BH 2015.7.183 I. A jelentési kötelezettség valótlan jelentés megtételével történt elkövetése a hamis magánokirat felhasználása vétségéhez képest speciális bűncselekmény, ezért abban az esetben is a katonai vétség megállapításának van helye, ha a valótlan jelentés valótlan tartalmú magánokirattal történik.

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék Kb.31/2012/19., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.53/2013/6., Kúria Bhar.1177/2014. (*BH 2015.7.183*)

***********

A specialitás folytán a cselekmény magánokirat-hamisításkénti (hamis magánokirat felhasználásakénti) értékelése akkor is kizárt, ha a katonai vétség miatt katonai büntethetőséget megszüntető okból a büntetőeljárás megszüntetésének van helye [Btk. 345. §, 440. § (1) bek.].

II. A rendőri szerv által a hatáskörét gyakorolva készített jegyzőkönyv, amelyben a közúti baleset helyszínének megszemlélése alapján észlelt tényeket rögzíti közokirat, amely bizonyítja - egyebek mellett - a baleset helyszínét, ezért annak valótlan feltüntetése közokirat-hamisítás megállapítására alkalmas.

Az a rendőr, aki valótlan adatokat tartalmazó okirat jelentésként történt felhasználásával közreműködik abban, hogy a baleset körülményeit rögzítő jegyzőkönyvben a hatóság a baleset helyszínére vonatkozóan valótlan adatot rögzítsen, az intellektuális közokirat-hamisítást megvalósítja [Btk. 342. § (1) bek. c) pont].

III. Rendőr esetében a szolgálati viszony megszűnését követően lefokozás büntetés kiszabása nem indokolt, miután a szolgálati viszony megszüntetésével - szemben a Magyar Honvédség hivatásos állományú katonájával - rendfokozatát automatikusan elveszti, ezért ez a büntetés a rendfokozathoz fűződő tekintély megóvása szempontjából közömbös [Btk. 137. §; 2011. évi CXIII. tv. 41. § (4) bek.].

[1] A törvényszék katonai tanácsa a 2013. február 26-án kihirdetett ítéletében a volt rendőr főtörzsőrmester vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli szolgálatban kötelességszegés vétségében [1978. évi IV. tv. 348. § (1) bek.], jelentési kötelezettség megszegésének vétségében [1978. évi IV. tv. 350. § (1) bek. b) pontja], és közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pontja]. Ezért őt halmazati büntetésül száznapi tétel pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2500 forintban állapítva meg. Ugyanakkor a csalás vétségének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette.

[2] A vádlott fellebbezése alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2014. május 16. napján meghozott ítéletével a törvényszék ítéletét megváltoztatta, a vádlottat a közokirat-hamisítás bűntettének vádja alól felmentette, míg a 2 rendbeli szolgálatban kötelességszegés vétsége és a jelentési kötelezettség megszegésének vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette, és megállapította, hogy a bűnügyi költséget az állam viseli.

[3] Bár a másodfokú bíróság határozatában ezt elmulasztotta rögzíteni, azonban nyilvánvaló, hogy ügyészi fellebbezés hiányában - a Be. 348. § (2) bekezdésére figyelemmel - nem vizsgálta felül az elsőfokú felmentő rendelkezést.

[4] A másodfokú ítélet ellen a fellebbviteli főügyészség másodfellebbezést jelentett be, a vádlott bűnösségének közokirat-hamisítás bűntettében történő megállapítása és emiatt vele szemben pénzbüntetés kiszabása végett.

[5] A Legfőbb Ügyészség a fellebbviteli főügyészség által bejelentett fellebbezést módosítva tartotta fenn.

[6] Álláspontja szerint az ítélőtábla által kiegészített tényállás részben hiányos, ezért az iratok alapján a megalapozatlanság kiküszöbölésére és arra tett indítványt, hogy az így kiegészített tényállás alapján a Kúria állapítsa meg a vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében.

[7] Emellett törvénysértőnek találta az eljárás megszüntetését a jelentési kötelezettség megsértésének vétsége miatt, mivel a másodfokú határozat meghozatalakor már hatályos 2012. évi C. törvény, azaz a Btk. 440. §-a szerint ez a cselekmény - a korábbi szabályozástól eltérően - csak akkor bűncselekmény, ha a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár. Miután megítélése szerint ez a veszély nem állott fenn, nem az eljárás megszüntetésének, hanem a Btk. 2. §-ának alkalmazásával e cselekmény miatt a vádlott felmentésének van helye, ha azzal nem valósított meg más bűncselekményt.

[8] Álláspontja szerint a vádlott ezzel a cselekménnyel elkövette a magánokirat-hamisítás vétségét. A súlyosítási tilalomra tekintettel azonban a vádlott terhére ez a bűncselekmény nem állapítható meg.

[9] Ezért e cselekmény kapcsán a megszüntető rendelkezés mellőzésével a vádlott felmentésére, a közokirat-hamisítás bűntette miatt pedig vele szemben pénzbüntetés és lefokozás kiszabására tett indítványt.

[10] A Kúria az ügyészi másodfellebbezés elbírálására a Be. 391. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tűzött ki, melyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a fellebbezést és indítványát változatlan tartalommal fenntartotta, míg a vádlott védője a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

[11] A Kúria mint harmadfokú bíróság az elsőfokú és az ügyészi másodfellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül.

[12] Ennek során megállapította, hogy mind az első-, mind a másodfokon eljárt bíróság betartotta az eljárási törvény rendelkezéseit.

[13] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok tartalma alapján kiegészítette; a kiegészítéssel azt már hiánytalannak és megalapozottnak találta, és így eljárásában irányadónak tekintette.

[14] A harmadfokú bíróság ezt a tényállást túlnyomórészt ugyancsak megalapozottnak találta; azt a kis részben észlelt hiányosság miatt a Be. 388. § (2) bekezdésére figyelemmel - egyetértve a Legfőbb Ügyészség erre vonatkozó indítványával - az iratok alapján (amelyeket az első fokon eljárt bíróság ismertetéssel a bizonyítás anyagává tett) az alábbiakkal egészíti ki:

[15] A B. Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztálya Közlekedés-baleseti Osztályának Helyszíni Szemle Alosztálya által felvett jegyzőkönyvben a közúti baleset helyszíneként a valóságtól eltérően a töltőállomás hátsó parkolóját jelölte meg; annak adatait tüntette fel a jegyzőkönyv "A helyszín leírása és méretei" címet viselő részében; azt szerepeltette a jegyzőkönyvhöz csatolt helyszínrajzban és fényképmellékletekben.

[16] A vádlott a gépjármű megrongálódásáról kárbejelentő lapot töltött ki, amelyben a kár keletkezéséről valótlan nyilatkozatot tett. A kárbejelentő felhasználásával a BRFK a kár megtérítése iránt eljárást kezdeményezett az A. H. Biztosítási Szolgáltató Kft.-nél, a biztosító azonban a kár megtérítését megtagadta, mivel a gépjármű sérülését, a kárleírást műszakilag nem találta azonosíthatónak.

[17] Az így kiegészített tényállás immár hiánytalan, a bizonyítékok indokolt mérlegelésén alapul és összhangban áll az iratok tartalmával, téves ténybeli következtetést sem tartalmaz; ekként megalapozott, és a Be. 388. § (1) bekezdésére figyelemmel a harmadfokú eljárásban is irányadó.

[18] Ahogy azt az irányadó tényállás tartalmazza: a vádlott szolgálati viszonya 2012. október 31. napján megszűnt. Ezért az 1978. évi IV. törvény 124. §-a szerinti büntethetőséget megszüntető okra tekintettel az első fokon terhére megállapított katonai vétségek miatt a büntethetősége - miután ekkor még folyamatban volt ellene az eljárás - 2013. október 30. napján megszűnt.