3223/2022. (V. 11.) AB végzés
bírói kezdeményezés visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény 11. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. A Fővárosi Törvényszék (továbbiakban: indítványozó) az előtte folyamatban lévő peres eljárást a 28.P.22.883/2021/8-II. számú végzésével felfüggesztette, és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése alapján indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 11. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességét állapítsa meg és a támadott rendelkezést - a folyamatban lévő ügyben való alkalmazásának tilalmát elrendelve - semmisítse meg.
[2] Az indítványozó előadta, hogy az előtte folyó perben a felperes bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt gyorsított pert indított és mivel a perben okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyítást nem kellett lefolytatni, ezért az indítványozónak tárgyalás tartása nélkül kellene döntést hoznia. A Törvény 11. § (1) bekezdése szerint ugyanis a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, ha az okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyítást nem kell lefolytatni. Az (5) bekezdés pedig azt rögzíti, hogy amennyiben a bíróság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, az ítéletet is tárgyaláson kívül hozza meg.
[3] Az indítványozó szerint a Törvény 11. § (5) bekezdése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésén alapuló nyilvános tárgyaláshoz való jogot, mivel kifejezetten megtiltja, hogy a bíróság nyilvános tárgyaláson döntsön a felek jogairól és kötelezettségeiről. Mint azt az indítványozó állítja, sem magából a jogszabályból, sem a hozzá fűzött jogalkotói indokolásból nem állapítható meg a rendelkezés célja, azonban feltételezhető, hogy az eljárás gyorsasága, hatékonysága érdekében írhatta elő a jogalkotó a tárgyalás mellőzését. Álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése azonos szintűnek tételezi a nyilvános tárgyalás és az észszerű határidő követelményét, így a tisztességes eljárás egyik részeleme sem érvényesülhet a másik rovására. Az indítványozó arra is hivatkozott, hogy a polgári eljárásokban van ugyan lehetőség a tárgyalás mellőzésére, azonban a feleknek lehetőségük van kérni a tárgyalás tartását, a jogalkotó azonban a Törvény megalkotásakor ezt a lehetőséget nem biztosította a felek számára.
[4] 2. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a bírói kezdeményezés megfelel-e a törvényben előírt feltételeknek. Az Abtv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.
[5] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja értelmében az indítványnak indokolást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. Az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdése szerint a kérelem - többek között - akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, vagyis nem elegendő az Alaptörvény egyes rendelkezéseire hivatkozni, az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alaptörvény egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti (3201/2013. (X. 31.) AB határozat, Indokolás [35]).
[6] Ennek a feltételnek az indítvány nem felel meg, mivel az indítványozó arra nézve semmilyen indokolást, így érdemi alkotmányjogi érvelést sem terjesztett elő, hogy a Törvény 11. § (5) bekezdése miért és mennyiben sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt - a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részelemének tekintett - nyilvános tárgyaláshoz való jogot.
[7] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítványozó állításával szemben a Törvény 11. § (1) cikke nem írja elő kötelezően a tárgyalás mellőzését, csak abban az esetben teszi azt lehetővé, ha az ügy eldöntéséhez okirati bizonyításon kívül más bizonyítási eszköz igénybevétele nem szükséges. Ennek a kérdésnek az eldöntése azonban a bírói diszkréció körébe esik, azaz a bizonyítási eljárás - és ezen belül a bizonyítási eszközök - meghatározása az eljáró bíró döntésétől függ.
[8] 3. Az Alkotmánybíróság fentiek alapján megállapította, hogy a bírói kezdeményezés nem felelt meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja szerinti törvényi feltételeknek, ezért azt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2022. április 26.
Dr. Juhász Miklós s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Czine Ágnes s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Miklós s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Juhász Imre előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: III/538/2022.