BH 1999.2.51 Ha az országgyűlési képviselő ellen a képviselői megbízatásának tartama alatt - de nem a képviselői minőségével összefüggésben - elkövetett közlekedési bűncselekmény miatt indul büntetőeljárás, amelynek lefolytatása közben a képviselői megbízatása - az Országgyűlés működésének befejezésével - megszűnt: a büntetőeljárás lefolytatásának nincs akadálya [Alkotmány 20. § (3) bek., 20/A. § (1) bek., Btk. 22. § i) pont, 187. § (2) bek. b) pont, Be. 213. § (3) bek. c) pont, 1990. évi LV. tv. 2-5. §, Alkotmánybíróság 1092/E/1996/3. sz. hat.].

A városi bíróság az 1995. május 15-én kelt ítéletével az I. r. terheltet a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 1 évi fogházbüntetésre és 2 év 2 hónapra a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.

A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1997. április 16-án jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében megváltoztatta: az I. r. terheltet a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Az I. r. terhelt 1994. április 8-án - amikor még országgyűlési képviselő volt - 1 óra tájban az autóúton a tulajdonában levő személygépkocsiját vezetve közlekedett. A gépkocsi jobb első ülésén utasként az élettársát - a sértettet - szállította, akinek a biztonsági öve nem volt bekapcsolva.

A terhelt figyelmen kívül hagyva az útszakaszra érvényes "Előzni tilos" és "80 km/ó sebességkorlátozás" jelzőtáblákat, átlépte a záróvonalat, áttért a menetirányt tekintve a bal oldalra, és ott mintegy 113-119 km/óra sebességgel az előtte haladó, a II. r. terhelt által vezetett tehergépkocsi előzésébe kezdett. A II. r. terhelt ekkor szintén átlépte a záróvonalat és balra tért.

Az I. r. terhelt mintegy 55-60 m távolságból észlelte a tehergépkocsi irányváltoztatását, késedelem nélkül vészfékezést alkalmazott, ennek ellenére azonban a menetirány szerinti bal oldalon - mintegy 90-95 km/óra sebességgel - a személygépkocsijával nekiütközött a tehergépkocsi bal oldali hátsó részének.

A baleset következtében a terhelt utasa - a sértett - olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt, az I. r. terhelt pedig 8 napon túl gyógyuló töréses sérüléseket szenvedett.

A megyei bíróság a jogerős felmentő ítéletében kifejtette, mivel az I. r. terhelt a vádbeli időben országgyűlési képviselő volt, őt mentelmi jog illette meg. A mentelmi jogát az Országgyűlés nem függesztette fel. Ennek hiányában az I. r. terhelt ellen a büntetőeljárás nem folytatható le; a mentelmi jog pedig a büntetőjogi felelősségre vonás akadálya. Kétségtelen ugyan, hogy az I. r. terhelt mentelmi joga - az újraválasztásának hiányában - 1994. június 28-án megszűnt, a képviselői mandátum megszűnése azonban a mentelmi jogot nem enyészteti el arra az időre, amikor az még fennállott. Az I. r. terhelt mentelmi joga tehát visszamenőlegesen nem vesztette hatályát, így pedig a mentelmi jog felfüggesztésének hiányában - annak időközben történt megszűnése ellenére - az I. r. terhelttel szemben a büntetőeljárás nem folytatható le. Minthogy ez a körülmény büntethetőséget kizáró ok, a megyei bíróság az I. r. terheltet a Btk. 22. §-ának i) pontjában írt okból a Be. 214. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján az ellene emelt vád alól felmentette.

A megyei bíróság jogerős ítélete ellen a megyei főügyész 1997. június 30-án felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a városi bíróságnál anyagi jogszabálysértés okából. Indítványozta a megyei bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására utasítását.

A felülvizsgálati indítványban kifejtett álláspont szerint az I. r. terhelt mentelmi joga az adott esetben a képviselői megbízatásának a lejártával megszűnt, így vele szemben a büntetőeljárás lefolytatható. A korábban - a cselekmény elkövetésének idején - fennállott mentelmi jog a Btk. 22. §-ának i) pontjában írt büntethetőségi akadályként nem értékelhető.

A legfőbb ügyész az előterjesztett felülvizsgálati indítvánnyal egyetértve indítványozta a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és a megyei bíróságnak új eljárásra utasítását. Az I. r. terhelt és védője a megyei bíróság ítéletének a hatályában fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.