A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21210/2010/5. számú határozata megállapítás iránti per tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 239. §, 253. §, 1996. évi I. törvény (Rttv.) 2. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 23. §, 80. §, 94. §, 99. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.21.210/2010/5.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a Basa és Benke Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Péntek Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes neve (.....) felperesnek, a dr. Kosik Kristóf ügyvéd (....) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szomszédos jogok megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. május 7. napján kelt, 8.P.24.548/2009/17. sorszámú ítélete ellen az alperes 18. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 322 500 (Háromszázhuszonkettőezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes .... néven országos, földi terjesztésű kereskedelmi televíziós szervezet, az alperesi televíziós vállalkozás különböző televízió-csatornák műsorait műhold útján, az általa biztosított Smart-kártya segítségével továbbítja a nézőkhöz.

A felperes a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 94. § (1) bekezdésére és 99. §-ára hivatkozással annak megállapítását kérte, hogy az alperes, megsértette az őt, mint az Szjt. 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában írt szomszédos jogi jogosultat megillető jogokat. Kérte az alperes további jogsértéstől eltiltását, valamint nyilvános elégtételadásra kötelezését. Kérte továbbá, hogy a bíróság az alperest kötelezze adatszolgáltatásra havi bontásban, közölve 2009. augusztus 1-jétől az előfizető létszámot, 2009. január 1-jétől pedig az előfizetési díjakat is. 2009. január 1. és 2010. április 30. közötti időre jogdíjkövetelését összesen 549.808.832 forint + áfa összegben jelölte meg. Késedelmi kamatigényt is előterjesztett. Számítása szerint a 2008. évet megelőzően lejárt követelése 256.851.232 forintot tesz ki, míg a 2009. júliusában közölt előfizető létszám alapján - havi 34.119.708 forint alapulvételével - igénye 2009. szeptemberétől további 272.957.600 forint. Jogfenntartó nyilatkozatot tett arra az esetre, ha az utóbbi adatszolgáltatás alapján ezt az összeget pontosítani szükséges.

Előadta, hogy az Országos Rádió és Televízió Testülettel (ORTT) fennálló műsorszolgáltatási szerződés alapján 2006. június 23-án "műsorelosztási szerződést" kötött az alperes jogelődjével, az E.... .Kft-vel. A szerződés alapján díjazás ellenében hozzájárult műsorának elosztásához, az alperesi műholdas műsorszóró-hálózatán keresztül történő egyidejű, csonkítatlan továbbításához, továbbközvetítéséhez, a D. szolgáltatás keretében. A szerződést a felek 2007-ben, majd 2008-ban megújították. Az utóbbi szerződés hatálya 2008. december 31-én lejárt. A 2009. évre vonatkozóan a felek ismét tárgyaltak egymással és 2009. márciusában szóban meg is állapodtak, hogy a 2009-től 2011-ig terjedő háromévi időtartamra írásbeli szerződést kötnek, azonban az alperes a szerződéstervezetet nem írta alá.

Az alperes a kereset elutasítását indítványozta arra hivatkozással, hogy a .... országos vételkörzetű, általános tematikájú, szabadon fogható csatorna, így annak vételére bárki ingyenesen jogosult. A felperes földfelszíni sugárzási jogát az ORTT-szerződés alapján, állami tulajdonban lévő frekvencia igénybevételével gyakorolja, ezért nincs joga műsordíj megállapítására vagy érvényesítésére. Álláspontja szerint az ingyenes igénybevétel lehetősége kvázi-jogkimerülésnek fogható fel, ezért jogsértést nem valósított meg és a felperesnek bevételkiesése nem keletkezett. Vitatta a marasztalási összeget is arra tekintettel, hogy a felperes televíziós műsora ingyenesen fogható.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta és ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes, mint szomszédos jogi jogosult jogait azzal, hogy 2009. januárja óta a felperes műsorát műhold útján, engedély nélkül közvetíti a nyilvánossághoz. Kötelezte az alperest a jogsértő magatartás abbahagyására és eltiltotta őt a további jogsértéstől. Kötelezte továbbá az alperest, hogy saját költségén, 15 napon belül a jogsértést megállapító ítéleti rendelkezést a B. című napilapban három alkalommal tegye közzé. Az alperest 2009. augusztus 1. napjától kezdődően az előfizetői létszámról, 2009. január 1-jétől az előfizetési díjak mértékéről is adatszolgáltatásra kötelezte, havi bontásban.

Kötelezte az alperest 15 napos teljesítési határidővel, hogy a felperesnek 2009. január 1-jétől 2010. április 30-áig terjedő időre gazdagodás címén 549.808.832 forint + áfa összeget és ennek 2009. szeptember 1. napjától a kifizetésig számított törvényes késedelmi kamatát fizesse meg. Az alperest 1.400.000 forint perköltség fizetésére is kötelezte, megállapítva, hogy ebből az összegből az alperes 500.000 forint után áfa fizetésére is köteles.

Ítéletének indokolásában tényként állapította meg az első és második felhasználási szerződés megkötését, továbbá rögzítette, hogy a 2009. évre vonatkozó szerződést az alperes nem írta alá.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének és az alperes ellenkérelmének ismertetését követően jogi indokolásában felhívta az Szjt. 80. § (1) bekezdésének a) és b) pontját, kiemelve, hogy a jogi védelem közvetlen tárgya maga a műsor. A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. §-ának 25. és 28. pontja, valamint 26. §-ának 1., 2. és 5. pontja alapján arra mutatott rá, hogy a televíziós szervezetek védelem alá helyezett teljesítménye alapvetően a műsorba felvett műsorelemek műfajának és sorrendiségének eldöntésében vagy az adásszerkesztésben áll és ez független attól, hogy a műsorelemeket maga állította-e elő vagy más személy. A 89/552/EGK. Irányelv (Televíziós Irányelv) 1. cikk a) pontjában írt fogalom-meghatározása alapján rögzítette, hogy a felperes televíziós szervezetnek minősül, azaz a jelen per szempontjából szomszédos jogi jogosult.

Az Szjt. 80. § (1) bekezdés a) pontja, 80. §-ának (3) bekezdése alapján úgy foglalt állást, hogy a műsor nyilvánossághoz történő közvetítése, sugárzása, többszörözése a felperes engedélyéhez kötött. Kivételt csak a szabad felhasználás körébe tartozó esetek jelentenének, de a perbeli tényállás nem tartozik a szabad felhasználás körébe.

Nem fogadta el azt az alperesi hivatkozást, hogy a felperes az ORTT-vel megkötött műsorengedélyezési szerződése alapján ingyenes szolgáltatásra köteles. A tényleges helyzet az, hogy a felperes műsorát az alperes műhold útján sugározza, vagyis a nézők az egyébként ingyenesen fogható műsorhoz az alperes tevékenységének közbejöttével jutnak el. Azzal a védekezéssel sem értett egyet, hogy a szomszédos jogi jogosult hozzájárulása olyan esetekben sem szükséges, amikor a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását.