31996R0216[1]

A Bizottság 216/96/EK rendelete (1996. február 5.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak eljárási szabályzatáról

A Bizottság 216/96/EK rendelete

(1996. február 5.)

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak eljárási szabályzatáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a 3288/94/EK rendelettel [1] módosított, a közösségi védjegyről szóló, 1994. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 140. cikke (3) bekezdésére,

mivel a 40/94/EK rendelet (a továbbiakban: a rendelet) olyan új védjegyoltalmi rendszert hoz létre, amelynek révén a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (a továbbiakban: a Hivatal) benyújtott bejelentés alapján a Közösség egészére kiterjedő hatályú védjegyoltalom szerezhető;

mivel ennek érdekében a rendelet különösen azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a közösségi védjegyek lajstromozására irányuló eljárást, a közösségi védjegyek nyilvántartását, a Hivatal határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, valamint a közösségi védjegy törlésével és a védjegyoltalom megszűnésének megállapításával kapcsolatos eljárásokat szabályozzák;

mivel a rendelet 130. cikke alapján a fellebbezési tanácsok hatáskörébe tartozik az elbírálók, a felszólalási osztályok, a védjegy-igazgatási és jogi osztály, valamint a törlési osztályok határozatai ellen benyújtott fellebbezések elbírálása;

mivel a rendelet VII. címe alapelveket tartalmaz az elbírálók, a felszólalási osztályok, a védjegy-igazgatási és jogi osztály, valamint a törlési osztályok határozatai ellen benyújtott fellebbezések tekintetében;

mivel a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet [3] X. címe tartalmazza a rendelet VII. címének végrehajtási szabályait;

mivel ez a rendelet kiegészíti a fentiekben említett szabályokat, különösen a tanácsok összetételét és a szóbeli eljárást illetően;

mivel az egyes hivatali évek kezdetét megelőzően az erre a célra létrehozott testületnek kell megállapítania a feladatok elosztásának rendjét a fellebbezési tanácsok között; mivel e célból az említett testületnek olyan objektív szempontokat kell figyelembe vennie, mint például az áruosztályok és szolgáltatási osztályok, vagy a bejelentők nevének kezdőbetűi;

mivel a fellebbezések kezelésének és elintézésének megkönnyítése érdekében minden egyes ügyben előadót kell kijelölni, akinek feladata többek között a felekkel való kapcsolattartás és a határozatok megszövegezése;

mivel a fellebbezési tanács előtti eljárásban a feleknek nem minden esetben áll módjukban vagy szándékukban felhívni a fellebbezési tanács figyelmét a folyamatban lévő üggyel kapcsolatos általános jellegű kérdésekre; mivel ezért a fellebbezési tanácsokat fel kell hatalmazni arra, hogy - saját kezdeményezésük vagy a Hivatal elnökének indítványa alapján - felkérjék a Hivatal elnökét a fellebbezési tanács előtt folyamatban lévő ügyben felmerült általános jellegű kérdéssel kapcsolatban vélemény adására;

mivel az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a rendelet 141. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A feladatok elosztása és a feladatok elosztására jogosult testület

(1) Az egyes hivatali évek kezdetét megelőzően a feladatokat a fellebbezési tanácsok között objektív szempontok alapján kell elosztani, valamint ki kell nevezni a tanácsok tagjait és póttagjait. A fellebbezési tanács tagja több fellebbezési tanácsba is kinevezhető tagnak vagy póttagnak. Ezek az intézkedések az adott hivatali év során szükség szerint módosíthatók.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket egy testület hozza meg, amelynek tagjai: a Hivatal elnöke mint a testület elnöke, a Hivatal fellebbezési tanácsokat felügyelő elnökhelyettese, a fellebbezési tanácsok elnökei és a fellebbezési tanácsok három további tagja, akiket a tanácsok teljes tagsága - ide nem értve az elnököket - választ meg az adott hivatali évre. A testület akkor határozatképes, ha ülésén legalább öt tag jelen van, köztük a Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese és két fellebbezési tanács elnöke. A határozatokat szótöbbséggel kell meghozni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A testület megállapíthatja belső eljárási szabályzatát.

(3) A különböző fellebbezési tanácsok feladatmegosztással kapcsolatos vitáiban a (2) bekezdés szerinti testület határoz.

(4) Mindaddig, amíg a létrehozott fellebbezési tanácsok száma a hármat nem haladja meg, a (2) bekezdésben említett testületet a következő személyek alkotják: a Hivatal elnöke mint a testület elnöke, a Hivatal fellebbezési tanácsokat felügyelő elnökhelyettese, a már létrehozott fellebbezési tanács vagy tanácsok elnöke, illetve elnökei, valamint a fellebbezési tanácsok egy további tagja, akit a tanácsok teljes tagsága - ide nem értve az elnököt vagy az elnököket - választ meg az adott hivatali évre. A testület akkor határozatképes, ha ülésén legalább három tag jelen van, köztük a Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese.

2. cikk

A tagok helyettesítése

(1) A tanácsok tagjainak póttagok általi helyettesítésére különösen szabadság, betegség vagy halaszthatatlan kötelezettségek teljesítése miatt, illetve a rendelet 132. cikkében megállapított kizárási ok felmerülése esetén kerülhet sor.

(2) A tanács helyettesítést kérő tagja az akadályoztatás tényéről haladéktalanul tájékoztatja az érintett tanács elnökét.

3. cikk

Kizárás és kifogás

(1) Ha a tanács olyan okról szerez tudomást, amely kizárás vagy - a rendelet 132. cikkének (3) bekezdése szerinti - kifogás alapjául szolgálhat, és ezt az okot nem maga a tanács tagja vagy az eljárásban részt vevő fél jelentette be, a rendelet 132. cikkének (4) bekezdésében szabályozott eljárást kell követni.

(2) Az érintett tagot fel kell hívni nyilatkozattételre arról, hogy fennáll-e vele szemben kizárás vagy kifogás alapjául szolgáló ok.

(3) Mindaddig, amíg - a rendelet 132. cikkének (4) bekezdése értelmében - nem születik határozat a meghozandó intézkedésről, az eljárás nem folytatható.

4. cikk

Az előadó

(1) A tanács elnöke az ügy előadójának a tanács egy tagját vagy saját magát jelöli ki.

(2) Az előadó végzi el a fellebbezés előzetes tanulmányozását. Az előadó a tanács elnöke utasításainak megfelelően előkészíti a feleknek szóló közléseket. A közléseket a tanács nevében az előadó írja alá.

(3) Az előadó előkészíti a tanács belső üléseit és a szóbeli eljárásokat.

(4) Az előadó megszövegezi a határozatokat.

5. cikk

Az iroda

(1) A fellebbezési tanácsok mellett irodákat kell létrehozni. Az irodák feladatainak ellátásáért a titkárok felelnek. A titkárok egyike vezetőnek jelölhető ki.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett testület a titkárokat olyan feladatok teljesítésével bízhatja meg, amelyek nem járnak jogi vagy technikai - különösen a képviselettel, a fordítások benyújtásával, az iratbetekintéssel vagy a kézbesítéssel összefüggő - nehézségekkel.

(3) A titkár az érintett tanács elnöke részére jelentést készít a benyújtott fellebbezések elfogadhatóságáról.

(4) A szóbeli eljárásról és a bizonyítékok felvételéről a jegyzőkönyvet a titkár vagy - a Hivatal elnökének hozzájárulásával - a Hivatalnak a tanács elnöke által kijelölt más tisztviselője veszi fel.

6. cikk

Változás a tanács összetételében

(1) Ha a szóbeli eljárást követően a tanács összetétele megváltozik, a feleket tájékoztatni kell arról, hogy az új összetételű tanács előtt bármelyikük kérelmére új szóbeli eljárást kell lefolytatni. Új szóbeli eljárást kell lefolytatni akkor is, ha ezt a tanács új tagja kéri, és ehhez a tanács többi tagja hozzájárult.

(2) Az új tagot a többi taggal azonos módon kötik a tanács korábban hozott közbenső határozatai.

(3) Ha az érdemi határozat meghozatalát követően a tanács valamelyik tagja akadályoztatás miatt nem tud eljárni, helyettesítésére nincs szükség. Az elnök akadályoztatása esetén a határozatot az elnök nevében a tanács legkorábbtól fogva működő tagja vagy - ha a tagok azonos ideje töltik be e tisztségüket - az idősebb tag írja alá.

7. cikk

A fellebbezési eljárások egyesítése

(1) Ha a határozat ellen több fellebbezést nyújtanak be, valamennyi fellebbezést egy eljárásban kell elbírálni.

(2) Ha különböző határozatok ellen nyújtanak be fellebbezést, és valamennyi fellebbezést az erre kijelölt, azonos összetételű tanács bírálja el, a tanács a felek hozzájárulásával egyesített eljárás keretében dönthet a fellebbezésekről.

8. cikk

Az első fokon eljárt szervezeti egység új eljárásra utasítása

Ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozó, első fokon eljárt szervezeti egység lényeges eljárási hibát követett el, a tanács a határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú határozatot hozó szervezeti egységet - kivéve, ha nyomós okból ennek nincs helye - új eljárásra utasítja, vagy maga dönt az ügyben.

9. cikk

Szóbeli eljárás

(1) Szóbeli eljárás esetén a tanácsnak gondoskodnia kell arról, hogy a meghallgatás előtt rendelkezésre álljon a felek által becsatolt valamennyi lényeges adat és irat.

(2) A meghallgatáson való megjelenésre szóló idézés kibocsátásakor a tanács az idézésben felhívhatja a figyelmet arra, hogy mely kérdések bírnak az ügyben különös jelentőséggel, illetve, hogy mely kérdések nem minősülnek többé vitatottnak. Az idézés egyéb olyan észrevételeket is tartalmazhat, amelyek elősegítik, hogy a tanács a szóbeli eljárás során a leglényegesebb elemek vizsgálatára szorítkozzék.

(3) A tanácsnak gondoskodnia kell arról, hogy az ügyben a szóbeli eljárás befejeztével érdemi határozatot hozhasson, kivéve, ha ez nyomós okból nem lehetséges.

10. cikk

Közlések a felek részére

Ha a tanács úgy ítéli meg, hogy célszerű a felekkel való egyeztetés a lényegi vagy a jogi kérdések lehetséges értékelését illetően, az erre vonatkozó közlésben utalnia kell arra, hogy az ilyen egyeztetés a tanácsot semmiben nem köti.

11. cikk

Általános jellegű kérdésekkel kapcsolatos véleményadás

A tanács - saját kezdeményezése vagy a Hivatal elnökének indokolással ellátott írásbeli indítványa alapján - felhívást intézhet a Hivatal elnökéhez, hogy - szóban vagy írásban - adjon véleményt az előtte folyó ügyben felmerült általános jellegű kérdéssel kapcsolatban. A felek az elnök véleményére nyilatkozatot tehetnek.

12. cikk

A határozathozatalt megelőző tanácskozás

Az előadó a tanács tagjai elé terjeszti a határozat tervezetét, és ésszerű határidőt állapít meg a kifogások vagy a változtatási javaslatok megtételére. Ha a tanács tagjainak véleménye eltér, a tanács a meghozandó határozat megvitatása céljából összeül. A tanácskozáson csak a tanács tagjai vehetnek részt; a tanács elnöke azonban más tisztviselőknek - titkároknak vagy tolmácsoknak - is engedélyezheti a részvételt. A tanácskozás nem nyilvános.

13. cikk

A szavazás rendje

(1) A tanács tagjainak tanácskozásán először az előadó, utolsóként pedig - ha nem ő az előadó - az elnök nyilvánít véleményt.

(2) Ha szavazásra van szükség, a szavazás ugyanebben a sorrendben történik, kivéve, ha az elnök egyben az előadó is: ekkor ő szavaz utolsóként. A szavazástól való tartózkodás nem megengedett.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1996. február 5-én.

a Bizottság részéről

Mario Monti

a Bizottság tagja

[1] HL L 349., 1994.12.31., 83. o.

[2] HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

[3] HL L 303., 1995.12.15., 1. o.

--------------------------------------------------