BH 2000.8.350 Hibás termék forgalmazóa a gyártó, illetve a forgalmazói láncolatban előtte álló forgalmazó megnevezésével mentesül a termékfelelősség alól [1993. évi X. tv. 4. § (1)-(2) bek., Ptk. 558. § (1) bek.].

A biztosító részvénytársaság felperessel vagyonbiztosítási jogviszonyban álló K. M. épülő házába beszerelésre került egy gyártási hibás sarokszelep, amely a víz nyomására a szelepházból kivágódott, és ennek következtében az épületben vízkár keletkezett, amit a felperes a biztosítási szerződés alapján megtérített. A hibás szelepet a beszerelést végző vállalkozó a II. r. alperestől vásárolta, aki pedig az I. r. alperestől szerezte be azt.

A felperes módosított keresetében a biztosított részére kifizetett összeg megtérítésére kérte az I-II. r. alperesek egyetemleges kötelezését a Ptk. 558. §-ának (2) bekezdése és a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény alapján.

Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva egyetemlegesen kötelezte az alpereseket 275.068 forint és ennek 1995. november 8-tól a kifizetés napjáig számított évi 20%-os kamata, továbbá 370.814 forint és ennek 1996. május 22. napjától számított évi 20%-os kamata megfizetésére.

Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyta ezt a döntést. A jogerős ítélet indokolása szerint a perszakértői vélemény alapján az egyértelműen bizonyított, hogy a felperes által a biztosítási jogviszony alapján megtérített kár oka a gyártása hibás sarokszelep volt. A becsatolt számlák pedig bizonyítják, hogy a hibás szelepet a beszerelést végző vállalkozó 1995. július 20-án a II. r. alperestől vásárolta, a II. r. alperes pedig az 1995. július 7-i számlával az I. r. alperestől szerezte be azt. Mindkét alperes forgalmazója volt tehát a hibás szelepnek, amelyet az I. r. alperes egy német cégtől importált, de ezt a céget nem nevezte meg. Az alperesek az 1993. évi X. törvény 4. §-ának (1) bekezdése és 5. §-a értelmében egyetemlegesen felelősek, mert nem nevezték meg a termék gyártóját, illetve importálóját, és így mint a termék forgalmazói a felelősség szempontjából gyártónak tekintendők.

A jogerős ítélet ellen mindkét alperes felülvizsgálati kérelemmel élt, az I. r. alperes felülvizsgálati kérelmét azonban a Legfelsőbb Bíróság hivatalból elutasította, mert az I. r. alperes felhívás ellenére sem rótta le a felülvizsgálati illetéket.