A Kúria Köf.5047/2016/2. számú precedensképes határozata közösségi együttélés szabályainak megsértése tárgyában. [1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) 5. § (2) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kalas Tibor, Kozma György

A határozat elvi tartalma:

Törvénysértő és az Alaptörvénnyel is ellentétes az az önkormányzati szabályozás, amely a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősíti annak lakhatását, akire nem jut 6 m2 lakrész.

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5047/2016/2.

A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró;

Dr. Kalas Tibor bíró

Az indítványozó: Borsod-Abaúj-Zemplém Megyei Kormányhivatal

(Miskolc, Városház tér 1.)

Az indítványozó képviselője: dr. Jerebák József jogtanácsos

Az érintett önkormányzat: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

(Miskolc, Városház tér 1.)

Az érintett önkormányzat képviselője: dr. Boholy György ügyvéd

Az ügy tárgya: közösségi együttélés szabályainak megsértése

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése törvénysértő, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti.

- Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja, 10. §-a és 12. § (3) bekezdése törvényellenességének megállapítására megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy a határozat közzétételére - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Borsod-Abaúj-Zemplém Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően törvényességi felhívással élt, és határidő tűzése mellett kezdeményezte, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) módosítsa, illetve helyezze hatályon kívül Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) egyes rendelkezéseit. A törvényességi felhívás egyes elemeit az önkormányzat elfogadta, s ennek eredményeként az Ör.-t módosította a 38/2014. (XII.19.) rendeletével. Az önkormányzat ugyanakkor nem minden tekintetben tett eleget a törvényességi felhívásban foglaltaknak, a kormányhivatal szerint az Ör.-ben a módosítást követően is fellelhető az indokolatlan párhuzamos szabályozás, az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-ának sérelme.

[2] Minderre tekintettel a kormányhivatal a Kúriához fordult, s az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontjára, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 24. § (1) bekezdés f) pontjára hivatkozva kérte az Ör. 8. § (1) bekezdés c) pontjának, 10. §-ának és 12. §-ának törvényességi vizsgálatát és megsemmisítését.

[3] A Kúria Önkormányzat Tanácsa a Köf.5004/2015/4. számú végzésben az Ör. törvényességi vizsgálatára irányuló eljárást felfüggesztette az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő 1219/2013. valamint a 716/2014. számú eljárások befejezéséig. A Kúria Önkormányzata Tanácsa ugyanis egy más ügyben [a Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 57/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet vizsgálata kapcsán] az Alkotmánybírósághoz fordult, s alkotmányos aggályokat fogalmazott meg az Mötv. 8. § (2) bekezdésének, valamint 143. § (4) bekezdés d) pontjának önkormányzati rendelet megalkotására felhatalmazó rendelkezéseivel kapcsolatban.

[4] Az Alkotmánybíróság a Kúria indítványát a 29/2015. (X. 2.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) elutasította. Az Abh. többek között megállapította, hogy a Mötv. támadott rendelkezései meghatározzák a felhatalmazás címzettjeit és tárgyát, ugyanakkor "(...) a felhatalmazás kereteit (--) közvetlenül az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése, valamint az azt közvetítő jogszabályok jelölik ki" [Indokolás (39)].

[5] A Kúria az Abh.-t követően a felfüggesztett eljárást folytatta.