A Kúria Knk.37446/2014/3. számú precedensképes határozata szerződés módosítása tárgyában. Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Az Alaptörvény 8. § (3) bekezdés d) ontja szerinti tilalomnak akkor kell érvényesülnie, ha az eredményes népszavazás nem csupán a kihirdető törvényt, hanem a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeket is érinti. A tagsági lét feltételeinek újratárgyalására irányuló törekvés szükségképpen érinti e kötelezettségeket.

***********

KÚRIA

Knk.IV.37.446/2014/3.szám

A Kúria a dr. Szabó Edit Édua ügyvéd Cím1 által képviselt Jobbik Magyarországért Mozgalom Cím2 kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) által, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán meghozott 842/2014. (III.20.) számú határozatának felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban, az alulírott napon meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 842/2014. (III. 20.) határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A Kúria elrendeli végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 842/2014. (III. 20.) számú határozatában megtagadta a kérelmező által hozzá benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan határozatot fogadjon el, amelyben felkéri a Kormányt uniós csatlakozási szerződésünk módosításának kezdeményezésére annak érdekében, hogy magyar termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzatok és az egyházak kivételével - csak belföldi magyar állampolgárok szerezhessék meg?"

2. Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban Nsztv.) 11. §-ára alapította eljárását. Hivatkozva az Alkotmánybíróság 43/2003. (IX. 26.) (a továbbiakban: Abh.1.) és 44/2003. (IX. 26.) AB határozataira (a továbbiakban: Abh.2.) a döntését azzal indokolta, hogy a hitelesítendő kérdés nemzetközi kötelezettségvállalást érintene, amelyről ezért az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet népszavazást tartani. A nemzetközi kötelezettségvállalásként a 2004. évi XXX. törvény I. számú mellékletében a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló csatlakozási szerződést (a továbbiakban: Csatlakozási Szerződés), annak X. melléklet 3. fejezet 2. pontját jelölte meg.

Az NVB álláspontja értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés a Csatlakozási Szerződésben vállalt nemzetközi kötelezettség módosítására irányul, ezért az Alaptörvény megjelölt rendelkezése értelmében tilalmazott tárgykört érint.

3. A határidőben érkezett felülvizsgálati kérelem értelmében az NVB határozata jogsértő volt, ezért az Nsztv. 30. § (2) bekezdése alapján a Kúriától az NVB "népszavazási kezdeményezés visszautasításáról hozott határozatával kapcsolatban" az NVB új eljárásra utasítását kérte.

A kérelmező érvelése szerint az NVB határozatában alaptalanul hivatkozott az Abh.1.-re és az Abh.2.-re, valamint arra, hogy az 1982. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a nemzetközi szerződések jogáról szóló, Bécsben, az 1969. évi május hó 23-napján kelt nemzetközi szerződésről szóló egyezmény (a továbbiakban: Bécsi Egyezmény) 18. cikke akadálya lenne a hitelesítendő kérdés tárgyában népszavazás megtartásának.

Jogsértőnek minősítette az NVB határozatának azon megállapítását is, amely szerint a már hatályos nemzetközi szerződés módosítása kérdésében csak a megkötésre jogosult szerv dönthetne, mert az ellentétes lenne a jogállamiság népszuverenitást garantáló alapelvével. A népszavazásra feltenni szándékozott kérdés lényegét abban jelölte meg, hogy az annak alapján megtartandó népszavazáson a nép véleményt nyilváníthatna a Csatlakozási Szerződés módosításának szükségességéről. Ezért a népszavazáson felteendő kérdés nem magát a Csatlakozási Szerződést módosítaná közvetlenül, hanem a módosításról szóló tárgyalások megkezdésére irányulna.

II.

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

1. A Kúria az Nsztv. 30. § (1) bekezdésében - figyelemmel az Nsztv. 11. §-ára is - megfogalmazott hatáskörében eljárva, nemperes eljárásban vizsgálja felül az NVB határozatának alkotmányosságát és törvényességét. Eljárása felülvizsgálati jellegű, az NVB határozatának jogszerűségét elsődlegesen a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel vizsgálja felül.

2. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak megalapozottsága az NVB határozatának megváltoztatásához vezet [Nsztv. 30. § (1) bekezdés második mondata], azaz az NVB határozatának esetleges jogsértését a Kúria határozatával maga orvosolja. A megalapozatlan felülvizsgálati kérelem esetében a Kúria az NVB határozatát helybenhagyja.

A Kúria megismételt eljárás lefolytatására az NVB-t csak a jogsértő visszautasító határozat esetében utasíthatja [Nsztv. 30. § (2) bekezdés], amely azonban a jelen esetben, az NVB hitelesítést megtagadó tartalmú határozatára tekintettel nem áll fenn.