BH 1986.2.66 I. A közjegyző a kötelesrészre jogosult és a végrendeleti örökös között a kötelesrész pénzben történő kiadására vonatkozóan létrejött egyezséget akkor hagyhatja jóvá, ha a felek az összeget is meghatározták [6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. (He.) 58. § (3) bek., Pp. 148. §].

II. A kötelesrész és az özvegyi jog összeütközése esetén irányadó rendelkezések [Ptk. 615. §, 661. §, 671. § (1) bek., 665. § (1) bek., 679. § (3) bek.].

Az örökhagyó 1984. március 28-án végrendelet és leszármazó hátrahagyásával meghalt. Végrendeletében örököséül házastársát nevezte meg. A hagyatéki leltár szerint az örökhagyó hagyatékához tartozott egy házasingatlan 600 000 forint becsértékben, amelyet hagyatéki teherként 12 787 forint temetési költség terhelt.

A hagyatéki eljárásban az örökhagyó korábbi házasságából származó gyermeke a végrendelet érvényességét nem vitatta, a kötelesrészre azonban igényt tartott, és a kötelesrészét pénzben kérte kiadni. A túlélő házastárs a kötelesrész kiadására hajlandó volt. Ennek rögzítése után a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv a következőket tartalmazza: "Az érdekeltek között egyezség jött létre a fizetés módja tekintetében is . . . Amíg a végrendeleti örökös a hagyatéki ingatlant használja, addig vállalja, hogy havonta előre esedékesen minden hónap 15. napjáig bezárólag megfizet 2000 forintot a kötelesrészre jogosultnak, aki ezt a feltételt elfogadja. A fizetés első időpontja 1984. december 15. ... Amennyiben az ingatlan eladásra kerülne, arra az esetre a végrendeleti örökös már most úgy nyilatkozott, hogy akkor . . . egy összegben ki tudja fizetni a kötelesrészt a le-származónak". Ezt követően a közjegyző a 4. sorszámú hagyatékátadó végzéssel a fenti egyezséget jóváhagyta, a hagyatéki ingatlant végrendeleti öröklés jogcímén a túlélő házastársnak adta át, egyben kötelezte őt arra, hogy 1984. december 15-től havonta 2000 forintot kötelerész címén az örökhagyó gyermekének fizessen meg. A végzés indokolása utal arra, hogy az öröklés rendjét a Ptk. 599. §-ának (2) bekezdése értelmében a végrendelet határozza meg, egyben a végrendeleti örököst haszonélvezeti jog is megilletné a Ptk. 615. §-ának (1) bekezdése alapján. Ezért a kötelesrész megváltásánál „a felek egyöntetű előadása alapján 470 000 forintból indult ki", figyelembe véve a haszonélvezeti jog "egy gyermekrész értékét is", így az egyezség a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek is megfelel.

A felek a fellebbezési jogról lemondtak, így a végzés nyomban jogerőre emelkedett.

A jogerős hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM sz. rendelet (He.) 52. §-ának (3) bekezdése értelmében a közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg.

A közjegyző tehát mind az anyagi jogi, mind pedig az eljárásjogi kérdésekben egyaránt köteles felvilágosítást adni, mégpedig úgy, hogy a feleket jogaikra és kötelezettségeikre is figyelmezteti.

A He. 53. §-ának (1) bekezdése értelmében a hagyatéki tárgyaláson meg kell kísérelni, hogy az örökösök között egyezség létesüljön.

A kötelesrészre jogosult és a végrendeleti örökös között a kötelesrész pénzben történő kiadására vonatkozóan létrejött egyezségre a He. 58. §-ának (3) bekezdésében foglaltak az irányadók. E szerint a közjegyző a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és külön végzésben dönt annak jóváhagyása felől. A közjegyző által jóváhagyott ilyen egyezségnek a bírósági egyezséggel azonos hatálya van. A He. 89. §-ának (1) bekezdése értelmében alkalmazandók a Pp. 148. §-ában foglaltak: a közjegyzőnek vizsgálnia kell, hogy az egyezség megfelel-e a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek.

Az adott esetben a felek az egyezségben nem határozták meg, hogy a végrendeleti örökös kötelesrész címén milyen összeget köteles a leszármazónak megfizetni, így nem ismert az sem, hogy a havi 2000 forintos résztörlesztés kötelezettsége meddig terheli a végrendeleti örököst. Az egyezséget jóváhagyó végzés utal ugyan arra, hogy a kötelesrész alapját 470 000 forint alapösszegből kiindulva határozták meg a felek, ebből azonban a végrendeleti örökös által vállalt fizetési kötelezettség mértéke nem állapítható meg, különös figyelemmel a haszonélvezeti jognak "gyermekrész értékében" való figyelembevételére is.