A Fővárosi Törvényszék P.22020/2006/5. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 86. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 328. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Lugosi Erika

Bíróság

2.P.22.020/2006/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A i Bíróság

a dr. Rabóczki Gábor ügyvéd (....) által képviselt

felperes neve szül.: ... (... u. 75.) felperesnek

a dr. ... jogtanácsos (,,19.) által képviselt

Földhivatal(mint a alperes neve jogutódja - .... ....) alperes ellen

államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperesnek 164.000.-(Százhatvannégyezer)Ft perköltséget.

A le nem rótt 228.000.-Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a i Ítélőtáblához, melyet a ... Bíróságon kell előterjeszteni.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s

A felperes fia, xxxx mint vevő 1995. július 6. napján adásvételi szerződést kötött zzzzz eladóval a ... u. 6. I/2. szám alatt található, a telekkönyvben ... hrsz.-on nyilvántartott ingatlan 2/524-ed hányadának adásvétele tárgyában.

A szerződés szerinti vételár 1 Millió Ft. A szerződés 3./ pontja rögzíti, hogy a vevő a vételárat megfizette, a vevő a szerződés 5./ pontja értelmében 1995. október 6-án jogosult az ingatlanba beköltözni. E határidőig jogosult az eladó 1 Millió Ft-ért visszavásárolni az ingatlant.

A felperes fia, xxxx 1996. április 2. napján nyilatkozatot tett, miszerint a fenti ingatlan tulajdonjoga megszerzéséhez a vételárat édesanyja biztosította a részére, "így az ingatlan teljes egészében őt illeti meg." Azt is kijelentette ezen írásbeli nyilatkozatban, hogy amennyiben ezen ingatlannal kapcsolatban "bármiféle peres eljárás indulna meg, úgy ezen eljárásban" helyette a képviseletére teljes joggal édesanyja, felperes neve jogosult. Ez a jogosultság az ingatlan birtokbavételére, esetleges pénzösszegek átvételére is kiterjed.

xxxx a szerződésben meghatározott 1995. október 6-i időpontig nem vette birtokba az ingatlant, 1995. augusztusában előzetes letartóztatásba került.

Az alperes a tulajdonjog bejegyzési kérelmet .... számon iktatta, 1995. november 30-án.

zzzzz 1996. május 7. napján qqq/val is adásvételi szerződést kötött a .... ... sz. alatti ingatlan tárgyában, 2,5 Millió Ft-ban határozva meg annak vételárát. Amikor qqqq és zzzzz adásvételi szerződést kötött, rendelkezésre állt az alperes által 1996. május 6-án kiadott tulajdoni lap, melyen xxxx tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme széljegyként nem szerepelt.

A perbeli .... ... helyrajzi számú ingatlanon álló lakóépület társasházként létesült, de alapító okirat a fenti szerződések megkötésekor még nem került benyújtásra az alpereshez. Az egyes lakásokat önálló tulajdonként alapító okirat hiányában az alperes nem tüntette fel, hanem az egyes szerződéseket 1973-tól széljegyként szerepeltette.