail cím:

Egyéb információ (például a kérelem sürgőssége):

Válasz a megkeresésre

Az érintett személlyel kapcsolatos információk

Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet

Alulírott hatóság megerősíti, hogy:

�□ nem áll rendelkezésre ítéletre vonatkozó információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásában;

�□ rendelkezésre áll információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába bejegyzett ítélet(ek)ről; az ítéletek jegyzéke e válasz mellékletét képezi;

�□ rendelkezésre áll(nak) az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába felvett egyéb információ(k); ezen információ(ka)t csatolták (nem kötelező);

�□ rendelkezésre áll információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába bejegyzett ítéletről, de az ítélethozatal szerinti tagállam tájékoztatása szerint az ítéletre vonatkozó információt kizárólag büntetőeljárás céljára lehet továbbítani. További információra vonatkozó kérelem közvetlenül .........-nak/-nek küldendő (kérjük,
nevezze meg az ítélethozatal szerinti tagállamot);

�□ a megkeresés a megkeresett tagállam joga alapján a büntetőeljárástól eltérő semmilyen egyéb cél érdekében nem teljesíthető.

Kapcsolattartó, amennyiben további információkra van szükség:

Név:

Telefonszám:

E-mail cím:

Egyéb információ (büntetőeljárás keretén kívüli megkeresésekkel kapcsolatban az adatok felhasználására vonatkozó korlátozások):

Kérjük, jelezze a válaszadó formanyomtatványhoz csatolt oldalak számát:

Kelt

.................................................................-án/-én

Aláírás és (adott esetben) hivatalos pecsét:

Név és beosztás/szervezet:

Kérjük, adott esetben csatolja az ítéletek jegyzékét és a teljes dokumentumcsomagot küldje el a megkereső tagállamnak. A formanyomtatványt és az ítéletek jegyzékét nem szükséges lefordítani a megkereső tagállam nyelvére.

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2009. június 8-i ülésnapján fogadta el.

[2] 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről

[3] 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről

[4] Módosította a 2017. évi L. törvény 328. § a) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[5] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 6. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[6] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 48. §-a. Hatályos 2022.06.28.

[7] Megállapította a 2011. évi LXIX. törvény 7. §-a. Hatályos 2011.06.25.

[8] Megállapította a 2012. évi CCXXIII. törvény 195. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.

[9] Megállapította a 2012. évi CCXXIII. törvény 195. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.

[10] Megállapította a 2021. évi CXXXIV. törvény 49. §-a. Hatályos 2022.06.28.

[11] Megállapította a 2012. évi CCXXIII. törvény 195. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.

[12] Megállapította a 2021. évi XXXI. törvény 46. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.04.01.

[13] Módosította a 2015. évi CLII. törvény 42. § 1. pontja. Hatályos 2016.01.01.

[14] Beiktatta a 2015. évi CLII. törvény 7. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[15] Beiktatta a 2015. évi CLII. törvény 7. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[16] Beiktatta a 2015. évi CLII. törvény 7. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[17] Megállapította a 2021. évi XXXI. törvény 46. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.04.01.

[18] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLII. törvény 42. § 2. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[19] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLII. törvény 42. § 2. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[20] Beiktatta a 2015. évi CLII. törvény 8. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[21] A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 1. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[22] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 2-4. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[23] Beiktatta a 2015. évi CLII. törvény 9. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[24] Beiktatta a 2021. évi XXXI. törvény 47. §-a. Hatályos 2022.04.01.

[25] Megállapította a 2021. évi CXXXIV. törvény 50. §-a. Hatályos 2022.04.02.

[26] Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CXXXIV. törvény 68. §-a. Hatálytalan 2022.04.02.

[27] Módosította a 2016. évi CIV. törvény 82. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[28] Módosította a 2016. évi CIV. törvény 82. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[29] Beiktatta a 2014. évi LXXII. törvény 46. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[30] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 268. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[31] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 1. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[32] Beiktatta a 2024. évi XXX. törvény 51. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[33] Megállapította a 2022. évi XLIV. törvény 39. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.11.24.

[34] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 8. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[35] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 47. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[36] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 1. pontja. Hatályos 2015.04.01.

[37] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 48. §-a. Hatályos 2015.04.01.

[38] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXII. törvény 73. § 1. pontja. Hatálytalan 2015.04.01.

[39] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 9. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[40] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 1. és 10. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[41] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLII. törvény 42. § 3. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[42] A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 4. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[43] Megállapította a 2012. évi CCXXIII. törvény 197. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.

[44] Módosította a 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 2010.05.01.

[45] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 3. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[46] Megállapította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[47] Megállapította a 2013. évi LXXVIII. törvény 17. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.07.02.

[48] Megállapította a 2017. évi XXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[49] A nyitó szövegrészt módosította a 2021. évi LI. törvény 44. § a) pontja. Hatályos 2021.05.28.

[50] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 264. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[51] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLII. törvény 42. § 3. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[52] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 49. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[53] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 49. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[54] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 49. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[55] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 49. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[56] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 2. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[57] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 50. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[58] Beiktatta a 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[59] Megállapította a 2017. évi XXXIX. törvény 52. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[60] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 11. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[61] Megállapította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[62] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 264. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[63] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 50. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[64] Megállapította a 2019. évi CX. törvény 64. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[65] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 11. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[66] Megállapította a 2017. évi XXXIX. törvény 52. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[67] Megállapította a 2017. évi XXXIX. törvény 52. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[68] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 9. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[69] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 1. és 10. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[70] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 1. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[71] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 51. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[72] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 264. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[73] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXII. törvény 73. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[74] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXII. törvény 73. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[75] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLII. törvény 42. § 4. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[76] A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 4. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[77] Megállapította a 2012. évi CCXXIII. törvény 200. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.

[78] Megállapította a 2012. évi CCXXIII. törvény 200. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.

[79] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 3. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[80] Megállapította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (5) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[81] Megállapította a 2013. évi LXXVIII. törvény 17. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.07.02.

[82] Megállapította a 2017. évi XXXIX. törvény 52. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[83] A nyitó szövegrészt módosította a 2020. évi XLIII. törvény 38. § b) pontja. Hatályos 2021.01.01.

[84] Módosította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § d) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[85] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 264. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[86] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLII. törvény 42. § 4. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[87] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 52. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[88] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 52. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[89] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 52. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[90] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 52. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[91] Módosította a 2022. évi LX. törvény 31. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[92] Megállapította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (7) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[93] Megállapította a 2022. évi LX. törvény 28. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[94] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 2. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[95] Beiktatta a 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (8) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[96] Beiktatta a 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (8) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[97] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 53. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[98] Beiktatta a 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (9) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[99] Megállapította a 2017. évi XXXIX. törvény 52. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[100] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 264. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[101] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 53. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[102] Beiktatta a 2013. évi CLXXXVI. törvény 84. § (10) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[103] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 12. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[104] Megállapította a 2019. évi CX. törvény 64. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[105] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 11. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[106] Módosította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § g) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[107] Megállapította a 2010. évi CLXI. törvény 57. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[108] Megállapította a 2013. évi CCXLV. törvény 37. §-a. Hatályos 2014.01.01.

[109] Módosította a 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (3) bekezdése f) pontja. Hatályos 2010.05.01.

[110] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (4) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2010.05.01.

[111] Módosította a 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (4) bekezdése b) pontja. Hatályos 2010.05.01.

[112] Megállapította a 2013. évi CCXLV. törvény 38. §-a. Hatályos 2014.01.01.

[113] Módosította a 2023. évi XCVII. törvény 5. §-a. Hatályos 2024.03.01.

[114] Beiktatta a 2023. évi XCVII. törvény 3. §-a. Hatályos 2024.03.01.

[115] Módosította a 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (4) bekezdése c) pontja. Hatályos 2010.05.01.

[116] Megállapította a 2023. évi XCVII. törvény 4. §-a. Hatályos 2024.03.01.

[117] Megállapította a 2017. évi XXXIX. törvény 52. § (6) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[118] Módosította a 2017. évi L. törvény 328. § b) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[119] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 13. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[120] Megállapította a 2022. évi XLIV. törvény 39. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.11.24.

[121] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLII. törvény 42. § 5. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[122] Módosította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § h) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[123] Módosította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § h) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[124] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 15. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[125] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 264. § (7) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[126] Módosította a 2022. évi XLIV. törvény 39. § (4) bekezdése. Hatályos 2022.11.24.

[127] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 54. §-a. Hatályos 2015.04.01.

[128] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 54. §-a. Hatályos 2015.04.01.

[129] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 54. §-a. Hatályos 2015.04.01.

[130] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLII. törvény 42. § 5. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[131] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 16. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[132] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 264. § (8) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[133] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 55. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.

[134] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 55. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.

[135] Beiktatta a 2014. évi LXXII. törvény 55. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.

[136] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 264. § (9) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[137] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 265. §-a. Hatályos 2018.07.01.

[138] Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXII. törvény 73. § 3. pontja. Hatálytalan 2015.04.01.

[139] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXII. törvény 73. § 3. pontja. Hatálytalan 2015.04.01.

[140] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXII. törvény 73. § 3. pontja. Hatálytalan 2015.04.01.

[141] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXII. törvény 73. § 3. pontja. Hatálytalan 2015.04.01.

[142] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXII. törvény 73. § 3. pontja. Hatálytalan 2015.04.01.

[143] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXII. törvény 73. § 3. pontja. Hatálytalan 2015.04.01.

[144] Az alcímet beiktatta a 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[145] Beiktatta a 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[146] Beiktatta a 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[147] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 17. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[148] Módosította a 2020. évi XLIII. törvény 38. § c) pontja. Hatályos 2021.01.01.

[149] Beiktatta a 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[150] Módosította a 2019. évi LV. törvény 20. § (7) bekezdés a) pontja. Hatályos 2019.07.27.

[151] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 56. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[152] Módosította a 2012. évi CCXXIII. törvény 214. § a) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[153] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 56. § (3) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[154] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 3. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[155] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 56. § (4) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[156] Megállapította a 2019. évi LV. törvény 20. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.

[157] Beiktatta a 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[158] Megállapította a 2019. évi LV. törvény 20. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.

[159] Beiktatta a 2019. évi LV. törvény 20. § (4) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.

[160] Módosította a 2019. évi LV. törvény 20. § (7) bekezdés b) pontja. Hatályos 2019.07.27.

[161] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 19. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[162] Módosította a 2019. évi LV. törvény 20. § (7) bekezdés a) pontja. Hatályos 2019.07.27.

[163] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 7. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[164] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 5. pontja. Hatályos 2015.04.01.

[165] Beiktatta a 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[166] A záró szövegrészt módosította a 2019. évi LV. törvény 20. § (7) bekezdés c) pontja. Hatályos 2019.07.27.

[167] Megállapította a 2017. évi XXXIX. törvény 52. § (7) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[168] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 268. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[169] Megállapította a 2024. évi XXX. törvény 52. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[170] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 8. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[171] Módosította a 2017. évi XXXIX. törvény 56. § a) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[172] Megállapította a 2017. évi XXXIX. törvény 52. § (8) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[173] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 58. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[174] Módosította a 2016. évi CIV. törvény 82. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[175] Módosította a 2016. évi CIV. törvény 82. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[176] Beiktatta a 2017. évi XXXIX. törvény 52. § (9) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[177] Beiktatta a 2024. évi XXX. törvény 53. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[178] Módosította a 2017. évi XXXIX. törvény 56. § a)–b) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[179] Beiktatta a 2021. évi LI. törvény 37. §-a. Hatályos 2021.05.28.

[180] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 14. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[181] Megállapította a 2010. évi CLXI. törvény 61. § - a. Hatályos 2011.04.01.

[182] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 9. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[183] Módosította a 2020. évi XXXI. törvény 98. § a) pontja. Hatályos 2020.07.01.

[184] A nyitó szövegrészt módosította a 2020. évi XXXI. törvény 98. § b) pontja. Hatályos 2020.07.01.

[185] Módosította a 2020. évi XXXI. törvény 98. § b) pontja. Hatályos 2020.07.01.

[186] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 19. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[187] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 266. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[188] Módosította a 2020. évi XXXI. törvény 98. § c) pontja. Hatályos 2022.01.01.

[189] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 268. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[190] Megállapította a 2012. évi CCXXIII. törvény 207. § -a. Hatályos 2013.07.01.

[191] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 268. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[192] Módosította a 2021. évi CXXXIV. törvény 67. § a) pontja. Hatályos 2022.03.01.

[193] Megállapította a 2022. évi XLIV. törvény 39. § (3) bekezdése. Hatályos 2022.11.24.

[194] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 21. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[195] Beiktatta a 2015. évi CLII. törvény 16. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[196] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 17. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[197] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 1. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[198] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 19. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[199] A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 1-2. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[200] Beiktatta a 2015. évi CLII. törvény 20. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[201] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 21. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[202] Módosította a 2020. évi XXXI. törvény 98. § d) pontja. Hatályos 2020.07.01.

[203] A nyitó szövegrészt módosította a 2020. évi XXXI. törvény 98. § e) pontja. Hatályos 2020.07.01.

[204] Módosította a 2020. évi XXXI. törvény 98. § e) pontja. Hatályos 2020.07.01.

[205] Beiktatta a 2020. évi XXXI. törvény 93. §-a. Hatályos 2020.07.01.

[206] Módosította a 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (3) bekezdése g) pontja. Hatályos 2010.05.01.

[207] Módosította a 2009. évi CXLIX. törvény 121. § (3) bekezdése h) pontja. Hatályos 2010.05.01.

[208] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 266. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[209] Módosította a 2020. évi XXXI. törvény 98. § f) pontja. Hatályos 2022.01.01.

[210] Megállapította a 2012. évi CCXXIII. törvény 208. § -a. Hatályos 2013.07.01.

[211] Módosította a 2021. évi CXXXIV. törvény 67. § b) pontja. Hatályos 2022.03.01.

[212] Megállapította a 2012. évi CCXXIII. törvény 208. § -a. Hatályos 2013.07.01.

[213] Megállapította a 2012. évi CCXXIII. törvény 208. § -a. Hatályos 2013.07.01.

[214] Megállapította a 2012. évi CCXXIII. törvény 208. § -a. Hatályos 2013.07.01.

[215] Beiktatta a 2012. évi CCXXIII. törvény 208. § -a. Hatályos 2013.07.01.

[216] Módosította a 2021. évi CXXXIV. törvény 67. § c) pontja. Hatályos 2022.03.01.

[217] A záró szövegrészt módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 22. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[218] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 23. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[219] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 22. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.

[220] Beiktatta a 2015. évi CLII. törvény 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.

[221] Beiktatta a 2015. évi CLII. törvény 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.

[222] Beiktatta a 2015. évi CLII. törvény 23. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[223] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 24. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[224] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 1. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[225] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 26. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[226] A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 1-2. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[227] Beiktatta a 2015. évi CLII. törvény 27. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[228] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 28. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[229] Beiktatta a 2020. évi XXXI. törvény 94. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[230] Beiktatta a 2020. évi XXXI. törvény 94. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[231] Beiktatta a 2020. évi XXXI. törvény 94. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[232] Beiktatta a 2020. évi XXXI. törvény 94. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[233] Beiktatta a 2020. évi XXXI. törvény 94. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[234] Beiktatta a 2020. évi XXXI. törvény 94. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[235] Beiktatta a 2020. évi XXXI. törvény 94. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[236] Megállapította a 2021. évi LXXIX. törvény 4. §-a. Hatályos 2022.02.01.

[237] Megállapította a 2021. évi CXXXIV. törvény 51. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.04.02.

[238] Megállapította a 2021. évi CXXXIV. törvény 51. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.04.02.

[239] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 51. § (3) bekezdése. Hatályos 2022.04.02.

[240] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 10. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[241] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 266. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[242] Megállapította a 2022. évi IV. törvény 97. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.05.25.

[243] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 266. § (6) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[244] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 268. § b) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[245] Beiktatta a 2012. évi CCXXIII. törvény 211. § -a. Hatályos 2013.01.01.

[246] Megállapította a 2021. évi CXLII. törvény 29. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[247] Beiktatta a 2017. évi CXLIV. törvény 49. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[248] Megállapította a 2015. évi CLXXXVI. törvény 157. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.

[249] A nyitó szövegrészt módosította a 2023. évi XXXVIII. törvény 74. §-a. Hatályos 2023.11.01.

[250] Módosította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[251] Megállapította a 2018. évi VI. törvény 9. §-a. Hatályos 2018.07.01.

[252] A nyitó szövegrészt módosította a 2015. évi CLXXXVI. törvény 158. § a) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[253] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 14. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[254] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 15. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[255] Megállapította a 2022. évi LX. törvény 29. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[256] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 59. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[257] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 59. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[258] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 59. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[259] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 59. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[260] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 59. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[261] Megállapította a 2021. évi XXXI. törvény 48. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.04.01.

[262] Beiktatta a 2014. évi LXXII. törvény 59. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[263] Beiktatta a 2020. évi LXXIV. törvény 5. §-a. Hatályos 2020.07.16.

[264] Beiktatta a 2020. évi XXXI. törvény 95. §-a. Hatályos 2020.09.01.

[265] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 16. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[266] Módosította a 2012. évi CCVII. törvény 83. §-a. Hatályos 2013.03.01.

[267] Megállapította a 2024. évi XLI. törvény 15. §-a. Hatályos 2024.11.01.

[268] Megállapította a 2024. évi XLI. törvény 15. §-a. Hatályos 2024.11.01.

[269] Megállapította a 2010. évi CXLVII. törvény 102. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[270] A felvezető szövegrészt módosította a 2017. évi CXLIII. törvény 95. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[271] Módosította a 2021. évi XXXI. törvény 50. § a) pontja. Hatályos 2022.04.01.

[272] Megállapította a 2018. évi CXXXIII. törvény 81. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[273] Módosította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[274] Megállapította a 2018. évi CXXXIII. törvény 81. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[275] Megállapította a 2010. évi CXLVII. törvény 102. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[276] Módosította a 2021. évi XXXI. törvény 50. § b) pontja. Hatályos 2022.04.01.

[277] Módosította a 2018. évi CXXXIII. törvény 82. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[278] Módosította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[279] Beiktatta a 2018. évi CXXXIII. törvény 81. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[280] Beiktatta a 2010. évi CXLVII. törvény 102. § (4) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[281] Módosította a 2021. évi XXXI. törvény 50. § c) pontja. Hatályos 2022.04.01.

[282] Módosította a 2018. évi CXXXIII. törvény 82. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[283] Módosította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[284] Beiktatta a 2018. évi CXXXIII. törvény 81. § (4) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[285] Megállapította a 2015. évi CLXXXVI. törvény 157. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.

[286] Megállapította a 2021. évi XXXI. törvény 48. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.04.01.

[287] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 29. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[288] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 24. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[289] Beiktatta a 2022. évi LX. törvény 30. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[290] Beiktatta a 2015. évi CLXXXVI. törvény 157. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.

[291] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 24. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[292] Megállapította a 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (6) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[293] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 19. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[294] Beiktatta a 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (7) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[295] A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 25. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[296] Módosította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[297] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 18. pontja. Hatályos 2015.04.01.

[298] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXII. törvény 73. § 4. pontja. Hatálytalan 2015.04.01.

[299] Beiktatta a 2017. évi XXXIX. törvény 52. § (10) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[300] Megállapította a 2022. évi IV. törvény 98. §-a. Hatályos 2022.05.25.

[301] Módosította a 2024. évi XLI. törvény 16. §-a. Hatályos 2024.11.01.

[302] Az alcímet megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 60. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[303] A nyitó szövegrészt módosította a 2015. évi CLXXXVI. törvény 158. § c) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[304] Megállapította a 2024. évi XII. törvény 92. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[305] Megállapította a 2017. évi CXLIV. törvény 49. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[306] Beiktatta a 2014. évi LXXII. törvény 61. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[307] Beiktatta a 2014. évi LXXII. törvény 61. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[308] Beiktatta a 2014. évi LXXII. törvény 61. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[309] Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXII. törvény 73. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.07.01.

[310] Az alcímet beiktatta a 2014. évi LXXII. törvény 62. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[311] Beiktatta a 2014. évi LXXII. törvény 62. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[312] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 26. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[313] A címet megállapította a 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (8) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[314] Megállapította a 2024. évi XII. törvény 95. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[315] Megállapította a 2024. évi XII. törvény 95. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[316] Megállapította a 2024. évi XII. törvény 95. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[317] Megállapította a 2024. évi XII. törvény 95. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[318] Megállapította a 2024. évi XII. törvény 95. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[319] Megállapította a 2024. évi XII. törvény 95. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[320] Az alcímet beiktatta a 2021. évi LXXIX. törvény 5. §-a. Hatályos 2022.02.01.

[321] Beiktatta a 2021. évi LXXIX. törvény 5. §-a. Hatályos 2022.02.01.

[322] A nyitó szövegrészt módosította a 2024. évi XII. törvény 98. § c) pontja. Hatályos 2024.07.01.

[323] Módosította a 2021. évi CXXXIV. törvény 67. § e) pontja. Hatályos 2022.02.02.

[324] Módosította a 2021. évi CXXXIV. törvény 67. § f) pontja. Hatályos 2022.02.02.

[325] Beiktatta a 2021. évi LXXIX. törvény 5. §-a. Hatályos 2022.02.01.

[326] Az "- a lehetséges mértékben -" szövegrészt megsemmisítette a 17/2023. (VIII. 3.) AB határozat. A módosított szöveg hatályos 2023.08.04.

[327] Az alcímet módosította a 2015. évi CCXIX. törvény 8. § a) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[328] Megállapította a 2012. évi CLXXXI. törvény 62. § (14) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[329] Megállapította a 2019. évi LV. törvény 20. § (5) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.

[330] Beiktatta a 2019. évi LV. törvény 20. § (5) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.

[331] Megállapította a 2019. évi LV. törvény 20. § (6) bekezdése. Hatályos 2019.07.27.

[332] Beiktatta a 2015. évi CCXIX. törvény 7. §-a. Hatályos 2016.06.01.

[333] Beiktatta a 2015. évi CCXIX. törvény 7. §-a. Hatályos 2016.06.01.

[334] Az alcímet beiktatta a 2017. évi XXXIX. törvény 53. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[335] Beiktatta a 2017. évi XXXIX. törvény 53. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[336] Megállapította a 2022. évi IV. törvény 99. §-a. Hatályos 2022.05.25.

[337] Módosította a 2024. évi XLI. törvény 16. §-a. Hatályos 2024.11.01.

[338] Beiktatta a 2017. évi XXXIX. törvény 53. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[339] Módosította a 2021. évi LI. törvény 44. § b) pontja. Hatályos 2021.05.28.

[340] Módosította a 2020. évi XLIII. törvény 38. § e) pontja. Hatályos 2021.01.01.

[341] A nyitó szövegrészt módosította a 2020. évi XLIII. törvény 38. § f) pontja. Hatályos 2021.01.01.

[342] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 54. §-a. Hatályos 2022.06.28.

[343] Az alcím címét beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 55. §-a. Hatályos 2022.06.28.

[344] Megállapította a 2021. évi CXXXIV. törvény 56. §-a. Hatályos 2022.06.28.

[345] A Fejezetet megállapította a 2017. évi XXXIX. törvény 54. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[346] A címet megállapította a 2017. évi XXXIX. törvény 54. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[347] Megállapította a 2017. évi XXXIX. törvény 54. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[348] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 266. § (7) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[349] Módosította a 2021. évi CXXXIV. törvény 67. § g) pontja. Hatályos 2022.03.01.

[350] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 57. §-a. Hatályos 2022.03.01.

[351] Beiktatta a 2017. évi XXXIX. törvény 54. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[352] A felvezető szöveget módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 20. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[353] A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 4. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[354] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 2. és 27. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[355] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 2. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[356] Megállapította a 2021. évi CXXXIV. törvény 58. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.06.28.

[357] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 58. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.06.28.

[358] Az alcímet beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 58. § (3) bekezdése. Hatályos 2022.06.28.

[359] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 58. § (3) bekezdése. Hatályos 2022.06.28.

[360] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 58. § (3) bekezdése. Hatályos 2022.06.28.

[361] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 59. §-a. Hatályos 2022.06.28.

[362] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 59. §-a. Hatályos 2022.06.28.

[363] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 59. §-a. Hatályos 2022.06.28.

[364] Beiktatta a 2015. évi CLII. törvény 30. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[365] Módosította a 2021. évi CXXXIV. törvény 67. § h) pontja. Hatályos 2022.06.28.

[366] Módosította a 2021. évi CXXXIV. törvény 67. § i) pontja. Hatályos 2022.06.28.

[367] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 60. §-a. Hatályos 2022.06.28.

[368] Megállapította a 2021. évi CXXXIV. törvény 61. §-a. Hatályos 2022.06.28.

[369] Beiktatta a 2013. évi LXXVIII. törvény 17. § (8) bekezdése. Hatályos 2013.07.02.

[370] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 31. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[371] Módosította a 2024. évi XXIX. törvény 50. §-a. Hatályos 2024.07.18.

[372] Módosította a 2015. évi CLII. törvény 42. § 6. pontja. Hatályos 2016.01.01.

[373] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 33. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[374] Megállapította a 2021. évi LI. törvény 38. §-a. Hatályos 2021.05.28.

[375] Beiktatta a 2021. évi LI. törvény 39. §-a. Hatályos 2021.05.28.

[376] A nyitó szövegrészt módosította a 2021. évi CXXXIV. törvény 67. § j) pontja. Hatályos 2022.06.28.

[377] Megállapította a 2021. évi CXXXIV. törvény 62. §-a. Hatályos 2022.02.02.

[378] Beiktatta a 2024. évi XXIX. törvény 48. §-a. Hatályos 2024.07.18.

[379] Megállapította a 2010. évi CXLVII. törvény 103. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[380] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 266. § (8) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.

[381] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 28. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[382] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 268. § b) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[383] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 21. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[384] A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 29. pontja, valamint 268. § c) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[385] Beiktatta a 2021. évi CXX. törvény 56. §-a. Hatályos 2023.03.07.

[386] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 63. §-a. Hatályos 2022.06.28.

[387] Az alcímet megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 68. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[388] A felvezető szöveget módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 22. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[389] A felvezető szöveget módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 23. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[390] Megállapította a 2015. évi XXXV. törvény 19. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[391] Megállapította a 2021. évi LI. törvény 40. §-a. Hatályos 2021.05.28.

[392] Módosította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § n) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[393] Módosította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § n) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[394] Megállapította a 2015. évi XXXV. törvény 20. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[395] A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 29. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[396] Beiktatta a 2015. évi XXXV. törvény 20. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[397] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 29. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[398] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 30. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[399] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 31. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[400] Módosította a 2013. évi CLXXXVI. törvény 85. § p) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[401] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 32. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[402] Beiktatta a 2014. évi LXXII. törvény 70. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[403] Beiktatta a 2014. évi LXXII. törvény 70. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[404] Beiktatta a 2014. évi LXXII. törvény 70. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[405] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 33. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[406] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 29. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[407] Beiktatta a 2014. évi LXXII. törvény 70. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[408] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 33. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[409] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 34. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[410] Beiktatta a 2014. évi LXXII. törvény 70. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[411] Beiktatta a 2021. évi LI. törvény 41. §-a. Hatályos 2021.05.28.

[412] Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CXXI. törvény 60. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2017.01.01.

[413] Módosította a 2011. évi CXII. törvény 83. § (26) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[414] Módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 79. § a) pontja. Hatályos 2019.04.26.

[415] Módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 79. § b) pontja. Hatályos 2019.04.26.

[416] Beiktatta a 2021. évi LXXIX. törvény 6. §-a. Hatályos 2022.02.01.

[417] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 19. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[418] Módosította a 2021. évi LXXIX. törvény 8. § b) pontja. Hatályos 2022.02.01.

[419] Beiktatta a 2021. évi LXXIX. törvény 7. §-a. Hatályos 2022.02.01.

[420] Módosította a 2010. évi CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés g) pontja. Hatályos 2011.01.01.

[421] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 27. pontja. Hatályos 2015.07.01.

[422] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 267. § 35. pontja. Hatályos 2018.07.01.

[423] Módosította a 2021. évi LI. törvény 44. § d) pontja. Hatályos 2021.05.28.

[424] Beiktatta a 2010. évi CXLVII. törvény 105. §-a. Hatályos 2011.08.26.

[425] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 28. pontja. Hatályos 2015.07.01.

[426] Módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 27. pontja. Hatályos 2015.07.01.

[427] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 35. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.

[428] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 35. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.

[429] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 36. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[430] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 268. § d) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[431] Megállapította a 2013. évi LXXXVIII. törvény 42. §-a. Hatályos 2013.07.20.

[432] Megállapította a 2014. évi LXXII. törvény 71. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[433] Beiktatta a 2017. évi CXLIV. törvény 49. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[434] Megállapította a 2021. évi CXXXIV. törvény 64. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.06.28.

[435] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 64. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.06.28.

[436] Megállapította a 2021. évi XXXI. törvény 49. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[437] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLII. törvény 42. § 7. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[438] A felvezető szöveget módosította a 2014. évi LXXII. törvény 72. § 29. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[439] Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXLIV. törvény 50. §-a. Hatálytalan 2018.01.01.

[440] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCIV. törvény 8. § d) pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[441] Megállapította a 2021. évi LI. törvény 42. §-a. Hatályos 2021.05.28.

[442] Módosította a 2021. évi CXXXIV. törvény 67. § k) pontja. Hatályos 2022.06.28.

[443] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 65. §-a. Hatályos 2022.06.28.

[444] Megállapította a 2024. évi XXIX. törvény 49. §-a. Hatályos 2024.07.18.

[445] Beiktatta a 2021. évi CXX. törvény 57. §-a. Hatályos 2023.03.07.

[446] Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 66. §-a. Hatályos 2022.06.28.

[447] Az alcím címét beiktatta a 2015. évi CLII. törvény 39. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[448] Megállapította a 2015. évi CLII. törvény 40. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[449] Beiktatta a 2016. évi CXXI. törvény 60. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[450] Beiktatta a 2017. évi XXXIX. törvény 55. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[451] Beiktatta a 2021. évi LI. törvény 43. §-a. Hatályos 2021.05.28.

[452] Beiktatta a 2024. évi XXX. törvény 54. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[453] Hatályon kívül helyezte e törvény 106. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2009.07.01.

[454] Hatályon kívül helyezte e törvény 106. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2009.07.01.

[455] Hatályon kívül helyezte e törvény 106. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2009.07.01.

[456] Hatályon kívül helyezte e törvény 106. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2009.07.01.

[457] Hatályon kívül helyezte e törvény 106. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2009.07.01.

[458] Hatályon kívül helyezte e törvény 106. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2009.07.01.

[459] Hatályon kívül helyezte e törvény 106. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2009.07.01.

[460] Hatályon kívül helyezte e törvény 106. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2009.08.01.

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

Iratminták a Pp. szövegéből

2009. évi XLVII. törvény

a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról[1]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapvető rendelkezések

Értelmező rendelkezések

II. Fejezet

A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER

A bűnügyi nyilvántartási rendszer tagozódása

A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása

A bűnügyi nyilvántartások közös szabályai

A bűntettesek nyilvántartása

A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása

A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása

A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása[144]

III. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSA

IV. Fejezet

A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA

Közös szabályok

A daktiloszkópiai nyilvántartás

A DNS-profil-nyilvántartás

IV/A. FEJEZET[229]

A VÉTLEN NYOMSZENNYEZÉS KIZÁRÁSÁRA SZOLGÁLÓ NYILVÁNTARTÁS

V. Fejezet

ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERBŐL

Az adattovábbítás formái és tartalma

Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel

Az adatigénylés alapján, valamint a közvetlen hozzáféréssel történő adattovábbítás általános követelményei[302]

A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása[310]

A hatósági erkölcsi bizonyítvány[313]

A gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tétele[320]

Automatikus adattovábbítás a bűnügyi nyilvántartási rendszerből[327]

A bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adattovábbítás és a tagállami ítéletek nyilvántartása közötti kapcsolat[334]

A bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adattovábbítás és az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából történő adatigénylés közötti kapcsolat[343]

V/A. FEJEZET[345]

ADATTOVÁBBÍTÁS A TAGÁLLAMI ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSÁBÓL[346]

VI. Fejezet

AZ EURÓPAI BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER KERETEI KÖZÖTT TÖRTÉNŐ ADATCSERE

Automatikus adattovábbítás

A 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározott adattovábbítás, valamint a 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti többszörös személyazonosság ellenőrzése[358]

Adatigénylés az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából

Kérelemre történő adattovábbítás az Európai Unió más tagállamának, valamint harmadik országnak

VII. Fejezet

ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA ADATÁLLOMÁNYAIBÓL

Közös szabályok

Találati adattovábbítás

Igénylés alapján történő adattovábbítás

VIII. Fejezet

A NEMZETKÖZI ADATÁTVÉTEL ÉS ADATTOVÁBBÍTÁS SZABÁLYAI

Adatátvétel és adattovábbítás kezdeményezésére jogosultak[387]

Automatikus találati adathozzáférés

Az automatikus találati adathozzáférés során elért találatot követő eljárás[402]

IX. Fejezet

ADATVÉDELMI SZABÁLYOK

Az érintett tájékoztatása

Adattovábbítási nyilvántartás

X. Fejezet

MINTAVÉTEL RENDJE

Mintavételi eljárás az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából

Mintavételi eljárás az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil nyilvántartásba vétele céljából

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazások