A Fővárosi Törvényszék Pf.630078/2019/5. számú határozata kártérítés (BIZTOSÍTÁSI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 51. §, 52. §, 78. §, 164. §, 206. §, 215. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 208. §, 210. §, 236. §, 301. §, 339. §, 350. §, 368. §, 536. §, 548. §, 549. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:66. §] Bírók: Békefiné dr. Süveg Mónika, Pankotai István, Polgár Andrea

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

61.Pf......../ 201 9/5.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a személyesen eljárt

felperes neve (lakóhely: felperes címe ;.) felperesnek,

a képviselő jogtanácsos által képviselt

I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű- és

a személyesen eljárt

II.rendű alperes neve (II.r. felperes címe.) II. rendű alperes ellen

biztosítási szolgáltatás és kártérítés megfizetése iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.G......./ 201 8/17. sorszámú ítélete ellen a felperes által 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 100.000,- (százezer) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 15 napon belül 900.000,- forint perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - a felhívásban foglalt módon - 1.500.000,- forint feljegyzett elsőfokú peres eljárási illetéket, valamint 2.000.000,- forint feljegyzett másodfokú peres eljárási illetéket.

Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a település belterület ... helyrajzi szám alatti, természetben az ingatlan. szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan fél1 tulajdonában állt 2006. október 25. napjától 2011. október 6. napjáig. fél1 mint eladó és fél2 mint vevő között 2011. június 15. napján olyan tartalmú szerződés jött létre, amelyben a szerződő felek abban állapodtak meg, hogy legkésőbb 2011. december 31. napjáig olyan tartalmú szerződést kötnek egymással, amelyben fél1 a település belterület ... helyrajzi szám alatti, természetben az ingatlan. szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan tulajdonjogát átruházza fél2re 1.800.000,- forint ellenérték fejében. Ezen szerződésben a szerződő felek azt is rögzítették, hogy fél2 az előszerződés biztosítékaként 900.000,- forint foglalót adott át fél1 részére. Ezen szerződés azt is tartalmazta, hogy amennyiben a majdani adásvételi szerződés fél1 érdekkörében felmerült okból nem jön létre, akkor köteles fél2 részére visszafizetni a 900.000,- forint összegű foglaló kétszeresét. Ezt követően fél2 a település belterület ... helyrajzi szám alatti, természetben az ingatlan. szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlannal kapcsolatos vagyonbiztosítási szerződés létrehozására irányuló olyan ajánlatot küldött meg I. r. alperes részére, amelyben magát a hivatkozott ingatlan tulajdonosának tüntette fel, holott tudatában volt annak, hogy ezen ingatlan tulajdonosa nem ő maga, hanem fél1. fél2 emellett ezen ajánlatban a hivatkozott ingatlant annak ellenére jelölte meg lakottként, hogy tudatában volt annak, mely szerint fél1 és más személyek sem laknak ott életvitelszerűen az ajánlat megtételekor. fél2 és az I. r. alperes között a település belterület ... helyrajzi szám alatti, természetben az ingatlan. szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan tekintetében érvényes vagyonbiztosítási szerződés nem jött létre.

A település belterület ... helyrajzi szám alatti, természetben az ingatlan. szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan 2011. szeptember 7. napján leégett. Ezt követően 2011. október 6. napján fél1 mint eladó és fél3 mint vevő között olyan tartalmú szerződés jött létre a település belterület ... helyrajzi szám alatti, természetben az ingatlan. szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan tekintetében, melyben ezen ingatlan tulajdonjogát fél1 átruházta fél3 részére 150.000,- forint ellenérték fejében. fél2 a település belterület ... helyrajzi szám alatti, természetben az ingatlan. szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan tulajdonjogát sohasem szerezte meg és ezen ingatlant a 2011. június 15. - 2011. szeptember 7. terjedő időtartamban sem használta. fél2 a hivatkozott ingatlan 2011. szeptember 7. napján történő leégéséből eredően, a fél2 és I. r. alperes közötti vagyonbiztosítási szerződéből eredő biztosítási szolgáltatás nyújtására irányuló I. r. alperessel szembeni követelését, valamint a hivatkozott leégésből eredően keletkezett kára I. r. alperessel szemben követelését 2014. július 30. napján a felperesre engedményezte. fél2 a hivatkozott ingatlan 2011. szeptember 7. napján történő leégéséből eredően keletkezett kára II. r. alperessel szemben követelését 2018. október 15. napján a felperesre engedményezte.

A felperes jogalapját illetően több alkalommal módosított, majd pedig kiterjesztett kereseti kérelmében elsődlegesen 25.000.000,- forint és ezen összeg után 2011. szeptember 28. napjától kezdődően a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni I. r. alperest. A jogalapot tekintve elsőként arra hivatkozott, hogy a per tárgyát képező vagyonbiztosítási szerződésben rögzített szolgáltatási kötelezettségének az I. r. alperes nem tett eleget a bekövetkezett biztosítási esemény, tűzeset ellenére. Külön kiemelte, hogy a perbeli ingatlan megóvása azért volt érdeke fél2nek, mert a fél1el létrejött elővásárlási szerződés alapján 900.000,- forintot adott át foglalóként fél1nek, a perbeli ingatlan is már a birtokában volt, valamint annak felújítását is megkezdte már.

A másodlagos jogalap vonatkozásában arra hivatkozott a Ptk. 350. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, hogy az I. r. alperes felelősséggel tartozik a II. r. alperes mint állandó megbízási szerződésen alapuló üzletkötő jogellenes magatartásával fél2nek okozott kárért. A II. r. alperes jogellenes magatartása vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a per tárgyát képező vagyonbiztosítási szerződés megkötésekor II. r. alperes mint üzletkötő tudatában volt annak, hogy a vagyonbiztosítási szerződés aláírásakor még nem volt tulajdonosa a per tárgyát képező ingatlannak fél2. Állította, hogy II. r. alperessel közölve lett, hogy előszerződéssel rendelkezik fél2 az ingatlanra. A II. r. alperes pedig nem világosította fel fél2t, hogy amennyiben még nem tulajdonos, akkor az I. r. alperessel érvényes vagyonbiztosítási szerződés megkötésére nem is jogosult. A II. r. alperes emellett tudott arról is, hogy a per tárgyát képező ingatlan lakatlan állapotban volt, emellett tudott az ingatlan értékéről is, amely alapján 16.000.000,- forintra lett biztosítva az. Állította, hogy az ajánlatot II. r. alperes iránymutatása alapján töltötték ki.