T/6393. számú törvényjavaslat indokolással - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról

2012. évi CXI. törvény

1. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

1. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az OBH elnöke jelzi a Kúria elnökének, ha álláspontja szerint a jogalkalmazás egysége érdekében jogegységi eljárást szükséges lefolytatni; az OBH elnökét a jogegységi eljárás indítványozásának joga nem illeti meg."

2. §

A Bszi. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az OBH elnöke az OBT által meghatározott elvek figyelembevételével az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki, ha az ügy vagy a bíróságra az adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével."

3. §

A Bszi. 63. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az OBH elnöke döntésében ismerteti az OBT által meghatározott elvek alkalmazását."

4. §

(1) A Bszi. 76. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke általános központi igazgatási feladatkörében)

"d) a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál,"

(2) A Bszi. 76. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében)

"a) összeállítja - a központi költségvetésről szóló törvény Bíróságokról szóló fejezete, valamint az OBT tekintetében az OBT, továbbá a Kúria tekintetében a Kúria elnöke véleményének kikérésével és ismertetésével - a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, amelyet a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé,"

(3) A Bszi. 76. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatkörében)

"b) az OBT által meghatározott elvek figyelembevételével az eljáró bíróság helyett másik bíróságot jelöl ki az eljárásra, ha az az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében szükséges,"

(4) A Bszi. 76. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében)

"c) a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről évente az Országgyűlésnek, továbbá az éves beszámolók között egy alkalommal az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának beszámol,"

5. §

(1) A Bszi. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az OBH elnöke a központi honlapon közzéteszi a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről szóló, az Országgyűlés számára készített beszámolót, továbbá a kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állásra pályázók meghallgatásának jegyzőkönyveit."

(2) A Bszi. 77. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az OBH elnöke a 76. § (8) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tájékoztatást, illetve beszámolót úgy készíti el, hogy abban részletezi a 76. §-ban foglalt érintett hatásköreit, valamint külön kitér a 76. § (4) bekezdés b) pontjában, és a 76. § (5) bekezdés b), h) és m) pontjaiban meghatározott hatáskörei gyakorlásának szempontjaira és körülményeire."

6. §

(1) A Bszi. 103. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBT az általános központi igazgatás területén)

"b) indítványozza az OBH elnökénél a 76. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt jogkör gyakorlását,"

(2) A Bszi. 103. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az OBT az általános központi igazgatás területén)

"d) jóváhagyja a szolgálati bíróság ügyrendjét és közzéteszi azt a központi honlapon."

(3) A Bszi. 103. §-a a (2) bekezdést követően a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az OBT a statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkateher mérés területén

a) kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,

b) meghatározza az eljáró bíróság kijelölésénél figyelembe veendő elveket az OBH elnökének azon jogköre vonatkozásában, amely szerint az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása érdekében az eljáró bíróság helyett másik bíróságot jelöl ki az eljárásra."

(4) A Bszi. 103. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) Az OBT a személyzeti területen

a) személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyéről,

b) meghatározza a pályázat elbírálásánál figyelembe veendő elveket az OBH elnökének és a Kúria elnökének azon jogköre vonatkozásában, amikor az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni,

c) egyetértési jogot gyakorol azon pályázatok elbírálása során, amelyekben az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni,

d) egyetértési jogot gyakorol azon bírósági vezetői kinevezések esetében, amelyekben a pályázó nem kapta meg a véleményező szerv hozzájárulását [132. § (6) bekezdés],

e) dönt az ítélőtáblai, a törvényszéki, a közigazgatási és munkaügyi bírósági, továbbá a járásbírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás kérdésében, ha az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte,

f) évente közzéteszi véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról,

g) kinevezi a szolgálati bíróság elnökét és tagjait,

h) felmentést adhat a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében,

i) lefolytatja a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást,

j) az OBH elnökének kezdeményezése alapján "címzetes törvényszéki bíró", "címzetes táblabíró", "címzetes kúriai bíró", "kúriai tanácsos" címet, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi címet adományozhat, továbbá az OBH elnökének kezdeményezésére javaslatot tehet kitüntetés adományozására, díjat, oklevelet, plakettet adományozhat, illetve díj, plakett, oklevél más általi adományozásához hozzájárulhat,

k) a bíró lemondása esetén hozzájárulhat, hogy a lemondási idő 3 hónapnál rövidebb legyen, illetve a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól, valamint

l) a bíró nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján dönt a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről."

7. §

A Bszi. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az OBT a tárgyévet megelőzően meghatározza tárgyévi költségvetését, amelyről ezt követően megállapodik az OBH elnökével. Az OBT költségvetése az OBH költségvetésén belül elkülönítetten jelenik meg. Az OBT működésének technikai feltételeit az OBH biztosítja."

8. §

A Bszi. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az OBT ülését össze kell hívni, továbbá a javasolt kérdést napirendre kell tűzni, ha azt az OBT tagjainak legalább egyharmada javasolja. A Kúria teljes ülése, valamint bármely ítélőtábla vagy törvényszék összbírói értekezlete kezdeményezheti az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételét és az OBT általi megtárgyalását."

9. §

A Bszi. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"106. § (1) Az OBT ülése a bírák számára nyilvános, kivéve, ha az OBT zárt ülés tartását rendeli el. Az OBT ülésén az OBT tagjain kívül részt vesz az OBH által delegált jegyzőkönyvvezető. Az ülésen tanácskozási joggal részt vesz az OBH elnöke, az igazságügyért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az OBT elnöke és a tanácskozási joggal részt vevők által meghívott eseti szakértő, továbbá az OBT elnöke által meghívott civil és egyéb érdek-képviseleti szervezet képviselője.

(2) Az OBT ülésén - akadályoztatása esetén - az igazságügyért felelős minisztert államtitkár, az OBH elnökét az OBH általános elnökhelyettese, a legfőbb ügyészt legfőbb ügyész helyettes, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét elnökhelyettes helyettesíti.

(3) Az OBT zárt ülést rendelhet el, különösen, ha az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges, továbbá ha az ülésen meghallgatott személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt. Zárt ülés elrendelése esetén a tanácskozási joggal rendelkezők sem vehetnek részt az ülésen, kivéve, ha az OBT eltérően rendelkezik."

10. §

(1) A Bszi. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kinevezésre jogosult a véleményező szerv javaslatát figyelembe véve hozza meg döntését. A kinevezésre jogosultat a véleményező szerv javaslata nem köti, azonban a javaslattói eltérő döntését írásban indokolni köteles."

(2) A Bszi. 132. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha az OBH elnöke és a Kúria elnöke olyan pályázót kíván kinevezni, aki a véleményező szerv többségi támogatását nem nyerte el, a kinevezés előtt az OBH elnöke beszerzi az OBT előzetes véleményét a pályázóról. A pályázó kinevezésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kinevezéssel az OBT egyetért."

11. §

A Bszi. 144. § d) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a § a következő f) ponttal egészül ki:

(Az összbírói értekezlet feladata:)

"d) dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről,

e) dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről,

és

f) kezdeményezi valamely, az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételét és az OBT általi megtárgyalását."

12. §

A Bszi.

a) 107. § (1) bekezdésében a "tartalmaz" szövegrész helyébe a "tartalmazza",

b) 153. § (2) bekezdésében az "az elnök" szövegrész helyébe az "a bírói tanács elnökének"

szöveg lép.

13. §

Hatályát veszti a Bszi. 76. § (4) bekezdés c) pontja, valamint a 76. § (5) bekezdés k), l) és n) pontja.

2. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

14. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 18. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az OBH elnöke a bírói tanács által felállított rangsortól a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint eltérhet, és bírói kinevezésre a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázót is javasolhatja, illetve a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázó áthelyezésével is elbírálhatja a pályázatot,

(4) Ha a javasolt pályázó nem bíró, úgy az OBH elnöke az első három helyen rangsorolt pályázó pályázatát a javasolt pályázó megjelölésével és az eltérés indokait tartalmazó írásos javaslatával egyetértés beszerzése céljából megküldi az OBT-nek. Az OBT a javaslatról 15 napon belül határoz. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával egyetért, az OBH elnöke a pályázót a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával nem ért egyet, az OBH elnöke az első helyen rangsorolt pályázót a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti, vagy az OBT felé új javaslatot tesz, vagy a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja.

(5) Ha a javasolt pályázó bíró, úgy az OBH elnöke az első három helyen rangsorolt pályázó pályázatát a javasolt pályázó megjelölésével és az eltérés indokait tartalmazó írásos javaslatával egyetértés beszerzése céljából megküldi az OBT-nek. Az OBT a javaslatról 15 napon belül határoz. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával egyetért, az OBH elnöke a bírót 8 munkanapon belül áthelyezi. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával nem ért egyet, az OBH elnöke az első helyen rangsorolt bírót 8 munkanapon belül áthelyezi, vagy az OBT felé új javaslatot tesz, vagy a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja."

15. §

A Bjt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § A Kúriára kiírt pályázat esetében a 18. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az OBH elnökének jogköreit a Kúria elnöke gyakorolja, és a pályázat eredményes elbírálása esetén, 8 munkanapon belül a felterjesztés vagy az áthelyezés érdekében megkeresi az OBH elnökét, aki a Kúria elnöke megkeresésének 8 munkanapon belül eleget tesz."

16. §

A Bjt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bíró legfeljebb egy ízben, ismét 3 éves határozott idejű kinevezést kap, ha a 24. § (2) bekezdése szerinti vizsgálat eredményeként "alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt" értékelést kap. A 24. §-ban, valamint az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat az újabb határozott idejű kinevezés esetében is megfelelően alkalmazni kell."

17. §

A Bjt. 31. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A bírót a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében más szolgálati helyre lehet kirendelni.

(3) A bírót - hozzájárulása nélkül - háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása céljából bírói beosztásba, ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni."

18. §

A Bjt. 81. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A vizsgált bíró kérelmére a bíróság elnöke személyes meghallgatás keretében lehetőséget biztosít a vizsgált bírónak az értékeléssel kapcsolatos álláspontja ismertetésére."

19. §

A Bjt. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében az eljárás alá vont bírót és az értékelő bírósági elnököt meghallgatja, beszerzi a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla, közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, valamint a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyeket tárgyaló bíró esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetője véleményét, tanúkat hallgathat ki, a bírói értékelés irataiba betekinthet. A bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni."

20. §

A Bjt. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a bíró tevékenységének ellátására egészségügyi okból tartósan nem képes, a bíróság elnöke őt írásban felszólítja, hogy tisztségéről 30 napon belül mondjon le. A felszólításban meg kell jelölni azokat az okokat, és ismertetni kell azokat a körülményeket, amelyek a bíró egészségügyi alkalmatlanságára utalnak. A bíró kérelmére személyes meghallgatás keretében is ismertetni kell az egészségügyi alkalmatlanságára utaló okokat, és lehetőséget kell biztosítani, hogy azokra észrevételeket tegyen."

21. §

A Bjt. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nyugállományba helyezés, a felső korhatár elérése esetén, valamint ha a bíró szolgálati viszonya a 90. § j) pontja szerint szűnik meg, a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra mentesíteni kell. A bíró kérelmére az OBT a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét 3 hónapnál rövidebb tartamban is megállapíthatja, illetve - a bíró kérelmére - dönthet úgy, hogy a bíró a munkavégzési kötelezettség alól nem mentesül."

22. §

A Bjt. a 104. §-t követően az alábbi 104/A. §-sal egészül ki:

"104/A. § (1) A szolgálati bíróság ügyrendjének tartalmaznia kell az eljáró tanácsok összetételét és az ügyelosztás szabályait.

(2) A szolgálati bíróság által megállapított ügyrendet az OBT hagyja jóvá.

(3) A szolgálati bíróság ügyrendjét az OBT közzéteszi a bíróságok központi internetes honlapján."

23. §

A Bjt, 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az OBH elnöke kizárólag az általa kinevezett bírósági vezetők, valamint az OBH-ba beosztott bíró ellen kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

(4) Ha a bíróval szemben büntetőeljárás indult - ide nem értve a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - a fegyelmi eljárást meg kell indítani."

24. §

A Bjt. 230. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (2) és (3) bekezdés szerint felmentésre kerülő bírák esetében a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell."

25. §

A Bjt.

a) 42. § (3) bekezdésében az "OBH elnöke" szövegrész helyébe az "OBT",

b) 93. § (2) bekezdésében az "OBH elnöke" szövegrész helyébe az "OBT"

szöveg lép.

26. §

E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.), valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) elfogadásával az Országgyűlés a magyar igazságszolgáltatás magas színvonalú, Magyarország Alaptörvényének megfelelő, országosan egységes, kiszámítható és időszerű működéséhez szükséges jogi kereteket megteremtette. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja, hogy a Bszi. és a Bjt. előírásainak pontosításával, kiegészítésével még hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az igazságszolgáltatás működését és annak igazgatását, valamint a központi igazgatás területén az Országos Bírói Tanácsnak (a továbbiakban: OBT) az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke feletti ellenőrzési jogosítványait tovább erősítse.

A Javaslat az OBH elnöke igazgatási feladatainak egy részét az OBT hatáskörébe helyezi: az OBT

- a bíró lemondása esetén hozzájárulhat ahhoz, hogy a lemondási idő 3 hónapnál rövidebb legyen, illetve a bírót lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól,

- a bíró nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén dönt a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről,

- felmentés t adhat a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében,

- kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését.

A Javaslat a már meglévő ellenőrzési jogosítványok mellé továbbiakat biztosít az OBT számára. Az OBH elnöke bizonyos jogosítványait csak az OBT által meghatározott elvek mentén gyakorolhatja. Ez érvényesül például abban az esetben, ha az OBH elnöke a bírói pályázati eljárás során a bírói tanács által felállított rangsortól el kíván térni, vagy abban az esetben, ha a túlterhelt bíróság helyett az eljárásra más bíróságot jelöl ki. A törvényjavaslat az OBT számára végső soron egyetértési jogot biztosít mind a bírósági vezetői kinevezések, mind a bírói álláspályázatok elbírálása során arra az esetre, ha az OBH elnöke a véleményező bírói testület által nem támogatott pályázót kívánna kinevezni, illetve a bírói testület által felállított rangsortól el kívánna térni.

Mindezek mellett a Javaslat a működés átláthatóságát is tovább növeli annak biztosításával, hogy az OBT ülésein tanácskozási joggal részt vehet a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is, továbbá az OBT elnöke által meghívott érdek-képviseleti szerv mellett az OBT elnöke által meghívott civil szervezet is.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A rendelkezés szövegpontosítást tartalmaz és nyomatékosítja azt az előírást, hogy az OBH elnökét mint a legfőbb igazgatási vezetőt nem illeti meg a jogegységi eljárás indítványozásának joga.

A 2. és a 3. §-hoz

Az egyes bíróságok leterheltségének arányosítása az OBH elnökének kezében lévő központi igazgatási hatáskör. Az ennek eredményes gyakorlásához az OBH elnöke rendelkezik a szükséges statisztikai információkkal és szakmai-infrastrukturális háttérrel. Az OBH elnöke azonban a bíróság kijelölésének jogát sem gyakorolja ellenőrzés nélkül. Ennek egyik eszköze, és a hatáskör gyakorlásának ellensúlya az OBT, illetve az általa megállapított elvek, amelyek alapján az OBH elnöke kijelöli az eljáró bíróságot.

A 4. §-hoz

A rendelkezés szövegpontosítást tartalmaz abban a tekintetben, hogy az OBH elnökét nem illeti meg a jogszabályalkotás kezdeményezésének joga. Csak közvetett úton, törvény esetén a törvény kezdeményezésére jogosultaknál, rendelet esetén a Kormánynál vagy az egyes minisztereknél tehet javaslatot a bíróságokat érintő jogszabály megalkotására.

Az OBT függetlenségének hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az OBH költségvetésén belül elkülönítetten jelenik meg az OBT költségvetése. Az OBT a saját költségvetését, továbbá a Bíróságokról szóló költségvetési fejezet egészét véleményezi a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslat Összeállítása során.

Az OBH elnöke működésének átláthatóbbá tétele és folyamatos figyelemmel kísérhetősége érdekében a Javaslat előírja, hogy az OBH elnöke az Országgyűlés felé fennálló évi beszámolási kötelezettsége mellett - az éves beszámolók között egy alkalommal - beszámol az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának.

Az 5. §-hoz

A rendelkezés pontosítja az Országgyűlés számára készített beszámoló közzétételére vonatkozó előírást, továbbá az OBH elnöke által rendszeres időközönként adott tájékoztatások és beszámolók tartalmára vonatkozó rendelkezést.

A 6. §-hoz

A § az OBT hatásköreit bővíti. A központi igazgatás területén az OBT feladata a szolgálati bíróság ügyrendjének jóváhagyása. Az ügyelosztás és a munkateher-mérés területén az új hatáskörök a soron kívüli ügyintézés elrendelésére és az eljáró bíróság kijelölésének elvei meghatározására terjednek ki. Az OBT a személyzeti területen is fontos új jogosítványokat kapott: a törvényjavaslat egyetértési jogkörökkel ruházza fel a bírósági vezetői kinevezések és a bírói álláspályázatok terén, emellett feljogosítja arra, hogy meghatározza a pályázat elbírálásánál figyelembe veendő elveket a pályázati rangsortól való eltérés esetére, továbbá döntési jogkört kapott egyes összeférhetetlenségi kérdésekben, valamint a felmentési eljárás során a munkavégzési kötelezettség alól való mentesítés területén.

A 7. §-hoz

Mint ahogyan az a 4. §-hoz fűzött indokolásban szerepel, az OBT függetlenségének hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az OBH költségvetésén belül elkülönítetten jelenik meg az OBT költségvetése.

A 8. és a 11. §-hoz

Az összbírói értekezlet igazgatásban betöltött szerepének hangsúlyosabbá tétele érdekében a Javaslat lehetővé teszi, hogy bármely bíróság összbírói értekezlete - természetesen ide értve a Kúria teljes ülését is - napirendi pont felvételére és megtárgyalására tegyen javaslatot az OBT-nek.

A 9. §-hoz

A rendelkezés a korábbi résztvevőkhöz képest a legfőbb ügyésszel, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével és az OBT elnöke által meghívott civil szervezetekkel bővíti az OBT ülésén tanácskozási joggal részt vevők körét, és ezzel erősíti az OBT működésének hatékonyságát, átláthatóságát. Emellett a § pontosítja a zárt ülésen való részvétel lehetőségére vonatkozó szabályozást.

A 10. §-hoz

A Javaslat a rendelkezés pontosítja a véleményező szerv javaslatának figyelembe vételére vonatkozó előírásokat, továbbá egyetértési jogkört biztosít a bírósági vezetői kinevezések körében az OBT számára, amennyiben a véleményező szerv többségi támogatását el nem nyerő pályázó kinevezéséhez az OBT hozzájárulása szükséges.

A 12. és a 13. §-hoz

A §-ok a Bszi.-t érintő szövegcserés módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazzák.

A 14. §-hoz

A § újraszabályozza a bírói álláspályázatok elbírálásának azon mozzanatát, amelyben a pályázat elbírálója eltér a bírói tanács által felállított rangsortól. A korábbi szabályozáshoz képest, amely az OBT felé utólagos tájékoztatási kötelezettséget írt elő, a törvényjavaslat úgy módosítja a vonatkozó szabályokat, hogy a törvény hatályba lépését követően az OBT-t a döntéshozatalt megelőző egyetértési jogkör illeti meg. Az új szabályozás alapján az OBH elnöke csak az OBT egyetértése esetén terjeszthet fel kinevezésre a rangsor első helyén álló pályázótól eltérő pályázót, illetve bírálhatja el a pályázatot a rangsor első helyén álló pályázótól eltérő pályázó áthelyezésével.

A 15. §-hoz

A § a 14. §-ban foglaltak miatt szükségessé vált szövegpontosítást vezet át a törvényszövegen.

A 16. §-hoz

A Javaslat megerősíti azt a korábbi előírásból is megállapítható szabályt, hogy "alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt" minősítés esetén legfeljebb még egyszeri határozott idejű kinevezésre van lehetőség, mert a következő minősítés alkalmával a bíró vagy "alkalmatlan" minősítést kap, ami a szolgálati viszony megszűnéséhez vezet, vagy legalább "alkalmas" minősítést, amely esetben a bíró határozatlan idejű kinevezésére kerül sor.

A 17. §-hoz

A rendelkezések pontosítják a "szolgálati érdek" fogalmát, és a szolgálati érdeket a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosításával azonosítják.

A 18. §-hoz

A Javaslat a korábban is biztosított írásbeliségi garancia és jogorvoslati jog mellett személyes meghallgatás keretében is lehetőséget ad a bíróvizsgálat alkalmával a vizsgált bírónak az értékeléssel kapcsolatos álláspontja ismertetésére.

A 19. §-hoz

A tényállás mind teljesebb körű felderítése érdekében a rendelkezés bővíti azoknak a körét, akiknek a véleményét a bíró minősítésére irányuló eljárás keretében a vizsgálóbiztosnak kötelezően be kell szereznie, továbbá kötelezővé teszi az eljárás alá vont bíró és az értékelő elnök meghallgatását.

A 20. §-hoz

A Javaslat pontosítja az egészségügyi alkalmatlansági eljárás első szakaszának szabályait, és lehetőséget biztosít a bíró számára, hogy személyes meghallgatás keretében is ismertethesse az egészségügyi alkalmatlanságával kapcsolatban a bíróság elnöke által tett megállapításokra vonatkozó észrevételeit.

A 21. §-hoz

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a bíró kérelmére a felmentési idő alatt a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartama korlátlanul csökkenthető.

A 22. §-hoz

A Javaslat új szakasszal egészíti ki a törvényt, amely a szolgálati bíróság ügyrendjéről rendelkezik. A szolgálati bíróság maga állapítja meg ügyrendjét, amelyet az OBT hagy jóvá. Az ügyrendnek kötelező tartalmi eleme az ügyelosztási rend. A szolgálati bíróság ügyrendje a bírák számára nyilvános. Ez a rendelkezés a szolgálati bíróság eljárása esetén is egyértelműen garantálja a törvényes bíróhoz való jognak az érvényesülését.

A 23. §-hoz

A Javaslat megerősíti azt az előírást, amely szerint az OBH elnöke kizárólag azok esetében kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását, akik tekintetében a munkáltatói jogkört gyakorolja, azaz az általa kinevezett bírósági vezetők, valamint az OBH-ba beosztott bírák tekintetében.

A 24. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat a módosítással érintett § tekintetében is alkalmazni kell.

A 25. §-hoz

A rendelkezés a Bjt.-t érintő szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmazza.

A 26. §-hoz

A rendelkezés hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.