BH 2010.5.117 Az indokolási kötelezettség megsértése akkor eredményez feltétlen hatályon kívül helyezést - és felülvizsgálatot is megalapozó - eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása - tény vagy jogkérdés kapcsán - oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróág a döntését [Be. 373. § (1) bek. III. pont a) alpont, 416. § (1) bek. c) pont, 423. § (5) bek., 1/2007. BKv.].

A városi bíróság a 2006. május 18. napján kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki az I. r. terheltet 49 rb. szerzői vagy szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok megsértésének vétségében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 350 napi tétel, napi tételenként 200 forint, összesen 70 000 forint összegű pénzbüntetésre ítélte. Egyben az I. r. terheltet az ellene 39 rb. szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

Védelmi fellebbezés alapján eljárva a megyei bíróság, a 2007. november 26. napján meghozott végzésével az elsőfokú határozatot az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott - tényállás lényege a következő.

Az I. r. terhelt a számítógépén összesen 49 joggazda 126 db, a sértettek szerinti bontásban összesen 46 joggazda 123 jogvédett programjáról készített jogellenesen másolatot, melyeket CD lemezre is kimentett. Az I. r. terhelt azáltal, hogy nem vásárolta meg a joggazdák által forgalomba hozott szoftvereket, azokért szerzői díjat nem fizetett, a különböző forgalmazónak, illetve joggazdának egyenként 1000 és 762 000 forint közötti vagyoni hátrányt okozott.

Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint az I. r. terhelt magatartásával, eshetőleges szándékkal megvalósította 49 rb., a Btk. 329/A. § (1) bekezdésébe ütköző szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétségét; míg 39 rb. esetben nem volt megállapítható e bűncselekmény elkövetése.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi értékelésével egyetértett azzal, hogy az I. r. terhelt egyenes szándékkal követte el a terhére rótt bűncselekményt.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt terjesztett elő - a Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása miatt felmentés, illetve eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezés érdekében.

Az indítvány lényege szerint egyrészt nem bizonyított, hogy az I. r. terhelt másolatot készített volna, számítógépe erre nem is volt alkalmas. A Btk. 329/A. §-ának háttérnormája - az elkövetéskor hatályban volt 1999. évi LXXVI. törvény 17. §-a - értelmében pedig a másolatok tárolása, birtoklása önmagában még nem valósít meg jogosulatlan felhasználást. Mindemellett nem állapítható meg az egyenes szándék, a haszonszerzési célzat vagy vagyoni hátrány okozása sem. Ehhez képest pedig a bűnösség megállapítása anyagi jogszabályt sért.

Az indítvány, a Be. 373. § (1) bekezdés III. pontjának a) alpontjára hivatkozva kifogásolja továbbá, hogy - álláspontja szerint - az eljárt bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Az ítélet ugyanis a vád szerinti 98 rb. bűncselekményhez képest összesen csak 88 rb. esetről (49 rb. miatt bűnösség megállapításáról, 39 rb. miatt pedig felmentésről) rendelkezik. Ehhez képest sem az nem állapítható meg pontosan, hogy mi lett a vád szerinti 10 rb. cselekmény sorsa, sem pedig az, hogy a felmentő rendelkezés mely cselekményekre vonatkozik.

A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában az indítványt az anyagi jogszabálysértést kifogásoló részében törvényben kizártnak, míg az eljárási szabálysértésekre vonatkozó részében alaposnak tartotta; s a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és 2 rb. bűncselekmény miatt - törvényes vád hiánya miatt - az eljárás megszüntetését, egyebekben pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség szerint a jogerős ítélet rendelkező része és a tényállása egymással ellentétes, mivel a rendelkező rész 49 rb. bűncselekmény miatt állapította meg a bűnösséget; viszont az ennek alapjául szolgáló tényállás csupán 46 sértett (joggazda) sérelmére történt elkövetést tartalmaz. Következésképpen 3 rb. bűncselekmény elkövetése a tényállásból nem állapítható meg.

Az ügyészség 98 rb. bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az I. r. terhelttel szemben. Ugyanakkor a jogerős ítélet összesen csak 88 rb. bűncselekmény tárgyában rendelkezett; 10 rb. bűncselekményre vonatkozóan pedig sem az ítélet rendelkező része, sem pedig indokolása nem tartalmaz utalást. Ehhez képest az ítéletből nem lehet megállapítani, hogy mi az eltérés oka, s - miután a vád tárgyává tett és a marasztalással érintett bűncselekmények számának különbözete nem azonos a felmentéssel érintett bűncselekmények számával - az sem állapítható meg, hogy pontosan mely bűncselekményekre vonatkozik a felmentő rendelkezés.

Mindezek alapján - a Legfőbb Ügyészség szerint - a bűnösség megállapítása tekintetében az eljárt bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

Ezen túlmenően az ítélet - bűnösség alapját képező - tényállása olyan sértettek (joggazdák) sérelmére történt elkövetéseket is megállapít, amely sértettek a vádban nem szerepeltek. E körben - két sértett (két joggazda) kivételével - megállapítható, hogy a vád tartalmazta a jogosulatlanul másolt számítógépes programokat, csupán a bíróság a vádtól eltérően állapította meg a sértettek személyét. Így e körben a törvényes vád hiánya nem merül fel.

Ugyanakkor két sértett sérelmére elkövetett - s az ítélet tényállásában megállapított - bűncselekmény miatt az ügyészség nem emelt vádat. Következésképpen az eljárt bíróság az e két sértett sérelmére elkövetett cselekmény kapcsán törvényes vád hiányában állapította meg az I. r. terhelt bűnösségét.

A Legfőbb Ügyészség szerint az indítványnak a bűnösség megállapítását sérelmező - és az irányadó tényállástól eltérő körülményekre hivatkozó - kifogásai kapcsán a felülvizsgálat törvényben kizárt.

A felülvizsgálati indítvány - eljárásjogi okból - alapos.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a Be. 373. § (1) bekezdés III. pontjának a) alpontja alapján felülvizsgálati ok és a jogerős ügydöntő határozat feltétlen hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés, ha az eljárt bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

Az indokolási kötelezettség [egyébként a Be. 423. § (5) bekezdés alapján hivatalból is vizsgálandó] megsértése fűződhet ténykérdéshez és jogkérdéshez. Az indítvány szerinti kifogás - értelemszerűen - ténykérdéssel kapcsolatos.

Felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága és a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Következésképpen ezen eljárási ok kapcsán (felülvizsgálati eljárásban) csupán az vizsgálható, hogy a megtámadott jogerős határozat indokolásában az eljárt bíróság ellenőrizhető és elégséges módon számot ad-e a tényállás megállapításához vezető, a Be. 78. § (3) bekezdés szerinti, értékelő tevékenységéről.