BH+ 2015.12.498 A visszaesői, különös visszaesői minőség a korábbi Btk.(1978. évi IV. tv.) alapján csak akkor állapítható meg, ha az elkövetőt korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették.

A korábbi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélés a visszaesői minőséget akkor sem alapozza meg, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását utóbb elrendelték [1978. évi IV. tv. 137. § 14., 15. pont].

A Járásbíróság a 2014. május 19. napján kelt és jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 316. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés II. fordulat c) és d) pontjára figyelemmel a (4) bekezdés b/1. pontja szerint minősülő lopás bűntettében és 2 rb. a korábbi Btk. 316. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés II. fordulat c) pontja szerint minősülő lopás vétségében. Ezért őt - mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül 1 évi és 3 hónapi börtönre és 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott büntetés tartamába beszámította a terhelt által előzetes fogva tartásban töltött időt, 4000 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el és elrendelte a Városi Bíróság mint fiatalkorúak bírósága ítéletével kiszabott 5 hónapi fiatalkorúak fogháza végrehajtását. Ezen túlmenően a vádlottat 1 rb. a korábbi Btk. 316. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés II. fordulat c) pontja szerint minősülő lopás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelről és a bűnügyi költség viseléséről.

A bíróság jogerős határozata ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be a Be. 431. §-ában biztosított jogánál fogva a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt.

Az indítvány szerint a Járásbíróság ítélete a terhelt különös visszaesői minőségének megállapítása részében törvénysértő.

A Legfőbb Ügyészség átiratában utalt arra, hogy a terhelt különös visszaesői minőségének törvénysértő megállapítása különleges eljárásban nem orvosolható, felülvizsgálati indítvány benyújtására nincs törvényes lehetőség.

Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria a Be. 436. §-a, valamint a 437. §-ának utolsó mondata alapján állapítsa meg, hogy a jogerős határozat a terhelt különös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése törvénysértő.

A Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárásban a Be. 434. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a törvényesség érdekében benyújtott felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta, és az abban foglaltakkal egyező indítványt tett.

A nyilvános ülésen jelen lévő védő felszólalásában csatlakozott a legfőbb ügyészi indítványhoz.

A Kúria a Legfőbb Ügyészség által bejelentett jogorvoslatot alaposnak találta.

A Városi Ügyészség vádirata alapján eljáró Járásbíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján meghozott ítélete tényállásában a törvényességi jogorvoslattal érintett, a terhelt korábbi elítéléseivel kapcsolatban a következőket rögzítette:

1. K. Városi Bíróság 2009. április 28. napján jogerős ítéletével lopás bűntette, lopás vétsége miatt 2 évi próbaidőre felfüggesztett 1 év 4 hónapi fk. fogházbüntetésre ítélte és elrendelte pártfogó felügyeletét. A K. Városi Bíróság mint fiatalkorúak bírósága 2011. november 22. napján jogerős végzésével elrendelte a fenti ítélettel kiszabott 1 év 4 hónap fk. fogházbüntetés végrehajtását. E büntetéséből a vádlott 2013. január 3. napján kedvezménnyel szabadult. A feltételes szabadság próbaideje 2014. január 2. napján eredményesen eltelt, így a büntetését 2013. május 3. napjával kell kitöltöttnek tekinteni.

2. A K. Városi Bíróság 2009. november 4. napján jogerős ítéletével garázdaság bűntette miatt 2 évre próbára bocsátotta. A próbaidő 2011. november 3. napján eredményesen telt el.

3. A K. Városi Bíróság 2010. december 19. napján jogerős ítéletével garázdaság bűntette miatt 50 nap közérdekű munkára ítélte.

4. A K. Városi Bíróság - a Megyei Bíróság határozata folytán - 2011. február 8. napján jogerős ítéletével lopás bűntette miatt 2 évi próbaidőre felfüggesztett 5 hónap fk. fogházra ítélte. A próbaidő 2012. június 22. napján telt volna le eredményesen.

5. A K. Városi Bíróság 2012. június 22. napján jogerős ítéletével lopás vétsége és garázdaság bűntette miatt 30 000 Ft pénzbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú jogerős ítélet a történeti tényállás rögzítését követően - mely tényállás szerint a terhelt terhére megállapított bűncselekmény elkövetési ideje 2011. december közepe, 2011. december 14-ről 15-re virradó éjszaka, 2011. december 29. és 2012. január 3. napja közötti idő -, a Be. 259. § (1) bekezdésében biztosított rövidített indokolás keretében a bíróság által alkalmazott egyéb jogszabályok között végrehajtási fokozatként a régi Btk. 43. § a) pontjában megjelölt börtön fokozatot, a különös visszaeső hivatkozásaként a korábbi Btk. 137. § 15. pontját jelölte meg.

Az eljárt bíróság beszerezte a K. Városi Bíróság mint fiatalkorúak bírósága 2011. november 22. napján jogerős végzését, azt felolvasással tárgyalás anyagává is tette. Az iratoknál elfekvő végzésből megállapíthatóan a bíróság ezzel a végzésével a pártfogó felügyelet szabályainak megszegése miatt rendelte el a K. Városi Bíróság ítéletével kiszabott 1 év 4 hónap fk. fogházbüntetés végrehajtását.

A bűncselekmény elkövetésekor és elbírálásakor egyaránt hatályos korábbi Btk. 137. §-ának 14. pontja szerint visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el. Ugyanezen szakasz 15. pontja értelmében különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.

A fenti törvényhelyekre figyelemmel a terhelt korábbi elítélési adatai, valamint a törvényességi jogorvoslattal támadott határozat tényállásában megjelölt elkövetési adat tükrében a Kúria megállapította, hogy az adott ügyben az elsőfokú bíróság a korábbi Btk. 137. §-a 15. pontjában rögzített különös visszaesést tévesen határozta meg. A terheltet ugyanis még nem ítélte a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre. A felfüggesztett szabadságvesztés utóbb történő végrehajtása a visszaesői minőséget nem alapozza meg, így anyagi jogszabály megsértésével került sor a terhelt vonatkozásában a különös visszaesői minőség megállapítására.

Ezért a Kúria a Be. 436. §-a alapján a Legfőbb Ügyészség törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványának helyt adva, a Be. 437. §-ának utolsó fordulata alapján megállapította, hogy a jogerős határozat a terhelt különös visszaesői minőségét megállapító rendelkezés törvénysértő.

(Kúria Bfv. II. 445/2015.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2015. évi május hó 14. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t: