BH 1976.3.120 I. Ha a kivitelező a tőle elvárható figyelmeztetési kötelezettségének nem tesz eleget, a hibás tervek - egyébként pontos - kivitelezése folytán bekövetkezett károkért felelős.

II. A kártérítés iránti követelés esedékessége a károsodás bekövetkezésekor és nem az áthárítani kívánt kijavítási költség kifizetésének időpontjában következik be [44/1967. (XT 5.) Korm.f sz. r. 10., 13. §, 10/1968. (X. 10.) ÉVM-KGM-NIM. sz. r-tel közzétett tervezési szerződési alapfeltételek 12. §, GKT 29/1973. sz., Ptk. 344., 356. §, 359. § (1) bek.].

A felperes és az I. r. alperes szerelő vállalat szerződést kötöttek a felperesi galvanizáló üzem légtechnikai, illetve folyadékkeringető berendezéseinek technológiai szerelésére. A terveket a felperes megbízásából a II. r. alperes generáltervező által igénybe vett III. r. alperes altervező készítette.

A létesítmény üzembehelyzéséről, illetve próbaüzeméről készült jegyzőkönyvben megállapították, hogy az elszívási rendszerek nem adják a tervezett teljesítményt, az abszorber hatástalan, a PVC vezeték több helyen deformálódott. Mivel ezeknek a hibáknak a szavatossági jellegét az I. r. alperes tagadta, a felperes keresetet indított, amelyben a bizonyítási eljárás eredményéhez képest a kivitelezőt és a tervezőt a hibák kijavítására, a bekövetkezett kár viselésére, valamint a hibás teljesítés miatt kötbér fizetésére kérte kötelezni.

A felperes a folyamatos termelés érdekében a berendezést az említett hibák és a sikertelen próbaüzem ellenére üzemeltette.

A II. r. alperes generáltervező az altervező ellen visszkeresetet indított, amelyben a hibák díjtalan kijavítására és a felperesnél keletkezett károk viselésére kérte kötelezni.

Az I. r. alperes a kivitelezési hibát, a II. és III. r. alperesek a tervezői hibát, a felperes pedig az üzemeltetési hibát tagadta. Ezzel szemben a szakértő véleménye a következőket tartalmazza.

1. A levegőtisztító készülékek, az ún. abszorberek hibás tervezés miatt üzemképtelenek. Ezért szükséges a tervek kijavítása, majd ezt követően a készülékek kb. 180 000 Ft költséggel kijavíthatók. A szakértő szerint erre a hibára vezethető vissza a felperes által megjelölt ún. korróziós kár, egyébként korrózió nem következett volna be, ha a tervező a ventillátor aljára ürítő csonkot tervez.

2. Az elszívó berendezéseken szintén tervezési hiba következtében a szükségesnél kevesebb levegő áramlik. Ez a hiba ugyan nem gátolj a az üzemeltetést, mivel azonban a KÖJÁL egyes szakaszokon a megengedettnél nagyobb légszennyeződést mért, a terveket és ezek alapján a berendezést kb. 50 000 Ft költséggel ki kell javítani.

3. A PVC légcsatornák deformálódás, vetemedés, elhajlás miatt nem teljes értékűek. A csővégek csatlakozásánál tömítési hiba miatt csöpögés keletkezett, emiatt a beton korrodált, és a felperesnek mintegy 20 000 Ft kára keletkezett. Ezeknek a hibáknak az oka a szakértő véleménye szerint az, hogy a PVC lemez vastagságát nem a környezeti hőhatások és a légcsatorna keresztmetszetei függvényében határozták meg, emiatt a lemez a szükségesnél vékonyabb lett. A III. r. alperes tervező - bár ezt külön vállalta - nem tervezett automata hőfokszabályozót, emiatt a berendezést kézi szabályozással kellett üzemeltetni, és így következhetett be a légcsatorna túlfűtöttsége. Hibás a légcsatornák felfüggesztési osztótávolságának a meghatározása is, és ezt az egyébként felismerhető tervezési hibát az I. r. alperes sem észrevételezte. Felismerhette volna a kivitelező azt is, hogy a csővégek tömítésénél alkalmazott lágy gumi, lágy PVC és kéregpapír nem alkalmas erre a feladatra, és emiatt a tömítés 90%-ban nem megfelelő. Ezzel a hibával kapcsolatban a szakértő azt is megállapította, hogy a felperes elmulasztotta a csepegést megfelelően felfogni, ez is közrehatott a beton korróziójában.

A szakvélemény alapján a felperes a keresetét akként módosította, hogy a II. r. alperes az abszorberek hibás tervezése miatt díjtalanul adjon kijavítási tervet s viselje az ezzel kapcsolatos kivitelezési és helyreállítási költségeket. Az I. r. alperes fizessen 100 000 Ft díj leszállítást az elszívóberendezés csökkent teljesítőképessége miatt, és ezt az összeget mint kárt vagylagosan viselje az I. és II. r. alperes. A PVC légcsatornák kivitelezési költségét az alkalmatlan szolgáltatás miatt az I. r. alperes fizesse vissza, és ezt az összeget mint kárt az I. r. vagy a II. r. alperes viselje. Szintén vagylagosan kérte az I., illetve II. r. alperes marasztalását 31950 Ft további kár, valamint a II. r. alperest 130 000 Ft kötbéralap után járó hibás átadási kötbér megfizetésére.

Az I. r. alperes a módosított kereset elutasítását kérte. Előadása szerint nem terhelte figyelmeztetési kötelezettség sem a légcsatornánál az osztótávolság helytelen meghatározásával kapcsolatos hiba, sem az ürítőcsap tervezési hibája miatt. Mivel tervszerűen kivitelezett, szavatossági felelőssége nem áll fenn, a betonkorrózióval kapcsolatos tömítési hibára vonatkozó igény elévült, a kártérítési követelés pedig idő előtti, mert a felperes a javításokért még nem fizetett ki semmilyen összeget, s így kártérítési követelést vele szemben sem lehet még érvényesíteni.

A II. r. alperes a III. r. alperessel szemben indított visszkeresetét a felperes kerestmódosításának megfelelően módosította és előadta, hogy az ő terhére nem állapítható meg tervezési hiba.

A III. r. alperes nem vitatta a szakértő által kimutatott tervhibákat. Ettől függetlenül azt kérte, hogy a felperes a szakszerűtlen üzemeltetés miatt viselje a károk egy részét. Előadta, hogy automata hőfokszabályozó tervezésére nem jött létre szerződés a felek között. A II. r. alperes mint generáltervező kellő gondossággal eljárva észlelhette volna a szaktervező hibáit, egyébként az 1974. augusztus 27-én előterjesztett hibás átadási kötbérigény elévült.

Az első fokú bíróság a jogviszonyok figyelembevételével megállapította a hibás tervezést, a tervező szavatossági és kártérítési felelősségét, továbbá a szakvélemény alapján azt is, hogy a figyelmeztetési kötelezettség elmulasztása miatt az I. r. alperesnek is fennáll a kártérítési felelőssége. Mindezek alapján kötelezte a III. r. alperest, hogy 1974. december 31-ig díjtalanul szolgáltasson hibátlan terveket, az I. r. alperest pedig, hogy a terveknek megfelelő javítási és helyreállítási munkákat 1975. június 30-ig végezze el, illetve a bekövetkezett károkat állítsa helyre. A kárnak minősülő kivitelezési és helyreállítási költségek viselésére az első fokú bíróság az I. és III. r. alperest kötelezte. Az abszorber üzemképtelensége és az emiatt létrejött korrózióval kapcsolatos költségeket a III. r. alperes 100%-ban, a PVC légcsatornák meghibásodása miatt 70%-ban, a betonkorrózió folytán keletkezett kárt 15%-ban köteles viselni, az I. r. alperes pedig a PVC légcsatornák hibái miatt 5%-os, a betonkorrózió miatt 15%-os kár viselésére köteles. Az ezt meghaladó keresetet elutasította.

Az első fokú ítélet indokolása szerint az I. r. alperes tervszerűen kivitelezett, tehát nem állapítható meg vele szemben szavatossági felelősség. Elmulasztotta azonban figyelmeztetni a felperest azokra a tervezési hibákra, amelyek felismerése a szakvélemény értelmében a kivitelezőtől elvárható lett volna. Ezért fennáll a kártérítési felelőssége és a bekövetkezett károk viselésére közrehatása arányában köteles (Ptk. 344. §).