12/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás

a Rendőrség Beszerzési Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet], a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet], a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet] rendelkezéseire figyelemmel az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv beszerzéseinek szabályozása érdekében kiadom az alábbi utasítást.

I. Bevezető rendelkezések

Az utasítás hatálya

1. Az utasítás (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban együtt: rendőri szervek) egészére.

2. A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a rendőri szervek minden:

a) a Kbt., a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet, a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet és a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatásra és szolgáltatási koncesszióra (a továbbiakban együtt: közbeszerzési eljárások);

b) olyan visszterhes szerződés megkötésére irányuló beszerzésre, amelynek értéke eléri vagy meghaladja a hatályos nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, de nem minősül az a) alpont szerinti közbeszerzési eljárásnak.

Értelmező rendelkezések

3. A Szabályzat értelmezésében:

a) ajánlatkérő: a Kbt. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti költségvetési szervnek minősülő rendőri szerv;

b) belső ellenőrzés: a rendőri szervek ellenőrzés céljára létrehozott szervezeti egysége által lefolytatott ellenőrzés;

c) beszerzési eljárás: visszterhes szerződés megkötését megelőző szabályozott cselekmények összessége, beleértve a közbeszerzési eljárást is;

d) döntéshozó: a beszerzési eljárás során az eljárás eredményét befolyásoló döntéseket, valamint az eljárások eredményét jóváhagyó személy;

e) lebonyolító: az a személy, szervezet vagy a rendőri szerv azon szervezeti egysége, aki vagy amely a beszerzéssel kapcsolatos jogszabályi előírások maradéktalan betartásáért felel;

f) hivatalos közbeszerzési tanácsadó: a Közbeszerzési Hatóság által vezetett hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben szereplő személy.

Alapelvek

4. A rendőri szervek a 2. pontban szereplő beszerzéseik során kötelesek betartani a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályban meghatározott alapelveket.

Összeférhetetlenség

5. A rendőri szervek a beszerzési eljárásban kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerüljék az összeférhetetlenséget. Az összeférhetetlenségre a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályban meghatározott szabályokat kell alkalmazni. A fentiek betartásáért a döntéshozó a felelős.

6. A rendőri szervek nevében eljáró, illetve a beszerzési eljárás előkészítésébe bevont személyek a beszerzési eljárásba történő bevonásukat megelőzően az ajánlatkérő részére kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy esetükben az 5. pont szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn.

A közbeszerzési eljárásokban részt vevő személyek

7. A rendőri szervek közbeszerzési eljárásaiban az alábbi személyek vesznek részt:

a) a döntéshozó;

b) az eljárásért felelős személy;

c) a bírálóbizottság elnöke;

d) a rendőri szervek nevében eljáró, az eljárásba bevont további személyek, így különösen a bírálóbizottság tagjai, valamint a bírálóbizottság munkáját támogató, a beszerzés tárgya szerinti szakmai, pénzügyi és jogi szakértők;

e) a lebonyolító személy vagy a lebonyolító közreműködője;

f) a döntéshozó eseti döntése alapján hivatalos közbeszerzési tanácsadó;

g) a döntéshozó által a közbeszerzési eljárásban való részvételre kijelölt további személyek;

h) az Országos Rendőr-főkapitányság gazdasági főigazgatója (a továbbiakban: gazdasági főigazgató) által kijelölt felülvizsgáló.

8. A 7. pont a)-g) alpontokban felsorolt személyek feladatait és felelősségét a rendőri szervek közbeszerzési szabályzatukban részletesen szabályozzák.

9. A rendőri szervek közbeszerzési eljárásaiban részt vevő személyeknek, így különösen a közbeszerzési eljárások során benyújtott jelentkezések és ajánlatok elbírálására létrehozott, legalább háromtagú bírálóbizottságnak rendelkeznie kell közbeszerzési, jogi, pénzügyi és a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel.

II. Részletes szabályok

A közbeszerzési eljárások lefolytatásának rendje

10. Közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérő:

a) az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) költségvetése terhére, vagy az ORFK részére részben vagy egészben uniós forrásból megvalósuló, illetve a gazdasági főigazgató által kijelölt, az ORFK-t érintő közbeszerzések esetén az ORFK,[1]

b) az ORFK dologi előirányzata terhére megvalósuló, az a) alpontba nem tartozó közbeszerzések esetén a a Készenléti Rendőrség Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Ellátó Központ (a továbbiakban: KR GI GEK),[2]

c) a rendőri szervek költségvetése terhére, illetve részben vagy egészben uniós forrásból megvalósuló, az a) és b) alpontokba nem tartozó közbeszerzések esetén a rendőri szerv.

11. A hatályos uniós értékhatárt meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárások lebonyolítója a KR GI GEK. Ezen rendelkezés alól a rendőri szerv indoklással ellátott, írásban felterjesztett kérelme alapján a gazdasági főigazgató adhat felmentést, illetve az uniós forrásból részben vagy egészben megvalósuló közbeszerzést - a becsült értéktől függetlenül - a rendőri szervek saját hatáskörben is lebonyolíthatják, de a lebonyolítással írásban, a beszerzés fedezetének igazolása mellett megbízható a KR GI GEK is.[3]

12. A Kbt. hatálya alá tartozó, a hatályos uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű, valamint - értékhatárra tekintet nélkül - a központosított közbeszerzési eljárás második, verseny újranyitásával/konzultációval megvalósuló szakaszát a rendőri szervek saját hatáskörben lebonyolíthatják.[4]

13. Értékhatártól függetlenül - amennyiben jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérően nem rendelkezik - a KR GI GEK köteles lebonyolítóként eljárni a rendőri szervek részére a nem uniós támogatásból megvalósuló alábbi tárgyú közbeszerzések során:[5]

a) a rendőri szervek egészét tekintve összességében nagy mennyiségben szükségessé váló és az egységesítés vagy egyéb gazdálkodási cél elérése érdekében célszerűen egy eljárásban beszerzendő áruk, építési beruházások és szolgáltatások, úgymint:

aa) fegyverzeti anyagok,

ab) védő és kényszerítő eszközök,

ac) vegyi védelmi anyagok,

ad) speciális (rendőri technikai) eszközök,

ae) bűnügyi technikai anyagok,

af) a személyi juttatások körében nyújtott ellátások (pl.: cafetéria),

ag) IT eszközök és szolgáltatások,

ah) rádiótechnikai eszközök és szolgáltatások,

ai) gépjárművek,

aj) villamos energia,

ak) földgáz,

al) 250 millió forint bruttó beruházási összeget meghaladó építési beruházások; b) az a) alpontban fel nem sorolt, a gazdasági főigazgató írásbeli döntése alapján e körbe vont áruk, építési beruházások és szolgáltatások.

14. Amennyiben az ajánlatkérő rendőri szerv a KR GI GEK-et a 11. pont alapján megbízza a közbeszerzési eljárás lebonyolításával, akkor az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatát kell az irányadónak tekinteni. A bírálóbizottság elnökét ebben az esetben is az ajánlatkérő jelöli ki.[6]

15. Amennyiben több ajánlatkérő rendőri szerv közösen folytat le közbeszerzési eljárást olyan módon, hogy a Kbt. 21. § (3) bekezdés alapján maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt hatalmaznak meg a közbeszerzési eljárás lefolytatására, úgy az eljárás során a meghatalmazott rendőri szerv közbeszerzési szabályzatát kell irányadónak tekinteni.

A közbeszerzések központi felügyelete

16. A rendőri szervek által folytatott közbeszerzési eljárások közbeszerzés-szakmai megfelelőségének, szakszerűségének központi felügyelete az ORFK Gazdasági Főigazgatóság állományába tartozó felülvizsgáló feladata. A felülvizsgálót és a felülvizsgálandó közbeszerzési eljárást a gazdasági főigazgató jelöli ki.

17. A 16. pont szerint kijelölt felülvizsgáló a közbeszerzési eljárásban:

a) a részére felülvizsgálatra megküldött közbeszerzési eljárási dokumentációt közbeszerzési szempontból felülvizsgálja, egyezteti a rendőri szerv éves közbeszerzési tervében foglaltakkal, erről írásban jelentést készít és szükség esetén javaslatot tesz a dokumentáció kiegészítésére, módosítására;

b) vizsgálja a megindítani tervezett közbeszerzési eljárás és a korábban már lefolytatott, illetve az adott vizsgálati időszakra tervezett közbeszerzési eljárások vonatkozásában a Kbt.-ben szabályozott egybeszámítási kötelezettség érvényesülését, erről írásban jelentést készít és javaslatot tesz annak maradéktalan betartására;

c) a döntéshozó segítőjeként részt vehet a közbeszerzési eljárás cselekményein, az eljárás irataiba betekinthet, a közbeszerzési eljárásban részt vevő személyeknek - utasításnak nem minősülő - tanácsot adhat, szabálytalanság esetén javaslatot tehet a döntéshozó részére;

d) a részére átadott dokumentumok és az eljárás során szerzett személyes tapasztalatai alapján előzetesen véleményezi a döntéshozó hatáskörébe tartozó eljárási döntések előkészítettségét, a döntések megalapozottságát;

e) folyamatosan figyelemmel kíséri a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályváltozásokat, ellenőrzi az új normatív rendelkezések beépülését az eljárásba;

f) a közbeszerzési eljárás befejezését követően a lefolytatott eljárásról 15 napon belül jelentést terjeszt fel a gazdasági főigazgatónak.

18. A közbeszerzési eljárások felügyeletére, felülvizsgálatára csak hivatalos közbeszerzési tanácsadó jogosult.

19. A rendőri szerv állományába tartozó, hivatalos közbeszerzési tanácsadó részére, amennyiben a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységét csak a munkáltató javára és munkaköri leírása alapján látja el, a tanácsadói tevékenységért járó ellenszolgáltatást a rá vonatkozó munkajogi szabályokban meghatározott illetményrendszer keretein belül kell biztosítani. Ebben az esetben a rendőri szerv munkáltatóként köteles megtéríteni a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvétellel, illetve annak meghosszabbításával kapcsolatos költségeket.

20. A rendőri szerv állományába tartozó, hivatalos közbeszerzési tanácsadó a hivatalos közbeszerzési tanácsadó tevékenységét az erre vonatkozó előzetes munkáltatói engedély alapján más ajánlatkérő(k) javára is végezheti. Ebben az esetben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó sem a névjegyzékbe kerülés, vagy annak meghosszabbítása, sem pedig a kötelező felelősségbiztosítás megkötésével, illetve fenntartásával kapcsolatos költségeinek munkáltató általi megtérítésére nem jogosult.

21. A munkáltató javára végzett hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységgel összefüggésben esetlegesen bekövetkezett kár viselésének kötelezettsége a hivatalos közbeszerzési tanácsadót állományában foglalkoztató rendőri szervet terheli. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a rá irányadó munkajogi felelősségi szabályok alapján, munkavállalóként vonható felelősségre, amennyiben ennek jogszabályban rögzített feltételei fennállnak.

22. A rendőri szerv a döntéshozó egyedi döntése alapján a közbeszerzési eljárás lefolytatására állományba nem tartozó hivatalos közbeszerzési tanácsadó személyt vagy szervezetet megbízási szerződés keretében vonhat be. A megbízási szerződésben rendelkezni kell a hivatalos közbeszerzési tanácsadó hibája miatt a rendőri szervet érő teljes kár áthárításáról.

23. A közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz rendelkezésén alapuló tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettség vagy engedélykérés - amennyiben a rendőrségen kívüli szervezet irányába történik - kizárólag az ORFK Gazdasági Főigazgatóságán keresztül történhet. Ez alól kivételt képez a honlapon történő közzétételi kötelezettség, valamint a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet szerinti, az eljárás megindítására vagy szerződés módosítására irányuló kérelmet követő kapcsolattartás.

A közbeszerzések ellenőrzése

24. A Szabályzat hatálya alá tartozó beszerzésekre a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 9. §-ában meghatározott rendelkezéseket a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben meghatározott kivételek figyelembe vételével alkalmazni kell.

25. A rendőri szerv belső ellenőrzését végrehajtó szervezeti egység évente legalább egyszer, az éves ellenőrzési tervben meghatározott módon ellenőrzi a megelőző költségvetési év közbeszerzési tevékenységét. A rendőri szerv belső ellenőrzését végrehajtó szervezeti egység tagja a Szabályzat 7. pontjában szereplő személy nem lehet.

26. Az ORFK Költségvetési Ellenőrzési Iroda éves feladatterve szerint vagy szúrópróbaszerűen, illetve az országos rendőrfőkapitány egyedi utasítása alapján a rendőri szervek közbeszerzési eljárásait, illetve azok bármely eljárási cselekményét részben vagy egészében ellenőrizheti, beleértve a szerződések előkészítését, a fedezet rendelkezésre állását, a személyi és tárgyi feltételeket. Az ORFK Költségvetési Ellenőrzési Iroda állományának tagja a Szabályzat 7. pontjában szereplő személy nem lehet.

27. A gazdasági főigazgató részére a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének haladéktalanul jelenteni kell, ha a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul.

28. Aki az eljárás tekintetében bármilyen, az eljárás tisztaságát veszélyeztető cselekményt észlel, köteles haladéktalanul a szolgálati elöljáróját, vagy az eljárásért felelős személyt, valamint a döntéshozót írásban tájékoztatni.

A munkavédelmi felügyelő részvétele a beszerzési eljárásban[7]

28/A. A beszerzés előkészítése keretében a műszaki leírás elkészítéséért felelős szervezeti elem a munkavédelmi felügyelő bevonásával ellenőrzi, hogy a beszerzés tárgya a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök szerinti veszélyesnek minősített munkahelyek, technológiák, berendezések, munkaeszközök körébe tartozik-e (a továbbiakban: veszélyes beszerzési tárgy). Az ellenőrzés eredményét a munkavédelmi felügyelő feljegyzésben rögzíti, amelyet a beszerzési eljárás irataihoz kell iktatni.[8]

28/B. Veszélyes beszerzési tárgyra vonatkozó beszerzési eljárás csak akkor indítható meg, ha a tárgyra vonatkozó műszaki leírást a munkavédelmi felügyelő ellenjegyezte.[9]

28/C. A munkavédelmi felügyelő a veszélyes beszerzési tárgy műszaki leírását ellenjegyzésével akkor látja el, ha az tartalmaz minden olyan követelményt és előírást, amelyek teljesülése és megléte esetén a veszélyes beszerzési tárgy - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerinti - munkavédelmi üzembe helyezésének nem lenne akadálya.[10]

III. Záró rendelkezések

29. A Szabályzat a közzétételét követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a Szabályzat hatálybalépését követően megindított beszerzési eljárásokra kell alkalmazni.

30.[11]

31.[12]

32.[13]

Dr. Hatala József r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány