78. BK vélemény[1]
A vagyonelkobzás elrendeléséről a korrupciós bűncselekmények kapcsán
I. Amennyiben a 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezete szerinti korrupciós bűncselekmény valamelyikének elkövetése során a passzív vesztegető az aktív vesztegetőtől a vagyoni előnyt megszerzi, vele szemben arra, mint a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra a Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni.
II. A Btk. 74. § (1) bekezdésének f) pontjára figyelemmel az ígért vagyoni előny tárgyára is vagyonelkobzást kell elrendelni. A passzív vesztegetővel szemben azonban nem lehet vagyonelkobzást elrendelni, ha a bűncselekmény elkövetése révén, vagy azzal összefüggésben nem szerezte meg a vagyoni előnyt; ilyenkor az intézkedést az ígért vagyoni előny tárgyára az aktív vesztegetővel szemben kell alkalmazni.
Az ígért vagyoni előnyre a vagyonelkobzás elrendelésének azonban az aktív vesztegetővel szemben is csak akkor van helye, ha az ígért vagyoni előny tárgya az elkövetést megelőzően az elkövető rendelkezésére állt, és azt bizonyítottan arra szánta, hogy vagyoni előnyként a passzív vesztegetőnek juttassa.
III. Amennyiben az aktív vesztegető birtokából már kikerült a vesztegetésre szánt vagyoni előny, de az még nem került a passzív vesztegető birtokába, a vagyonelkobzást a Btk. 74. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az ígért vagyoni előny tárgyára az aktív vesztegetővel szemben kell elrendelni.
IV. Nincs helye a Btk. 74. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ígért vagyoni előny tárgyára vagyonelkobzás elrendelésének, ha annak tulajdonosa nem az elkövető, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott.
I. A vagyonelkobzás elrendelésére a korrupciós bűncselekmények kapcsán is a Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján kerül sor abban az esetben, ha a passzív vesztegető a vagyoni előnyt megszerzi. Az intézkedéssel a bíróság a bűncselekmény elkövetéséből eredő - a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett - vagyont vonja el, és miután a vagyongyarapodás a passzív vesztegetőnél következett be, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni.
Lábjegyzetek:
[1] A 2012. évi C. törvényre (Btk.) tekintettel a Kúria Büntető Kollégiuma a korábbi büntető tárgyú kollégiumi véleményeket felülvizsgálta. Ennek eredményeként a 2/2013. (VII. 8.) BK vélemény alapján e vélemény számozását módosította (korábban: 78/2009. BK vélemény)