A Pesti Központi Kerületi Bíróság G.300591/2018/17. számú határozata szolgáltatásra kötelezés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 51. §, 52. §, 78. §, 206. §, 217. §, 233. §, 234. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 208. §, 210. §, 236. §, 301. §, 339. §, 350. §, 548. §, 549. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Boda Gábor János

Pesti Központi Kerületi Bíróság

Gazdasági Csoport

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 38 - 40. szám

7.G.300.591/2018/17. szám

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a I.rendű felperes neve (lakóhely: I.rendű felperes címe ; levelezési cím: I.rendű felperes címe.) felperesnek - a I. rendű alperesi jogatanácsos által képviselt I. rendű alperes neve I. r. (alperes címe) és II. rendű alperes neve II. r. (II. rendű alperes címe.) alperes ellen, biztosítási szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezés és kártérítés megfizetése tárgyában indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 15 napon belül 900.000,- (kilencszázezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - a felhívásban foglalt módon - 1.500.000,- (egymillió - ötszázezer) forint feljegyzett elsőfokú peres eljárási illetéket, valamint 2.000.000,- (kettőmillió) forint feljegyzett másodfokú peres eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve, de jelen bíróságon kell elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon, írásban 4 példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha a felek ezt kérték, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a felek kérhetik a tárgyalás megtartását.

I n d o k o l á s:

A bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. § (1) bekezdésére alapítva, a peres felek előadása, Tanú1, Tanú2 tanú által elmondottak, továbbá a perben csatolt okiratok (különösen a 2011. június 15. napján kelt elővásárlási szerződés, a 2011. június 25. napján kelt ajánlat a I. rendű alperes neve Okirat1 megkötésére megnevezésű okirat, a Okirat2 megnevezésű okirat, a I. rendű alperes neve fészek otthonbiztosítás ügyfél - tájékoztató megnevezésű okirat, a Tűzeseti hatósági bizonyítvány megnevezésű okirat, a költségvetési ajánlat megnevezésű okirat, a megbízási szerződés, az adásvételi szerződés, a 2014. július 30. és a 2018. október 15. napján kelt engedményezési szerződések, a tulajdoni lap és a közüzemi számlák) alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Ingatlancím1 alatti, természetben a Ingatlancím1 szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan Tanú3 tulajdonában állt 2006. október 25. napjától - 2011. október 6. napjáig.

Tanú3 mint eladó és Tanú1 mint vevő között 2011. június 15. napján olyan tartalmú szerződés jött létre, amelyben a szerződő felek abban állapodtak meg, hogy legkésőbb 2011. december 31. napjáig olyan tartalmú szerződést kötnek egymással, amelyben Tanú3 a Ingatlancím1 alatti, természetben a Ingatlancím1 szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan tulajdonjogát átruházza Tanú1ra 1.800.000,- forint ellenérték fejében. Ezen szerződésben a szerződő felek azt is rögzítették, hogy Tanú1 az előszerződés biztosítékaként 900.000,- forint foglalót adott át Tanú3 részére. Ezen szerződés azt is tartalmazta, hogy amennyiben a majdani adásvételi szerződés Tanú3 érdekkörében felmerült okból nem jön létre, akkor köteles Tanú1 részére visszafizetni a 900.000,- forint összegű foglaló kétszeresét.

Ezt követően Tanú1 a Ingatlancím1 alatti, természetben a Ingatlancím1 szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlannal kapcsolatos vagyonbiztosítási szerződés létrehozására irányuló olyan ajánlatot küldött meg I. r. alperes részére, amelyben magát a hivatkozott ingatlan tulajdonosának tüntette fel, holott tudatában volt annak, hogy ezen ingatlan tulajdonosa nem ő maga, hanem Tanú3. Tanú1 emellett ezen ajánlatban a hivatkozott ingatlant annak ellenére jelölte meg lakottként, hogy tudatában volt annak, mely szerint Tanú3 és más személyek sem laknak ott életvitelszerűen az ajánlat megtételekor.

Tanú1 és az I. r. alperes között a Ingatlancím1 alatti, természetben a Ingatlancím1 szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan tekintetében érvényes vagyonbiztosítási szerződés nem jött létre.

A Ingatlancím1 alatti, természetben a Ingatlancím1 szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan 2011. szeptember 7. napján leégett.

Ezt követően 2011. október 6. napján Tanú3 mint eladó és Tanú4 mint vevő között olyan tartalmú szerződés jött létre a Ingatlancím1 alatti, természetben a Ingatlancím1 szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan tekintetében, melyben ezen ingatlan tulajdonjogát Tanú3 átruházta Tanú4 részére 150.000,- forint ellenérték fejében.

Tanú1 a Ingatlancím1 alatti, természetben a Ingatlancím1 szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan tulajdonjogát sohasem szerezte meg és ezen ingatlant a 2011. június 15. - 2011. szeptember 7. terjedő időtartamban sem használta.

Tanú1 a hivatkozott ingatlan 2011. szeptember 7. napján történő leégéséből eredően, a Tanú1 és I. r. alperes közötti vagyonbiztosítási szerződéből eredő biztosítási szolgáltatás nyújtására irányuló I. r. alperessel szembeni követelését, valamint a hivatkozott leégésből eredően keletkezett kára I. r. alperessel szemben követelését 2014. július 30. napján a felperesre engedményezte.

Tanú1 a hivatkozott ingatlan 2011. szeptember 7. napján történő leégéséből eredően keletkezett kára II. r. alperessel szemben követelését 2018. október 15. napján a felperesre engedményezte.

- - - - -

A felperes jogalapját illetően több alkalommal módosított, majd pedig kiterjesztett kereseti kérelmében elsődlegesen 25.000.000,- forint és ezen összeg után 2011. szeptember 28. napjától kezdődően az 1959. évi IV. tv. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére kéri kötelezni I. r. alperest.

Ezen körben a jogalapot tekintve elsőként arra hivatkozott, hogy a per tárgyát képező vagyonbiztosítási szerződésben rögzített szolgáltatási kötelezettségének az I. r. alperes nem tett eleget a bekövetkezett biztosítási esemény, tűzeset ellenére. Ezen körben külön kiemelte, hogy a perbeli ingatlan megóvása azért volt érdeke Tanú1nak, ugyanis a Tanú3sal létrejött elővásárlási szerződés alapján 900.000,- forintot adott át foglalóként Tanú3nak, a perbeli ingatlan is már a birtokában volt, valamint annak felújítását is megkezdte már. /EBH2004.122/