A Budapest Környéki Törvényszék G.40316/2021/10. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata (TÁRSASÁGI határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:18. § (1) bek.] Bíró: Szabó Annamária

A Budapest Környéki Törvényszék dr. Fónagy Sándor ügyvéd (cím4) által képviselt Felperes1 (Cím1.) felperesnek - a Palotai Ügyvédi Iroda - dr. Palotai Beáta ügyvéd (cím5) által képviselt alperes1 (Cím2) alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság az alperes 2/2021. (VIII. 09.) számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 250.500,- (kétszázötvenezer-ötszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül jelen bíróságnál elektronikus úton előterjesztett, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezéssel lehet élni.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia; ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S

[1] Az alperes a cégnyilvántartásba 2003. január 17. napjától bejegyzett gazdasági társaság. Az alperesi társaság tagja a felperes, tag1, a tag2, valamint az alperes.

A felperes 25, tag1 65, a tag2 10 darab szavazattal rendelkezik.

[2] Az alperes társasági szerződésének 9.2. pontja szerint a taggyűlés és a megismételt taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok közül legalább 50 szavazat képviseltetve van. A 9.5.1. pont szerint a taggyűlés a határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza meg.

[3] Az alperes ügyvezetői 2021. július 23. napján kelt taggyűlési meghívóval 2021. augusztus 09. napjára taggyűlést hívtak össze, amely 2021. augusztus 09. napján 8:00 órakor megkezdésre került. A taggyűlésen tag1 tag (65 szavazatra jogosult), tag2 tag (10 szavazatra jogosult), jogi képviselő2 ügyvéd, jogi képviselő1 ügyvéd, tag3 és személy4 ügyvezetők voltak jelen.

jogi képviselő2 ügyvéd tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a taggyűlés határozatképes, mivel azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van, utalt a társasági szerződés 9.2. pontjára. Hivatkozott arra, hogy a társasági szerződés 9.1.1. és 9.5.2. pontja alapján a taggyűlés a határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza meg.

[4] A 2. számú határozat meghozatala előtt rögzítették, hogy a Ptk. 3:19. § (2) bekezdése f) pontja alapján tag1 ezen napirendi pont tárgyában nem szavazhat. jogi képviselő2 ügyvéd tájékoztatta a tagokat, hogy a taggyűlés ebben a kérdésben a határozatát a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza meg.

[5] A 2. számú határozattal a taggyűlés 10 db "igen", 0 db ellenszavazat és 0 db tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta tag1 munkaszerződését, azt jóváhagyta az alábbi főbb adatokkal:

- a munkavállaló munkaköre és munkaideje: komposztágazat-vezető, 40 óra/hét

- a munkavállaló munkabére: br. 1.350.000,- forint/hónap.

[6] A taggyűlésre a második napirendi pont ismertetésének megkezdésekor, 8 óra 9 perckor érkezett meg a felperes.

[7] A bíróság a fenti tényállást a peres felek személyes előadása és az általuk csatolt iratok alapján állapította meg.

[8] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperes 2/2021. (VIII. 09.) számú határozatát a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:37. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül, mert a határozat sérti a Ptk. 3:18. § (2) bekezdését, a Ptk. 3:19. § (3) bekezdését, valamint a társasági szerződés 9.2. és 9.5.1. pontját.

A felperes előadta, hogy a taggyűlés elején a megjelentek számbavétele után jogi képviselő2 ügyvéd a taggyűlésre időben érkezett tag1 és a tag2 tagok összesen leadható 100 szavazatából a jelenlévő 75 szavazat alapján megállapította, hogy a taggyűlés határozatképes.

A taggyűlés határozatképességét minden egyes napirendi pont tárgyában való szavazás során vizsgálni kell. tag1 a vele kötendő munkaszerződést jóváhagyó taggyűlési határozat meghozatala tárgyában személyesen érdekeltnek minősült és nem szavazhatott, így tag1 szavazásból kizárt tagot a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kellett hagyni, ezért a másik két tag, a tag2 és a felperes egymás közötti viszonyában kell megállapítani, hogy a napirendi pont tekintetében a határozatképesség biztosított-e.

A tag2 tag 10, a felperes 25 szavazattal rendelkezik, ez összesen 35 szavazat, ez minősül 100%-nak. Ehhez képest kell megvizsgálni, hogy a határozatképesség biztosított-e, azaz a jelenlévők által képviselt szavazatok száma az adott napirendi pont tárgyában leadható összes szavazathoz képest eléri-e a többséget. A 35 leadható összes szavazathoz, mint egészhez képest a tag2 tag 10 szavazata 28,6%-ot jelent, így tag1 munkaszerződésének elfogadásáról döntő napirendi pont tárgyában a taggyűlés nem volt határozatképes a felperes jelenléte nélkül és nem hozhatott érvényes határozatot.

Hivatkozott a BH2013.158. eseti döntésre.

A felperes perköltség iránti igénye 36.000,- forint eljárási illeték; 190.500,- forint ügyvédi munkadíj, továbbá tárgyalásonkénti költségtérítés 24.000,- forint volt.

[9] Az alperes írásbeli ellenkérelmében elsődlegesen a Pp. 199. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti alaki védekezés körében az eljárás megszüntetését kérte, mivel álláspontja szerint a keresetlevelet a Pp. 176. § (1) bekezdés j) és 176. § (2) bekezdés c) pontjai alapján vissza kellett volna utasítani, mert az nem felel meg a Pp. 170. § (2) bekezdés b), d) és e) pontjainak. Érdemi védekezése körében a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte. Az alperes az ügyvédi munkadíj megállapítását kérte perköltségként a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján azzal, hogy az ügyvédi iroda áfaköteles körbe tartozik.