A Fővárosi Ítélőtábla választási ügyben hozott 11.Pk.50.073/2014/5. számú határozata

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Ítélőtábla Pk.50073/2014/5. (*A Fővárosi Ítélőtábla választási ügyben hozott 11.Pk.50.073/2014/5. számú határozata*), 3286/2014. (XI. 11.) AB végzés

***********

Az újraszámlálónak annyi esetben kell megismételnie a számlálást, amennyit szükségesnek ítél a kétséget kizáró bizonyosságot elérő meggyőződéséhez. Aggályos a szavazatszámláló bizottság tagjának nyilatkozata, ha tíz nappal a számlálást követően olyan jogsértésre utal, amelynek a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvében való rögzítését nem kérte. [Ve. 241. § (3) bek., 212. § (2) bek. b) pont]

A Fővárosi ítélőtábla a ... ügyvéd által képviselt kérelmező (1155 Budapest, Orosháza u. 8.) kérelmező részéről a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház u. 9-11.) 2014. október 20-án meghozott 312/2014. (X. 20.) FVB számú, valamint a 2014. október 20-án meghozott 314/2014. (X. 20.) FVB számú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelem folytán lefolytatott nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

végzést:

A Fővárosi ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 2014. október 20-án meghozott 312/2014. (X. 20.) FVB számú, valamint a 2014. október 20-án meghozott 314/2014. (X. 20.) FVB számú határozatait helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint bírósági eljárási illetéket.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A Budapest Fővárosi ... kerület Helyi Választási Bizottság (továbbiakban: HVB) 2014. október 13-án meghozott 205/2014. (X. 13.) számú határozata a Budapest Fővárosi ... kerületben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásának a ... számú egyéni választókerületi választása eredményét akképpen állapította meg, hogy a ... számú egyéni választókerület egyéni képviselőjeként 1. személyt, a 1. párt, az 2. párt, a 3. párt, a 4. párt, a 5. párt, és a 6. párt közös jelöltjét nevezte meg.

A határozatához mellékelt jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a ... számú egyéni választókerületben a névjegyzékben lévő választópolgárok száma 4708, ebből szavazóként megjelent 1713, az urnában bélyegzőlenyomat nélküli szavazólap nem volt, a lebélyegzett szavazólapok száma 1714, érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma 127, érvényes szavazólapok száma 1587. A négy polgármester-jelölt közül 2. személy 120, 3. személy 199, 1. személy 635, kérelmező 633 szavazatot kapott.

A helyi választási bizottság határozata ellen kérelmező 2014. október 16-án nyújtott be fellebbezést, hivatkozva a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 221. § (1), 241. § (1), (2) bekezdéseire, valamint a 225. §-ára.

Jogorvoslati kérelmének érvelése szerint a fenti eredményt megállapító határozat jogszabálysértő, mert az azokat megalapozó szavazatszámláló bizottságok (SZSZB) szavazóköri eredményt megállapító döntései a Ve. 19. § (1) bekezdése, 186. § (1) és (2) bekezdése, 193. § (1) bekezdés b) pont, 193. § (3) bekezdése, 194. §, 195. §, 196. §-ai, valamint a 202. § (2) bekezdésének rendelkezéseibe ütköztek. Ezen felül sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjaiban előírt (a választás tisztaságának megóvása, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás) alapelvét.

(Ugyanezen fellebbezésében kérelmező megtámadta a Budapest Fővárosi ... kerület Helyi Választási Bizottság 202/2014. (X. 13.) számú határozatát is, amelyben a HVB a 6. számú egyéni választási kerület választási eredményét rögzítette, felsorolva, hogy véleménye szerint a 24., 25., 26., 27., 28. számú szavazókörökben milyen törvénysértések történtek, felülvizsgálati kérelme azonban erre az eredményre már nem terjed ki.)

A kérelmező a 205/2014. (X. 13.) HVB számú - a ... választókerület egyéni képviselőjére - vonatkozó határozat elleni jogorvoslati kérelmének ténybeli alapjaként előadta, hogy a 42. számú szavazókörben az SZSZB az egyéni választókerületi képviselőkre leadott szavazok közül 36 darabot nyilvánított érvénytelennek. A szavazatszámláló bizottság azonban az érvényes szavazatok számlálását rögtön az érvénytelen szavazólapok megszámlálásával együtt megkezdte, holott az a szabály, hogy először az érvényteleneket kell megszámolni, az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára odaírni, aláírni és így elcsomagolni. Az érvénytelen szavazólapok hátoldalára nem került ráírásra, hogy miért nyilvánította őket a bizottság érvénytelennek, a tagjai egyszerűen csak aláírták és elcsomagolták, pedig egyes szavazatok érvénytelenségét az egyes bizottsági tagok vitatták. Állította, hogy az egyik bizottsági tag indítványozta a szavazatok még egyszeri átszámolását, de a többi tag ebben megakadályozta. Állítását Kövér Andrásné szavazatszámlálási bizottsági tag a 13. sorszám alatt mellékelt, 2014. október 13-án kelt írásbeli nyilatkozatával támasztotta alá.

Véleménye szerint ezzel az SZSZB megsértette a Ve. 194. § és 195. §-át, továbbá a Ve. 19. § (1) bekezdését, illetőleg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelveit is. A fentiek ismeretében a szavazólapok szabályszerű, újbóli megszámlálása a szavazóköri eredményt módosíthatja.

Előadta még, hogy a 44. számú szavazókör urnájában a lebélyegzett szavazólapok száma eggyel meghaladta a szavazóként megjelent választópolgárok számát. Emiatt a Ve. 197. §-ában rögzített eljárást kellett lefolytatni, melyről egy jegyzőkönyv készült, de a jelenlévő 4. személy SZSZB tag azt nem írta alá, mely cselekménye a Ve. 202. § (2) bekezdésébe ütközik.

Állította, hogy két szavazópolgár a névjegyzékben nem a saját neve mellett írt alá, egyik egy lejjebbi sorba, a másik egy más személy neve mellé írta az aláírását. Erről a delegált tag jegyzőkönyvet kívánt felvetetni, de ezt a többiek megtagadták. Ez az eljárás a Ve. 179. § (1) bekezdésébe és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik.

A 16. számú mellékletként csatolt 44. számú szavazóköri jegyzőkönyv tanúsága szerint az egyéni képviselőjelöltekre leadott szavazatok közül 28 darabot nyilvánítottak érvénytelennek. A delegált tag úgy nyilatkozott, hogy a számlálóbizottság tagjai többségi szavazással minősítettek érvényesnek több olyan szavazólapot, ahol a körben nem szerepelt jelölés, csupán a jelölt neve volt aláhúzva. Ez a cselekményük a Ve. 186. § (2) bekezdésébe ütközik. Ezzel szemben viszont volt olyan szavazólap, amelyet nem kék, hanem más színű tollal töltöttek ki, ezeket pedig a bizottság érvénytelennek nyilvánította, holott ez az eljárása a Ve. 193. §-ában foglaltakkal ellentétes, ugyanis az a körülmény, hogy a kéktől eltérő színű tollat használ a szavazó, nem tartozik a törvényben felsorolt érvénytelenségi okok közé. Az SZSZB tag kérte a rendkívüli jegyzőkönyv felvételét a szabálytalanságokról, de a szavazatszámláló bizottság többi tagja ezt megtagadta, ezzel megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet.

Hivatkozását 5. személy SZSZB tag 2014. október 12-én kelt írásbeli nyilatkozatával támasztotta alá.