A Nyíregyházi Törvényszék Pf.20946/2008/4. számú határozata házasság felbontása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 196. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 582. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 43. §, 46. §, 59. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Pétery Pál, Sipos Elvira, Ungvári Istvánné

Kapcsolódó határozatok:

Mátészalkai Járásbíróság P.20250/2007/28., *Nyíregyházi Törvényszék Pf.20946/2008/4.*, Kúria Pfv.20303/2009/4. (BH 2010.3.67)

***********

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

N y í r e g y h á z a

2.Pf. 20.946/2008/4. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A megyei bíróság, mint másodfokú bíróság a Sarka és Hauser és Karácsony Társas Ügyvédi Iroda /ügyintéző: Dr. Sarka Attila ügyvéd, Mátészalka, Kölcsey u. 2./ által képviselt felperesnek, Dr. Halász Magdolna ügyvéd /Mátészalka, Kossuth u. 45./ által képviselt alperes ellen, házasság felbontása iránti perében a Mátészalkai Városi Bíróság 2008. március 27. napján meghozott 6.P.20.250/2007/28. számú ítélete ellen, a felperes részéről 29. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í t é l e t e t

A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helyben hagyja azzal, hogy kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 168.000.- azaz Egyszázhatvannyolc-ezer forint kereseti és fellebbezési illetéket, valamint az alperesnek 15 napon belül 20.000.- azaz Húszezer forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az első fokú bíróság ítéletével a peres felek házasságát felbontotta.

Megállapította az ítélet rendelkező részében felsorolt ingóvagyontárgyak felperesi külön vagyoni jellegét.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét, valamint az alperes viszont-keresetét elutasította.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, amelyben kérte az első fokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és az ö-i x helyrajzi szám alatt felvett, lakóház, udvar, gazdasági épület megjelölésű, természetben Ö. R.u.x szám alatt található ingatlanra vonatkozóan az alperes 2935/5865 arányú tulajdonjoga törlését, és erre az ő - felperes - tulajdonjoga bejegyzését ajándék visszakövetelése jogcímén.

Kérte továbbá módosításában az első fokú bíróság ítéletének indokolását a bontó-oki megállapítások körében akként, hogy a házasság megromlásában mind az ő, mind pedig a felperes magatartása közrehatott: a maga részéről nem tudta tolerálni az alperesnek rendszeres Romániában való tartózkodását és a háztartási teendők alperes által elhanyagolását, míg az alperes nem tudta tolerálni az ő piaci tevékenységét és esetenként általa történt egy két pohár bor általa történő elfogyasztását, az pedig, hogy a közös lakás lehagyására szólította fel az alperest, csak betetőzése volt a házasság megromlásához vezető folyamatnak.

Fellebbezési érvelése szerint a lefolytatott bizonyítás eredményét egyoldalúan, iratellenesen értékelte az első fokú bíróság, míg a bizonyítékok értékelése körében nem adott számot arról, hogy miért nem fogadta el az indítványa alapján kihallgatott, a fellebbezésben felsorolt több mint tíz személy tanúvallomását a házasság megromlásának okára, és miért csak az egyébként vele haragos viszonyban lévő S.I. és S.I-né tanúk vallomására alapította az említett kérdésben az ítéleti tényállást.

Álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok együttes, logikus értékelése alapján a házasság megromlásának okára vonatkozóan a fellebbezési kérelmében megállapítani kért következtetést lehet levonni.

Érvelése szerint a rendelkezésre álló adatok alapján tényként állapítható meg az, hogy a perbeli ingatlan ½ tulajdoni illetőségét az alperes valójában ajándék jogcímén szerezte meg, míg az ajándék keresetében megjelölt jogszabályhely alapján történő visszakövetelésének helye van, mert a házasság megromlásával véglegesen meghiúsult az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés, és annak meghiúsulását - ellentétben a támadott ítélet következtetésével - nem az ő, mint ajándékozó felróható magatartása okozta.

Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az első fokú bíróság ítéletének helyben hagyását, valamint a felperesnek másodfokú perköltség megfizetésére történő kötelezését kérte.

A fellebbezés nem alapos.

Az első fokú bíróság a peres felek házasságának megromlásához vezető tények, körülmények vonatkozásában a tényállást helyesen állapította meg, azt a megyei bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául.

Az első fokú bíróság az említett körben megállapított tényállásból helytállóan jutott arra a következtetésre is, mely szerint a peres felek házasságának megromlását, a házassági életközösségük megszakadását kizárólag a felperes, felróható magatartásával idézte elő.

Ebben a körben a felperesnek a bizonyítékok első bírói mérlegelését támadó fellebbezési érvelése nem helytálló. A rendelkezésre álló peradatok ugyanis a felperesnek az alperessel szemben tanúsított durva, agresszív, esetenként tettlegességig fajuló magatartását kellően alátámasztották, mint ahogyan az a tény is bizonyított, hogy a házassági életközösség megszakadásának napján a felperes tettlegesen bántalmazta az alperest, és az utolsó házastársi közös lakás elhagyására szólította őt fel.

Annyiban helytálló ugyanakkor a felperes fellebbezési érvelése, hogy a bizonyítékok értékelésének eredményét az ítélet indokolása teljes körben nem tartalmazza.

Az első bírói mérlegelés eredményét meghatározó, ítélet indokolásában kifejtett indokok ugyanakkor helyesek.

Amint az a támadott ítélet indokolásából kitűnik, az első fokú bíróság a tényállás megállapításánál ügydöntő jelentőséget S.I. és S.I-né tanúvallomásának tulajdonított, és ennek indokát is megadta, kiemelten értékelte továbbá N.J.A. tanú vallomását. Mindemellett az első fokú bíróság utalt arra, hogy a perben egymásnak ellentmondó tanúvallomások állnak rendelkezésre.

Ebben a körben a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletének indokolását annyiban egészíti ki, hogy a perben kihallgatott tanúk egy részének arról volt konkrét - személyes tapasztalaton alapuló - tudomása, hogy a felperes, amennyiben alkoholt fogyasztott, agresszíven viselkedett, és előfordult, hogy az alperest tettlegesen is bántalmazta, az életközösség megszakadásának napján pedig tettleges bántalmazás közepette az alperest a közös házastársi lakásból elüldözte.

Ezekről a körülményekről bírt tudomással S.I-né és S.I. tanúk mellett B.I., K.K., R.E.E. tanú, de T.Zs-né tanú is.

A kihallgatott tanúk egy része ugyanakkor a felperes alkoholfogyasztási szokását úgy írta le, hogy a felperes legfeljebb esténként, egy - két pohár pálinkát, vagy bort, illetve egy - két üveg sört fogyaszt el, italozó életvitelt viszont nem folytat. Erre vonatkozó adatot tartalmaz - többek között - S.I., N.J., K.M., I.S., B.I., H.M. tanú vallomása.