A Pécsi Törvényszék P.20280/2017/22. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 73/A. §, 73/B. §, 78. §, 152. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 205. §, 205/B. §, 209. §, 209/A. §, 523. §, 685. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 77. §, 203. §, 213. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. §, 50. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 4/A. §] Bíró: Szabó Eszter

Kapcsolódó határozatok:

*Pécsi Törvényszék P.20280/2017/22.*, Pécsi Ítélőtábla Pf.20095/2018/5., 3181/2019. (VII. 10.) AB végzés

***********

Pécsi Törvényszék

18.P.20.280/2017/22. szám

A Pécsi Törvényszék (név) egyéni ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a (név) (eljáró ügyvéd: (név);(cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 106.680,- (százhatezer-hatszáznyolcvan) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékes adóhatóság felhívására, az ott írt időben és módon 100.800,- (százezer-nyolcszáz) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 nap alatt írásban, jogi képviselő útján, elektronikus úton, ennél a bíróságnál benyújtható fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához.

Az rPp. 73/A. § (1) bekezdése értelmében az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata az rPp. 73/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatálytalan, kivéve ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő. Az erre irányuló kérelmet a fél a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálatánál, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetőleg csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányult.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

A bíróság a perben az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes mint adós 2008. március 21-én kötött a (név 1.)-nél egy (név 2.) típusú személygépkocsi megvásárlása érdekében kölcsönszerződést az alperes jogelődje, a (név 3.) mint hitelezővel. A szerződés szerint a jármű bruttó 2.100.000,- forint vételárához a szerződés 4. pontjában rögzítettek szerint 1.680.000,- forint összegű kölcsönt vett fel.

A felperes által aláírt kölcsönszerződés szerint a változó kamatozású, változó futamidejű, CHF alapú hitel futamideje 96 hónap, ami maximálisan 108 hónapra emelkedhet.

A szerződésben meghatározott éves induló ügyleti kamatláb 10,28 %, melynek változásának eseteit és módját a szerződés részét képező, mellékelt Üzletszabályzat (továbbiakban: ÜSZ) tartalmazta (17.2., 18.4. pontja), melynek megismerését, tudomásul vételét és elfogadását a felperes már a 2008. március 21-én kelt hitelkérelem aláírásával is rögzítette. Továbbá ezt rögzítette a hitelszerződés 12. pontja értelmében, annak átvételét, megismerését a szerződés aláírásával is igazolta.

A szerint havi törlesztőrészlet összege 25.740,- forint volt azzal, hogy a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyam és kamat alakulásától függően változhat.

A kölcsönszerződés 7. pontja a törlesztőrészlet számának megjelölése és a havonta esedékes törlesztőrészlet összegének meghatározása mellett külön tartalmazta azt a figyelmeztetést, hogy a deviza alapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyam és kamat alakulásától függően változhat, melynek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nem csak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezheti, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli.

A hitelszerződés lejárat előtti megszűnése vagy módosulása esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyamkülönbözet egy összegben esedékessé válik.

Az adós ugyanitt kijelentette, hogy tudatában van a deviza alapú finanszírozás fokozott kockázatának és vállalja ennek következményeit.

A szerződés 6. pontja és az ÜSZ 18.3.2. pontja is rögzítette, hogy szerződés tekintetében a bázisárfolyam a hitelfolyósítás napját követő első banki nap végén érvényben lévő (név 4.) számlakonverziós eladási árfolyama.

Az ÜSZ 18.3.2. pontja tartalmazta az árfolyamkülönbözet összegének meghatározására szolgáló képletet. Ekként azt, hogy a deviza alapú szerződések változó kamatozású szerződések, a szerződés devizanemére meghirdetett árfolyamok módosulásának függvényében, az ott meghatározott képlet szerinti árfolyamkülönbözet a futamidő szerint utolsóként esedékessé váló törlesztőrészlet kivételével került érvényesítésre.

Az alperes jogelődje és a (név 1.) között 2007. január 17-én együttműködési megállapodás jött létre, melyben az alperes jogelődje meghatalmazta a (név 1.)-t mint szállítót, hogy az általa forgalmazott gépjárművekre az alperesi jogelőd által elkészített és jóváhagyott (szignált) hitel- és pénzügyi lízingszerződéseket az alperesi jogelőd nevében és helyett eljárva, cégszerűen aláírja, amennyiben erre az alperes jogelődje cégszerűen aláírt és szerződésszámmal ellátott meghatalmazásával feljogosítja.

A megállapodásban rögzítették, hogy a (név 1.) tevékenysége a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: rHpt.) 2. számú melléklete 12. pontjának b) pontja szerinti ügynöki tevékenységnek minősül.

A perbeli BCMH08011397 szerződésszámú hitelszerződés vonatkozásában az alperes jogelődje a 2008. március 20-án kelt meghatalmazással jogosította fel a (név 1.)-t, hogy az abban írt adatokkal maradéktalanul megegyező tartalmú hitelszerződést kössön az adós felperessel az alperesi jogelőd nevében és helyett eljárva.

- . - . -

A felperes módosított, pontosított kereseti kérelmében (16. sorszámú jegyzőkönyv) elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a perbeli kölcsönszerződés nem jött létre. E körben egyrészről arra hivatkozott, hogy a perbeli szerződés mögött olyan befektetési jogviszony is meghúzódik, amelyről a felperesnek nem volt tudomása, másrészt pedig álláspontja szerint a szerződésben a szerződés tárgya hiányzik, mivel a devizatartozás tőkeösszege nincs meghatározva.