A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21687/2012/4. számú határozata szerződés teljesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 130. §, 157. §, 251. §, 252. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 201. §, 207. §, 236. §, 318. §, 339. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 126. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Levek Istvánné, Pestovics Ilona, Sándor Ottó

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.21.687/2012/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Sántha és Pozsgai Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dezső és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés teljesítése és kártérítés iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2012. július 3. napján kelt 22.G.42.068/2007/143. számú, a 2012. július 17. napján kelt 148. sorszám alatt meghozott végzéssel kijavított ítélete ellen az alperes részéről 150. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett részét - a kereset tárgyában hozott részítéletnek tekintve - helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.850.000 (kettőmillió-nyolcszázötvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes - a perben kirendelt szakértő által előterjesztett szakértői véleményben foglaltak figyelembevételével, a 2012. április 4-én kelt kiegészítésben rögzített elszámolás adatait elfogadva - módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest szerződés teljesítése címén 812.603.468 Ft tőke és annak 2010. december 31. napjától a kifizetésig terjedő időre járó törvényes mértékű kamata megfizetésére. Kártérítés címén kérte továbbá az alperes kötelezését 405.916.813 Ft elmaradt haszon és kamatai megfizetésére.

Keresete ténybeli alapjaként hivatkozott az alperessel kötött együttműködési szerződésben foglaltakra, amely értelmében a közösen megvalósított 2 projekt tekintetében az eredményből a nettó árbevétel és a nettó kiadás különbözetének figyelembevételével a keresetben érvényesített összeg illeti meg. Kártérítési igénye körében előadta, hogy a Beruházás II. helyszínéhez közel eső ingatlant annak tulajdonosa eladásra hirdette meg 2006 decemberében. Javaslatot tett ezen a helyszínen egy újabb projekt közös megvalósítására és ehhez elkészítette az üzleti-, ütem- és egyéb terveket, megkezdte az eladóval az egyeztetéseket, ártárgyalásokat. A projekt a tervek alapján 405.916.813 Ft eredményt hozott volna. Az alperes igazgatósága döntést hozott arról, hogy az új projektet vele együtt kívánja megvalósítani, majd 2007 augusztusában ettől a szándékától elállt. Az üzlet így meghiúsult, mert egyedül nem volt képes finanszírozni az ingatlan vételárát. A tervezett beruházásból származó eredmény elmaradása folytán a megjelölt összegű kára keletkezett.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben egyebek mellett kérte elsődlegesen annak megállapítását, hogy az eredményfelosztás tekintetében a felek között nem jött létre megállapodás, másodlagosan pedig annak megállapítását, hogy az együttműködési megállapodásnak az eredmény felosztására vonatkozó része érvénytelen jogszabályba, illetve jóerkölcsbe ütközés miatt. Az elsőfokú bíróság 22. sorszámú részítéletével a fenti viszontkeresetet elutasította, határozatát a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.528/2009/4. számú részítéletével helyben hagyta.

A folytatódó eljárásban az alperes az elszámolásra vonatkozó kereseti kérelem tekintetében a követelés idő előttisége miatt indítványozta a per megszüntetését, illetve a per tárgyalásának felfüggesztését. Állította, hogy a Beruházás II.-re vonatkozóan nem áll rendelkezésre olyan használatbavételi engedély, amely megfelelne a Megállapodásban foglalt feltételnek. Érdemi védekezésében a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése alapján hivatkozott arra, hogy az Együttműködési Megállapodás eredményfelosztásra vonatkozó része érvénytelen a felek szolgáltatásainak feltűnő értékaránytalansága miatt. E körülményre alapított megtámadási jogát a Ptk. 236. §-ának (3) bekezdésére utalással kifogásként érvényesítette. Álláspontja szerint a felperes - a bonyolítói tevékenységen kívül, amelyért a Megállapodás szerint megfelelő díjazásban részesült - kizárólag projektközvetítésnek minősülő tevékenységet végzett, ezért a jutalék mértéke legfeljebb az ingatlan vételárának 3-4 %-a lehet. Vitatta továbbá a kirendelt szakértő szakvéleményét a kiszámított eredmény vonatkozásában.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 593.779.254 Ft-ot, továbbá 384.252.664 Ft tőke után 2007. május 12. napjától, 209.526.593 Ft tőke után 2011. január 01. napjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű kamatot, valamint 6.740.000 Ft részperköltséget. Ezt meghaladóan keresetet elutasította.

Tényként állapította meg, hogy 2003. május 23-án a peres felek együttműködési megállapodást kötöttek. Előzményként rögzítették, hogy az E. Kft. eladja a felperesnek (ténylegesen az alperesnek) a kizárólagos tulajdonát képező, B. M. utca 10. és E. utca 11-13. szám alatti ingatlanát, melyre 143 lakásból, 5 üzlethelyiségből és 148 gépkocsitárolóból álló társasház felépítésére a jogerős építési engedélyt az illetékes hatóság kiadta. Az alperes az ingatlant abból a célból vásárolja meg, hogy a társasházat felépítse, értékesítse és a beruházást a felperes közvetítette az alperes részére. A megállapodás szerint a szerződő felek szándéka az, hogy az alperes megbízása alapján a felperes mint vállalkozó, vállalkozási jogviszony keretében lássa el a társasház felépítésével kapcsolatos bonyolítói feladatokat, továbbá a beruházás eredményéből a bonyolítói feladatok ellátásától függetlenül részesedjen, figyelemmel a beruházás közvetítésére. Részletezték a felperes teljes körű bonyolítói és műszaki ellenőri feladatait, mely a beruházás előkészítésére, megvalósítására, átadás-átvételére, üzembe helyezésére, a társasház értékesítésére és az utóellenőrzésre vonatkozott. Az alperes a beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet biztosítását, a 13. pontban rögzítettek szerinti megbízási díj kifizetését, valamint a 14. pontban kimunkált közös érdekeltségi rendszer szempontjai szerinti eredmény elszámolást és pozitív eredmény esetén - annak meghatározott százalékos arányban történő - felosztását vállalta. Az eredmény megállapításának feltétele volt, hogy a társasház rendelkezik olyan használatba vételi engedéllyel, amely nem tartalmaz a lakások és nem lakás célú helyiségek rendeltetésszerű használatát akadályozó feltételeket, valamint a beruházás eredményére kihatással lévő kikötéseket, a generálkivitelező a kötelezettségének eleget tett, vele elszámoltak, a garanciális biztosítéki rendszer az alperes rendelkezésére áll, valamint az értékesítési egységek tervezett összes árbevételének 90 %-a befolyt a bankszámlájára.