A Kúria Kfv.35342/2011/10. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 32. §, 35. §, 43. §, 44. §, 45. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 87. §, 118. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A határozat elvi tartalma:

1. Az adóhatóság csak az utólagos ellenőrzés során tárhatja fel a tartalmilag hiteltelen bizonylatokat, az egyes adókötelezettség teljesítésére irányuló ellenőrzés során nem.

2. A jogvita eldöntésére mindig a határozatokkal érintett időszaka vonatkozó hatályos szabályokat kell alkalmazni, nemcsak a számla, hanem az egyszerűsített számla esetében is. (Tanács 2006/112/EK Irányelve 226. cikke)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.V.35.342/2011/10.szám

A Kúria a dr. Ferencz Márta ügyvéd (...) által képviselt ......) felperesnek dr. Auth Mária jogtanácsos által képviselt NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság (....) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 2011. március 9. napján kelt 7.K.21.403/2010/19. számú ítélete ellen a felperes által 21. és az alperes által 23. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelmek folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Baranya Megyei Bíróság 7.K.21.403/2010/19. számú ítélete keresetnek helyt adó részét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét teljes körűen elutasítja, ezt meghaladó részét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 125.000 (százhuszonötezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 585.300 (ötszáznyolcvanötezer-háromszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2008. április 28-án adásvételi szerződéssel értékesítette a tulajdonába lévő ...típusú tehergépkocsit (a továbbiakban tehergépkocsi), az ügyletről számlát nem bocsátott ki. Az adásvételi szerződés második pontja értelmében a vevő a vételárat a szerződés aláírásának napján fizette meg. A felperes a vételárat pénztári bevételként, árbevételként könyvelésében nem szerepeltette, a tárgyi eszközt főkönyvéből nem vezette ki. A felperes 2008. II. negyedévi általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) bevallásában az értékesítésre eső 375.000 Ft áfát feltüntette, és a tehergépkocsi után 2008. évre teljes összegben elszámolta az értékcsökkenést.

A felperes tűzifa értékesítésével és kiszállításával, illetve építőipari tevékenységgel foglalkozott. 2006. évben - 3.098.000, 2007. évben pedig -4.069.000, 2008-ban pedig 482.000 forint volt üzleti tevékenységének eredménye. Tűzifa értékesítéshez kapcsolódóan 5 db számlát számolt el 2006. és 2007. években a könyvelésében, ugyanakkor tűzifaként hasznosítható faanyagot könyvelésének adatai szerint négy alkalommal szerzett be. A felperes leltárai hiányosak voltak, nem tartalmaztak konkrét adatokat a beszerzett anyagokra, ezekben csak egyes beszerzések kerültek feltüntetésre, és az egyes években számított haszonkulcs is eltérő volt. A felperes rendelkezett tehergépjárművel, ezt használta az általa végzett építkezéshez és fa szállításához. 2006. és 2008. években nyilvántartotta a gázolaj és benzin beszerzéseit, 2006. évben benzinből 520,38 2007. évben 989,26, 2008. évben pedig 86,27 litert szerzett be, gázolajból 2006. évben 6092,8 litert, 2007. évben 8311,99 litert, 2008-ban 1122,75 litert. A gépjárművek átlagfogyasztása 30-35 liter volt. Az átlagfogyasztás felső értékével számolva a gázolajfogyasztás 44362 km megtett utat jelentett 2006-2008. években.

A felperes 2006. II. negyedévében áfa analitikájában és bevallásban levonásba helyezte a ....Bt. (a továbbiakban: Bt.) által 2006. június 24-én kibocsátott AA0513151 és AA0513152 számú egyszerűsített számlák áfa tartalmát. A felperes a két számla alapján 320.000 Ft áfát vont le.

A felperes 2006. II. negyedévében befogadta a ...Kft. (a továbbiakban: Kft.) által 2006. május 30-án és június 14-én kibocsátott GT20081392 és GT20081394 számú számlákat. Ezek ingatlan értékesítésről kerültek kiállításra, 16,67 %-os áfa kulccsal. A felperes e két számla alapján 6.666.667 Ft adóalapra jutó 1.333.333 Ft áfát helyezett levonásba. A számlák alapjául szolgáló 2006. június 14-én kelt adásvételi szerződés 4. pontja szerint 2006. május 30-án megfizetett 2.000.000 Ft egy része előlegnek, másik része foglalónak minősült, az ingatlan értékesítés teljesítésének időpontja pedig 2006. június 14. volt.

Az adóhatóság a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett 2006. május 30-tól 2006. december 31-ig terjedő időszakra, és 2007-2008. évekre. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban a felperes terhére áfa adónemben 8.312.000 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet írt elő, százalékos egészségügyi hozzájárulásban 1.443.000 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet, javára társasági adóban 63.000 forint adókülönbözetet, társas vállalkozások külön adója adónemben pedig 19.000 forint adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki, késedelmi pótlékot számított fel, a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállításának, könyvek, nyilvántartások vezetésének elmulasztása, illetve előírásoktól történő eltérő vezetése miatt 150.000 forint, az adólevonási kötelezettség elmulasztása miatt pedig 2.359.000 forint mulasztási bírságot szabott ki.

A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2010. augusztus 27. napján kelt .../2010. számú határozatában az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Határozata a következőket tartalmazza:

A felperes a tehergépkocsi értékesítésével kapcsolatos eljárásával megsértette a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 77. § (1) bekezdését, (3) bekezdés e) pontját, 81. § (1) bekezdését, (3) bekezdés c)pontját, ezért adózás előtti eredményét 2008. évben 1.855.000 forinttal megnövelte, illetve egyúttal 495.000 forinttal csökkentette. A könyvelésben, pénztári nyilvántartásban nem szereplő tehergépkocsi értékesítéssel kapcsolatos bevételt, a 2.250.000 forintot a felperes pénztárából az ügyvezető kivette. Ez az összeg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 28. § (1) bekezdése alapján egyéb jövedelemnek minősül, amely kapcsán a felperes nem tett eleget a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségének, és elmulasztotta megállapítani, illetve levonni az ügyvezető részére összeg utáni kifizetett adóelőleget is.

A felperes iratai nem voltak alkalmasak a tűzifa értékesítés és az ehhez szükséges faanyagbeszerzés valós összegének megállapítására, ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art) 108. § -a értelmében becslést kellett alkalmazni. A becslés eredményeként a felperes árbevételét 2006. évben 12.766.312, 2007. évben 17.492.591, 2008. évben pedig 3.214.301 forintban állapította meg, amellyel szemben meghatározta a költségeket is, 2006. évre 1.665.171, 2007. évre 2.281.642, 2008. évre pedig 419.257 forintban. Az eltitkolt értékesítéshez kapcsolódó áfa fizetési kötelezettséget 20 %-ban állapította meg. Bizonylatok hiánya miatt az áfa levonását nem engedélyezte. Mivel az áfa-val növelt bevétel és anyagköltség különbözetét a felperes a könyvelésében nem mutatta ki, és ezeket pénztári nyilvántartásában sem szerepeltette, az összeget a pénztárból a felperesi ügyvezető kivette. Ez az összeg az ügyvezető által megszerzett olyan egyéb jövedelemnek minősül, ami után személyi jövedelemadót kell fizetni, de a felperes a személyi jövedelemadó előleget nem vonta le, és nem fizette meg az egészségügyi hozzájárulást sem, így ezeket terhére elő kellett írni.