58/B/1992. AB határozat
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdésének n) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdésének n) pontja alkotmányellenességének megállapítása iránti indítványt és megsemmisítésére vonatkozó kérelmet elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó önkormányzat jogai védelmében az 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 6. § (1) bekezdésének n) pontja alkotmányosságának vizsgálatát kérte, amely lehetővé teszi, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) tanácskozási joggal részt vehet az önkormányzati testületi üléseken. Álláspontja szerint a Tv. e rendelkezése sérti és korlátozza az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában megállapított önkormányzati alapjogot, s e jog korlátozása pedig a 44/C. § alapján csak minősített többséggel elfogadott törvénnyel lehetséges. Hivatkozott arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) a felhívott önkormányzati alapjog korlátozásával csak a nemzeti és etnikai kisebbség szószólója és a jegyző részére teszi lehetővé a testületi ülésen a tanácskozási joggal való részvételt, ezért szerinte ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az ilyen részvétel biztosítása. Felvetette továbbá, hogy a Szolgálat feladat- és hatásköre nem indokolja az üléseken való általános - a napirend tárgyától független -tanácskozási részvételi jog megállapítását.
II.
Az indítvány az alábbiak miatt nem megalapozott.
A Tv. 6. § (1) bekezdésének n) pontja szerint a Szolgálat egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében "tanácskozási joggal
- részt vehet az önkormányzati testületi üléseken;
- részt vesz az egészségügyi vonatkozású kérdéseket tárgyaló önkormányzati testületi üléseken és az egészségügyi intézményeket felügyelő testületek ülésein".
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontja az önkormányzatok alapjogaként állapítja meg, hogy a helyi képviselő-testület törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét.
Az Ötv. 1. § (6) bekezdésének a) pontja az önkormányzati jogok között a fenti alkotmányi rendelkezéssel összhangban ugyancsak kimondja, hogy a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét.
Az Alkotmány 44/C. §-a szerint: "A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai."
Az indítványozó önkormányzat képviselő-testülete az Alkotmány 43. § (2) bekezdése és az Ötv. 10. § i) pontja alapján kezdeményezte a Tv. idézett rendelkezésének alkotmányossági vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság az önkormányzat jogainak védelmére vonatkozóan előterjesztett indítvány alapján utólagos absztrakt normakontroll keretében vizsgálta a támadott jogszabályi rendelkezés alkotmányosságát. Az Alkotmánybíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a Tv. sérelmezett rendelkezése sérti-e az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában megállapított önkormányzati alapjogot, valamint annak elfogadása ellentétes-e az Alkotmány 44/C. § második mondatában előírt eljárási renddel.
A Tv. vizsgált rendelkezése az önkormányzatok működési rendjének körébe tartozó előírásokat állapít meg. Ez a rendelkezés a Szolgálatnak az önkormányzati testületi üléseken tanácskozási joggal való általános részvételi jogosultságot biztosít, az egészségügyi vonatkozású kérdéseket tárgyaló üléseken pedig a - hasonló joggal felruházott - részvételi kötelezettségét írja elő.
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontja az önkormányzatok szervezeti és működési önállóságának alapjogát nem korlátlanul, hanem csak törvény keretei között biztosítja. Ez pedig azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak ez az alkotmányos alapjoga törvényben, mégpedig egyszerű szótöbbséggel elfogadott törvényben is korlátozható. Ebből következően tehát önmagában nem tekinthető alkotmányellenesnek az, ha törvény az önkormányzatok szervezete és működési rendje körébe tartozó kérdésben korlátozó előírást állapít meg. Az ilyen tárgyú törvényi szabályozás azonban csak abban az esetben nem alkotmányellenes, ha az nem jár a szóban forgó önkormányzati alapjog lényegi tartalmának olyan korlátozásával, amely e jog tartalmának kiüresedését és érdemi gyakorlásának elvonását eredményezi. Az Alkotmánybíróság szerint a Tv. sérelmezett rendelkezése nem minősül az önkormányzat működési rendje önálló megállapítására vonatkozó alapjog ilyen mértékű alkotmányellenes korlátozásának.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Tv. vizsgált rendelkezésével összefüggésben az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontja és a 44/C. § második mondata sérelmét nem állapította meg, ezért az indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Az indítványozó kifogásolta a Tv. támadott rendelkezésének indokoltságát. Az Alkotmánybíróság már több határozatában megállapította, hogy a jogszabályok célszerűségének vizsgálata nem tartozik a hatáskörébe, amely irányadó az Alkotmány 43. § (2) bekezdése alapján az önkormányzatok jogai védelmével összefüggésben gyakorolt utólagos absztrakt normakontroll keretében lefolytatott eljárásokra is.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Budapest, 1992. október 19.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró