EH 1999.26 A közjegyző - hagyatéki eljárással összefüggő - kártérítési felelősségének elbírálása megyei bírósági hatáskörbe tartozik [Ptk. 339. §, 349. §, Pp. 23. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XCI. tv. 10. § (1) bek.].
Az alperes közjegyzői működése körében - hagyatéki eljárás lefolytatása során - történt károkozására alapozott keresetet a városi bíróság - a hatáskörének hiányát megállapító - végzéssel áttette a megyei bírósághoz. Indokolása szerint a közjegyző a hagyatéki eljárás során közhatalmat gyakorol, ezért a kereset olyan kár megtérítésére irányul, aminek elbírálása a Ptk. 349. §-a alapján államigazgatási jogkörben okozott kárnak minősül, és annak elbírálása a Pp. 23. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében megyei bírósági hatáskörbe tartozik.
A megyei bíróság ugyancsak megállapította a hatáskörének hiányát, és az iratokat felterjesztette a Legfelsőbb Bírósághoz az eljáró bíróság kijelölése végett. Végzésének indokolásában arra hivatkozott, hogy a közjegyző szabad foglalkozásúként gyakorolja a hivatását, a tevékenysége hivatali és nem hatósági jellegű, ezért a felelősségének megállapításánál a Ptk. 339. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. A felek közötti jogvita elbírálása tehát nem megyei, hanem helyi bírósági hatáskörbe tartozik.
A bíróságok között felmerült hatásköri összeütközést a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság kijelölésével szüntette meg.
A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak. A közigazgatási, közhatalmi tevékenység gyakorlásával szerződésen kívül okozott kár érvényesítésének különös feltételét határozza meg a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése. Eszerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre is [Ptk. 349. § (3) bek.].
A közjegyző nem peres eljárásban végzett tevékenysége a bírósági eljárás része, az ezzel összefüggésben keletkezett károk esetében ezért közigazgatási, közhatalmi tevékenység gyakorlásával történt szerződésen kívüli károkozásról van szó. Az ilyen károk megtérítése iránti perek a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra figyelemmel megyei bírósági hatáskörbe tartoznak. Ezen a közjegyzőnek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott közvetlen kárfelelőssége sem változtat.
A megyei bíróság hatáskörét és a kárigény érvényesítésének különös feltételét szabályozó törvényi rendelkezés ugyanis nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a közhatalmi tevékenység gyakorlásával okozott kárért a munkáltató vagy - külön jogszabály rendelkezése alapján - maga a károkozó tartozik-e helytállni. E tekintetben utal a Legfelsőbb Bíróság a PK 42. számú állásfoglalásának arra a megállapítására is, amely szerint nem az eljáró szerv minősége, hanem a konkrét tevékenység alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy az adott esetben államigazgatási tevékenységről van-e szó. (Pk.VIII.20.989/1998. sz.)